![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Muhari Eszter egyetlen mondata új megvilágításba helyezi Szilágyi Áron vereségét](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5749/57492/574921/57492159_4252503_8ccf2af87b3ef3bb7c2b48045ef7ea6c_wm.jpg)
Az állatvilágban az örökbefogadás inkább a csoportosan élő fajokra jellemző. Az olyan társas állatok, mint az oroszlán vagy a csimpánz, gyakran családi közösségben élnek, ezért nem meglepő, ha egy nőstény elárvult kölyökről gondoskodik, hiszen már azelőtt is ismerte - magyarázta Andrew McAdam, a kanadai Guelph Egyetem kutatója.
A kutatók több mint húsz éven át több mint hétezer mókust figyeltek meg a kanadai Yukon szövetségi területen. Ezalatt az idő alatt összesen ötször fordult elő örökbefogadás közöttük. A mókusok csak akkor engedték maguk közé a kölyköket, ha azok nagyrészt tartalmazták az ő genetikai állományukat - például testvéreik, unokaöccseik, unokahúgaik vagy unokáik voltak. Ez magyarázatot adhat a jelenség okára.
A mókusok hangjelzések alapján derítik ki az őket összekötő rokoni szálakat. Ha elhagyott kölykökre lelnek, bizonyosan emlékeznek arra, hogy a szomszédjuk rokonuk is volt egyben, ami a tudósok szerint arra készteti őket, hogy maguk mellé vegyék a kicsiket.