Ljuba, a tavaly májusban Szibériában előkerült, és most Japánban tanulmányozott 37 500 éves mamutbébi vizsgálata magyarázatot ad arra, hogy miért haltak ki ezek az emlősök, valamint fényt deríthet a globális éghajlatváltozás történetére is.
A nőstényborjú fagyott teteme, amelyre egy rénszarvaspásztor bukkant Szibéria északi részén, a Jamal-Nyenyec autonóm körzetben, külsőleg teljesen ép volt, és még a szőrzete is itt-ott megmaradt. Mindössze a fülét, valamint a farkát harapta le valamilyen állat.
"Erre vártunk mindannyian - a lehetőségre, hogy megmagyarázzunk minden, a mamutokkal összefüggő kérdést" - mondta Szuzuki Naoki, a Dzsikei Orvosegyetem professzora, aki a nemzetközi vizsgálat első fázisát irányítja; ennek során a kutatók a csontváz szerkezetét tanulmányozzák. "Eredményeink nagy lépéssel visznek előre a mamutok kihalását övező rejtély megoldásában" - nyilatkozta Szuzuki professzor tokiói sajtótájékoztatóján.
A tudósok feltételezése szerint a mamutok mintegy 4,8 millió éve jelentek meg, és négyezer évvel ezelőtt tűntek el a Föld színéről. Mindmáig tudományos viták tárgya, hogy kihalásuk a globális éghajlatváltozás számlájára írandó-e, vagy távoli őseink mértéktelen vadászatának következménye.
Belenéztek
Az 1,2 méter hosszú szürke-barna mamutbébi, amelyet Ljubának kereszteltek el, múlt szombaton érkezett Tokióba, ahol komputeres tomográfiai vizsgálatnak (CT) vetették alá. Mint Szuzuki professzor rámutatott, a CT-vizsgálat révén csaknem olyan részletes háromdimenziós képet nyernek a tetem belsejéről, mintha sebészetileg nyitották volna fel azt.
A korábban előkerült mamutleletek az esetek többségében csak részlegesen maradtak fenn, vagy a maradványok igen rossz állapotban voltak. Ljuba, amely a jelek szerint úgy múlt ki, hogy tetemén semmilyen külső sérülés nem volt, fagyott állapotban került elő, s mindeddig a legjobb állapotban kihantolt mamutleletnek számít - mutatott rá Szergej Grisin, a Jamal-Nyenyec Múzeum igazgatója.
A kutatók reményei szerint a háromdimenziós felvételek révén bővebb ismereteket szerezhetnek a belső szervekről és azok struktúrájáról, a mamutbébi táplálkozásáról, valamint halálának okáról. A tudósok ugyancsak elemezni kívánják a Ljuba tüdejéből vett levegőmintákat, hogy információt szerezzenek a legutóbbi jégkorszak alatti földi légkörről.
A mamutbébit február végéig a nagyközönség is megtekintheti egy tokiói irodaházban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
