Felemelkedett egy tank a földről, de csak kicsit
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk - Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Szerda délután a Műegyetem rakparton egy T–55-ös harckocsi áll. Mellette, több száz műszaki egyetemista társaságában egy vízzel teli fémhordót figyelünk. A kísérletvezető fizikus cseppfolyós nitrogénnal töltött műanyag palackot merít az aljára, ami az óriási nyomástól felrobban. A víz hat méter magasra lő, majd beterít. Csurom vizesek vagyunk, pedig az igazi látnivaló még csak ezután jön: pillepalackokkal a levegőbe emelik a 45 tonnás harckocsit. Egyetemi napokon vagyunk, a műszakin.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) idén 225 éves, ezt háromnapos ünnepségsorozattal ünnepli az intézmény. Sporteseményekkel, öregdiák-találkozóval, Dévényi Tibi bácsi retropartyval, egy tank levegőbe emelésével és palackrobbantással. A T–55 ma már hatástalanított, muzeális értékű darab, de egykor ebből a típusból volt a legtöbb a magyar hadseregnél.
Vörös szőnyegen a tank
A napsütéses szerda délután vörös szőnyeget terítenek a súlyos lánctalpak alá, miközben Härtlein Károly, a BME Fizika Intézetének mérnöktanára két kétszáz literes hordót színültig tölt vízzel. "Nagy erőkről lesz ma itt szó és arról, hogy a hulladéknak számító üres pillepalackokkal mi mindent el lehet érni. A fizikára szeretnénk irányítani most a figyelmet. Azt szeretnénk, hogy azok is élvezzék és megértsék, mi történik, akik nem annyira járatosak benne" - magyaráz.
Nézze meg képeinket!
Az első kísérletben két és félliteres, egyszerű pillepalackot dob a földre és páros lábbal ugrándozik rajta, amíg ki nem szorítja teljesen a levegőt. Az összenyomorított műanyagüveget asztalos szorítókkal két deszka közé szorítja és a nyitott palack szájára egy kerékpumpára szerelhető speciális szelepet csavar. Néhány ütemes nyomás a pumpán és a palack eredeti formájára kerekedik, a deszkák először valószerűtlenül meghajlanak, majd nagy reccsenéssel darabokra törnek. A kísérlet a palackban megnövelt nyomás nagy erejét demonstrálja. "Egy ilyen palack 8-12 bar nyomást bír el, ez most 3 bart kapott, amikor szétroppantotta a rászorított fát" - mondja a fizikus.
Hordócunami
A második kísérletben - ami mind közül a leglátványosabb - ugyanígy a palackban növekvő nyomást használja, de most a robbanás víz alatt történik. Härtlein Károly egy újabb pillepalack aljára néhány ujjnyi, gőzölgő cseppfolyós nitrogént tölt, majd a palackot lezárva egy kétszáz literes, vízzel töltött hordó aljára húzza néhány madzag segítségével. "A mínusz 196 celsius fokon forró cseppfolyós nitrogén akkora nyomást teremt a műanyag üveg belsejében, hogy az hamarosan felrobban" - mondja a fizikus, ezért a hallgatóságból többen esernyőt nyitnak. Hamar kiderül, a kísérletvezető nem viccelt, hatalmas erővel, több méteres vízcsóva robban ki a hordóból, a közel álló bámészkodókat és a harmadik kísérlethez szükséges forró hordót is beterítve. A harmadik kísérlet emiatt elmarad, ugyanis a hozzá szükséges felmelegített hordó lehűlt a cunamitól. A forró hordót roppantotta volna szét a nyomás belülről, egészen kicsire. Ez most kimarad, úgyhogy ugrunk a következő számra, ami a tankreptetés.
A harckocsi elé terített vörös szőnyeg alá szorosan egymás mellé száz darab, taposással kilapított pillepalack és ugyanannyi műszaki egyetemista kerül. A magáncég tulajdonában álló T–55-ös óriási fekete füstöt okádva nekiindul, közvetlenül a kipufogó előtt állva kisebb gázmérgezéssel küzdve ájuldozunk. A 45 tonnás harckocsi óvatosan a palackokat rejtő vörös szőnyegre hajt és a maradék levegőt is kiszorítja a lapított műanyagokból. Ekkor mind a nyolc karról nyolc-nyolc egyetemista, plusz a szervezők, plusz a harckocsit biztosító cég munkatársai, összesen százan a palackokhoz sorakoznak fejenként egy pumpával. "Ne álljon senki túl közel a tankhoz, mert ha elemelkedik, billenhet oldalirányba" - mondja Karácsonyi József, az egyetemi napok szervezője és néhányan riadtan ugranak hátrébb. Mivel a lánctalp hosszához számították a palackok számát, és a kerekek hosszúsága ennél valamivel kevesebb, húsz-harminc palack és egyetemista feleslegesen várakozik, ők hiába pumpálnának, a tank lelóg a palackjukról.
Tankalávaló
A lényeg úgyis a fizika
A maradék pumpáló személyzet vezényszóra nyomni kezd, látszatra semmi sem történik, de a tank tetején tartózkodó tanktulajdonos, Vásárhelyi György közli, határozottan érzi, hogy megmozdult a nagy tömegű test. A kételkedés zaja fut át a tömegen, bár a palackok kétség kívül kikerekedtek és a kikerekedés méretével egyező mértékben a tank egyik oldala meg is emelkedett. Härtlein Károlyhoz fordulunk, aki részben sikeresnek tartja a produkciót. "A tank lánctalpának szélessége csak hatvan centiméter, a palack ennél kevesebb, ezért csak azt a részt emelték meg a felfújt műanyag üvegek, ami fölé esett. De a lényeg úgyis az, hogy a fizikára irányítottuk vele a figyelmet" - fogalmazott.
Miután mindenki alaposan körbejárta a tankot, a több száz érdeklődő szétszéled és sörök, kolbász, valamint Dévényi Tibor dj-szettjével folytatódik az egyetemi ünnepségsorozat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
