![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Megvan a magyar küldöttség első érme: Muhari Eszter drámai fordítással harmadik női párbajtőrben](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5749/57490/574903/57490351_4252339_fbef88c68a0393b9406933a0f85ee08d_wm.jpg)
Ha az egereknek hiányzik egy bizonyos izomgénjük, akkor átlagos rágcsálókból kitartó maratoni futókká változnak. A heidelbergi egyetemi klinika vizsgálatai kimutatták, hogy a génhiba következtében nem termelődött a kalszarcin 2 nevű fehérje, ezáltal sokkal kitartóbbak lettek az állatok. Ezeknek az egereknek az átlagosnál sokkal több az úgynevezett lassú izomrostjuk, írja Norbert Frey és nemzetközi kutatócsapata a Journal of Clinical Investigation című szaklapban. A gyors izomrostok azonnal bevethetőek, de hamarabb elfáradnak.
A kitartó izmok gyors növekedése a kalcineurin nevű fehérjére vezethető vissza. Ezt a folyamatot alapesetben a kalszarcin 2 szabályozza. A kardiológusokból álló csapat azért vizsgálta meg ilyen pontosan az izomfehérjét, mert a szív- és a vázizomzat többnyire hasonlít egymáshoz, és a hiányzó fehérje a szívre is visszahathat. A kutatók állítása szerint a szívbetegek teljesítőképessége lényegében a vázizomzat állapotától függ. Kutatásukkal a szakértők a szív- és vázizomzat közötti összefüggésekre akarnak rávilágítani. (MTI)