Nyílt forrású tudományos evolúció
További Biotech cikkek
A biotechnológiai szabadalmak köztulajdonba adásáért küzd egy ausztrál szervezet. A nyílt forráskód filozófia fejlődésének legújabb hulláma a harmadik világon segítene.
A szellemi tulajdonjogok és a társadalmi fejlődés konfliktusában multinacionális nagyvállalatok és független nonprofit szervezetek csapnak össze a popkulturától biotechnológiáig és hovatovább.
Az ausztrál BIOS (Biológiai Innováció a Nyílt Társadalomért) és a Science Commons (a Creative Commons nyílt szellemi tulajdonjogi szervezet tudományos szárnya) azt szeretné, ha a világ tudósai szabadon hozzáférhetnének a legújabb biotechológiai eljárások leírásaihoz.
"Vannak az innovációhóz szükséges technikák és vannak maguk az innovációk" - magyarázza a Richard Jefferson, a canberrai székhelyű BIOS alapítója és igazgatója.
A BIOS pár héten belül elindítja webes felületét, amellyel felszabadítja a DNS szekvenciák és a biológiai anyag manipulációja metodológiai szabadalmait.
Hasonló terepen lohol a Science Commons is, amely a biológián túl minden tudomány nyílt szabadalmait befogadja. John Wilbanks, a szervezet igazgatójától a Wired megtudta, hogy az ő online közösségük két-három héten belül startol.
Drága kutatás versus emberiség
Míg a biológiai eredmények szabad hozzáférhetősége nagy segítség a kutatóknak, az egyes szabadalmakba dollármilliókat fektető társaságok (pl. Monsanto) nem végeznek drága és úttörő kutatásokat, ha szellemi tulajdonukhoz nem fűződnek megfelelően erős jogok.
"A szabadalmak befektetőket hoznak, akik biztosítják a termék piacraviteléhez szükséges forrásokat - mondja Brigid Quinn, az amerikai szabadalmi hivatal PR-aligazgatója - Az ország gazdasági szövedékének mindig is fontos alkotóelemei voltak a szabadalmak."
Jefferson ellenben úgy véli, hogy a szabadalmi korlátokkal kijátszottak több milliárd embert, ahelyett hogy az új vizsgálati módszerekkel, gyógyszerekkel és genetikailag tökéletesített terményekkel a javukat szolgálnák.
Más világok problémái
Ha kenyai biológusok például szeretnének létrehozni egy jobb édesgyökeret, amely kevesebb műtrágyával is beéri, de ha a termény génszekvenciáját vagy az érintett DNS-rész szabadalmát egy vállalat birtokolja, nem kezdhetnek génmódosítani, amíg le nem rótták a licencdíjat. A vállalatok eközben viszont nem fektetnek olyan kutatásba, amihez nem találnak piacot.
"Lehet, hogy a kenyai professzorok céget alapítanak, ami évi háromszázezer dollárt fial, de erről a Monsantónál senkinek fogalma sincs" - vázol egy szcenáriót Roger Brent, a Berkeley molekuláris kutatóintézetének munkatársa.
Ahogyan a nyílt forrású szoftverek esetében, a nyílt forrású biológiánál is a mozgalom egyes tagjaié a szabadalom, akik azonban nem korlátozhatják az eredeti információ felhasználását - az azokon alapuló fejlesztések pedig ugyanígy nyíltak a közösség számára. Ez Jefferson szerint több bio-terméket, több versenyt, kisebb piacokat és gyorsabb fejlődést eredményez.
Ha Jefferson és a rebellis tudósok sikerrel járnak, a nagy biotech vállalatok elveszíthetik integrált biológiai rendszerek előállítása terén élvezett monopolhelyzetüket. A mozgalmár szerint azonban a jelenlegi szabadalmi rendszer káros az emberiség egészségére, biztonságára és életszinvonára.
A bioterror kártya és a kiberlovagok
Egyéb félelmek szerint a génmódosítási eljárások részleteinek nyilvánosságra hozatala olyan tudáshoz juttatja a terroristákat, hogy azok eddig ismeretlen biológiai fegyvereket lesznek képesek előállítani döngölt padlójú viskójuk biztonságos rejtekén.
"A biológiai ismereteket jó és rossz célra is fel lehet használni. Sajnos biológiai fegyvert egyszerűbb fejleszteni, mint biológiai védelmet" - árnyalja a képet David Seagrest az amerikai nemzetközi stratégiai kutatások központja bioterroizmus-szakértője.
Jefferson szerint ugyanakkor különbséget kell tenni az adatok hozzáférhetősége és a felhasználás joga között. Drew Endy, az MIT biológiaprofesszora, aki először használta a "nyílt forrású biológia" kifejezést, egyetért. Ma minden rendelkezésére áll annak, aki szintetikus úton elő szeretné állítani a SARS vírust.
Jefferson szerint a nyílt forrású biológia tudományos evolúció logikusan következő újabb lépcsőfoka. Brent, Endy és Jefferson szerint a tudományos adatok felszabadításával a hackerkultúra értékei (elegancia, kreativitás, és nagylelkűség) a biológiában is meghonosodnak.
"Ezek olyan erények, amelyek a jelenlegi tudományos és technikai világ épülését szolgálnák" - állapította meg Brent.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
