![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Muhari Eszter egyetlen mondata új megvilágításba helyezi Szilágyi Áron vereségét](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5749/57492/574921/57492159_4252503_8ccf2af87b3ef3bb7c2b48045ef7ea6c_wm.jpg)
A kutatás, amelynek eredményeiről az Amerikai Orvosok Szövetségének lapja, Journal of the American Medical Association számol be, olyan tesztek kidolgozásához vezethet, amelyekkel megjósolhatók a páciensek túlélési esélyei. A vizsgálatok révén kifejleszthetők a kutatók reményei szerint olyan gyógyszerek is, amelyekkel célba lehet venni a betegség kialakulásáért felelős géneket.
Génmutációk százai járulhatnak hozzá az agydaganat kialakulásához, ám a Northwestern University kutatói azokat igyekeztek megkeresni, amelyek a tumor növekedéséért felelősek. "Ez olyan, mint a szervezett bűnözés elleni harc, ahol a legcélravezetőbb a maffiafőnököt kiiktatni" - magyarázta a kutatás lényegét a vizsgálatot irányító Markus Bredel.
A kutatók több mint 500 agytumor miatt műtött betegtől származó mintában állapították meg a génprofilt. A páciensek többsége magas malignitású, úgynevezett high-grade gliómában, vagy az agydaganatok legrosszindulatúbb formájában, glioblasztómában szenvedett. A tudósok megvizsgálták a gének közötti kölcsönhatásokat is. A kutatások során sikerült kimutatniuk 11 súlyponti gént, valamint több tucat olyat, amelyek az előbbiekkel voltak kölcsönhatásban. A gének a biológiai funkciók révén kapcsolódtak egymáshoz.
A gének közül hét állapota utalt a páciens túlélési esélyeire, amikor a kutatók a mintákat összevetették az Egyesült Államok kormánya által finanszírozott nagyszabású projekt, a Rák Genom Atlasz adataival. "A tumorból vett mintából megjósolható a betegség rizikója" - mutatott rá Markus Bredel, hozzátéve azonban, hogy a kockázatbecslés nem egzakt eljárás. Kutatásaik más vizsgálatokhoz szolgálnak adalékul, amelyek révén próbálják a glioblasztóma kialakulásában szerepet játszó géneket és génhálózatokat beazonosítani. Az új modell révén megmagyarázható, hogy mely károsodott gének fontosak a daganat kialakulása szempontjából, s melyek azok, amelyek csupán szemlélődnek.