Britannica: Nem jobb a Wikipedia

Húszoldalas, fejléces, pdf-ben letölthető dokumentumban igyekszik bizonyítani a világ leghíresebb enciklopédiája, az Encyclopedia Britannica szerkesztősége, hogy a Nature magazin tévedett egy decemberi cikkében, és a Wikipedia online enciklopédia minőségét és precizitását tekintve valójában alulmarad az aranybetűs-bőrkötéses konkurenciával szemben.

A szerkesztők "Végzetesen elfuserált" (Fatally Flawed) című, a britannica.com-on közzétett és e-mailben szétküldött írásukban tételesen cáfolják a Nature cikkét, és súlyos vádakkal illetik a Nature-t: a tudományos folyóirat szerintük félreértelmezte saját kutatásainak eredményeit, megtagadta a cikkek alapjául szolgáló felmérés közzétételét és cikkével jelentős mértékben aláásta az enciklopédia hitelét. A Nature egyelőre nem válaszolt a Britannica felvetéseire.

Régóta anyáznak

A patinás Britannica, amelynek első kötete 1768-ban jelent meg, a világ legrégebb óta folyamatosan kiadott angol nyelvű referenciamunkájának számít. Az enciklopédiát egy-egy terület elismert szakértői szerkesztik, és a kiadvány büszke tudósaira, megalapozott értékítéleteire és fegyelmezett szerkesztési elveire. A 2001-ben indult, a neten ingyenesen elérhető Wikipediát ezzel szemben bárki szabadon - akár regisztráció nélkül is - szerkesztheti anélkül, hogy feltétlenül értene ahhoz, amiről ír. Az ötletadó-fenntartó Jimmy Wales ennek ellenére a szabad szerkesztés híve, és a Wikipedia önkéntesei azt állítják, sok szorgossággal is létrejöhet minőség.

A Wikipedia néhány év alatt a Britannica abszolút vetélytársává nőtte ki magát, mennyiségi szempontból mindenképpen: angol nyelvű változata nemrég elérte az egymillió szócikket, míg a Britannicában csak 120 000 szócikk van, és az online enciklopédia terjedelme is hatszorosa a Britannicáénak.

A minőség viszont ingadozik. A Wikipediát a tudatlanság vagy hozzá nem értés mellett sokszor sújtja szándékos vandalizmus vagy félrevezetés. Amikor tavaly december elején valaki egy szócikkben azzal vádolta John Siegenthaler volt újságírót, hogy köze volt John és Robert Kennedy meggyilkolásához, Wales kénytelen volt regisztrációhoz kötni az egyébként több mint száz nyelven készülő Wikipedia legnagyobb, angol nyelvű változatának szerkesztését.

Az évszázados hagyományaira büszke Britannica szerkesztői többször is felemelték hangjukat a szerintük szabados szerkesztési elvek ellen. Robert McHenry, az enciklopédia volt főszerkesztője egy 2004-es cikkében egyszerűen nyilvános illemhelyhez hasonlította a Britannica online vetélytársát, mondván, a Wikipedia hamis biztonságérzetet kelt a használójában, aki soha nem tudhatja, ki használta a létesítményt korábban.

Közbeszól a természet

A népszerű-tudományos, szakmai körökben elfogadott Nature nem sokkal a tavaly decemberi affér után döntött úgy, hogy közli egy a Britannica-Wikipedia-párharcot eldönteni hivatott saját felmérésének eredményeit. A magazin szerkesztői független, egy-egy témában szaktekintélynek számító szakértőt kértek fel arra, hogy vakon - a forrás ismerete nélkül - értékeljék a két kiadvány egy-egy azonos témában íródott szócikkét. Az anonimitásukhoz ragaszkodó szakértőktől 42 értékelhető véleménypár érkezett a Nature-höz, amely december 15-i cikkében azt jelentette, hogy a szócikkek pontosságát tekintve nincs lényeges különbség a Wikipedia és a Britannica között.

A brit enciklopédia válasza több mint három hónapig váratott magára, többek között azért, mert a Nature az enciklopédia szerkesztőinek kérésére sem volt hajlandó teljes terjedelmükben közzé tenni a cikk alapjául szolgáló kutatás eredményeit. A Britannica végül a nyilvánosan elérhető adatokból dolgozott, és számos visszásságra hívja fel a figyelmet a most közzétett, húszoldalas dokumentumban. Az enciklopédia szerkesztői szerint már a Nature alaptétele sem igaz: mint maga a lap írja, a szakértők a Wikipediában háromszor annyi pontatlanságot találtak, mint a Britannica azonos tárgyra vonatkozó szócikkeiben. (Pontatlanságon a Nature ténybeli tévedést, kimaradt fontos részletet és félrevezető állítást értett.) A britek sérelmezik, hogy a magazin által felkért szakértők sok esetben nem teljes Britannica szócikkeket kaptak készhez - a "kihagyásról" szóló kritika így értelmét veszti - , sőt egy szócikk nem is az Encyclopedia Britanniából, hanem az enciklopédiánál szabadabban szerkesztett Britannica Book of the Year-ből származott.

Semmi nem igaz

A Britannica a most közzétett válaszhoz csatolt két függelékben sorolja azokat a vádakat, amelyeket a független szakértők róttak fel az enciklopédiának, és egytől egyig visszautasítja azokat.

Az enciklopédia szerkesztői szerint például a Nobel-díjakról szóló szócikkben a szakértő véleményével ellentétben nem kellett volna feltüntetni, hogy az 1935-ös Nobel-békedíjat Carl von Ossietzky 1936-ban kapta meg, mert az elterelte volna az olvasó figyelmét a fő témáról.

Az egyik független bíráló azt rótta fel az enciklopédia szerkesztőinek, hogy egyik szócikkében a "korai Homo sapiens" kifejezés helyett nem a "Homo heidelbergensis"-t használja - a Britannica szerint ez nem így van, és maguk a paleontológusok is megosztottak a kérdésben.

Egy másik szakértő azt vetette az enciklopédia szemére, hogy az Arkhimédész törvényéről szóló szócikkben a "lebegő" szót a "nyugalomban lévő" szinonímájaként használta, ez pedig helytelen, mert a mozgó testre másfajta erők is hatnak. A Britannica szerint a szócikk szerzője már az elején tisztázza, hogy nyugalomban lévő testekről van szó, ezért az enciklopédia visszautasítja a Nature által felkért szakértő kritikáját - ahogy a többi harminc szócikket érintő több mint száz észrevételt is.