Patkányagy irányítja a robotot

A robot, ami a Gordon nevet kapta, egy szonárral tájékozódik, és az élő agy irányítja úgy, hogy mozgás közben ne ütközzön neki akadályoknak.

A robothoz egy patkányembrió agykérgéből vettek ki 300 ezer neuront (a patkány agyában nagyjából egymillió neuron dolgozik, az emberi agyban ennek a százszorosa). Mivel élő szövetről van szó, az agy fizikailag nem a robotban helyezkedik el, hanem külön, egy állandó hőmérsékleten tartott tartályban. A robot és az agy Bluetooth kapcsolaton keresztül kommunikál egymással, a jeleket elektródák továbbítják az agysejtekhez. Gordon agyát elektromos stimulálással tanították meg a robot vezérlésére, de egy idő után képes magától is tanulni, és tökéletesíteni a navigációt.

Miután a robot megtanulta felismerni a környezetét, és az akadályok között navigálni, a kutatók mesterségesen meg fogják rongálni a sejteket, hogy hasonló hatást érjenek el, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór. Így egy nagyon hatékony kísérleti eszközt kapnak, amivel modellezni tudják az agysejtek leépülésével járó betegségeket, megvizsgálni, hogyan reagálnak az egyes neuronok, és ez hogyan befolyásolja a teljes rendszer működését. A cél az, hogy pontosan meghatározzák, hogyan tárolja az agy az információt.

"A tudományág előtt álló legnagyobb kérdés ma az, hogy a sok egyéni sejt működési mechanizmusából hogyan áll össze egy nagy, komplex rendszer, bonyolult viselkedési formákkal" - mondta a kutatást vezető Dr. Ben Whalley a BBC-nek a kísérletekről.

Nem ez az első eset, hogy sikerül élő agysejtekkel robotot vezérelni: az úttörő 2003-ban Dr. Steve Potter, a Georgia Institute of Technology egyetem professzora volt, aki az ilyen hibrid gépeket hybrotnak nevezte el.