A reggeli időjárás hatással van az ember hangulatára
A Leuphana Egyetem kutatói lerántották a leplet a természet csodái mögé rejtett igazságról: nem lesz jókedvünk, ha pocsék időre ébredünk.
Az évtizedekig rohasztott édesség tudománya
Matthew Kasson eredetileg haszonnövényeket tizedelő gombás megbetegedéseket kutatott, de érdeklődése fokozatosan az édességek felé fordult. Egy nap csodálatos leletbe futott a Twitteren...
A sci-fi hülyévé tesz vagy nem
Chris Gavaler és Dan Johnson professzorok megtalálták a rák gyógyszerét! Vicceltünk, a tudósok tudományosan megállapították, hogy nem lesz hülye aki tudományos-fantaszikus regényeket olvas.
A polipok sokkal bújósabbak lesznek az ecstasytól
Egy idegtudós és egy tengerbiológus nem mindennapi állatkísérletre vetemedett: metiléndioxi-metamfetamint, hétköznapi nevén ecstasyt adtak egy polipnak, hogy a viselkedését teszteljék.
Ha rágózunk gyaloglás közben, az segíthet a fogyásban
Egy japán tanulmány szerint a rágógumizás gyaloglás közben emeli a pulzusszámot és az energiafelhasználást. A rágózás hatásaival már több tanulmány foglalkozott, de ezek nyugalmi állapotban vizsgálták, hogy milyen hatást gyakorol a szervezetre. Azt senki sem kutatta, hogy mi történik, ha séta közben rágózik az ember.
Ki korán kel, tovább él
Az éjszakai baglyok korábban halnak, mint a koránkelők - írta meg az MTI egy amerikai és brit kutatók alapján. A brit Surrey-i Egyetem és a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói 430 ezer, 38 és 73 év közötti személy részvételével végezték kutatásukat.
Eredményeik szerint az éjszaka szélsőségesen aktívaknál a 6,5 évnyi kutatási idő alatt 10 százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata, mint a korai kelőknél. Úgy vélik, az éjszakai baglyoknak biztosítani kellene a lehetőséget, hogy későbbre halaszthassák a munkaóráikat.
"Az éjszakai baglyoknak, akik megpróbálnak a koránkelők világában élni, komoly egészségügyi problémáik lehetnek" - mondta Kristen Knutson chicagói társszerző. A résztvevők 27 százaléka vallotta magát határozottan reggeli típusnak és 9 százalékuk határozottan esti típusnak. 35 százalékuk inkább reggel, 28 százalékuk inkább este aktív. Regisztrálták testsúlyukat, dohányzási szokásaikat és társadalmi helyzetüket is.
A vizsgálat 6,5 éve alatt a résztvevők közül 10 ezer 500-an meghaltak. Az éjszakai baglyok csoportjában több mint 10 százalékkal többen hunytak el, mint a koránkelőkében.
Az éjszakai baglyok hajlamosabbak a pszichés problémákra, diabéteszre, gyomor- és légzési panaszokra. Éjszakánként kevesebbet alszanak, több cigarettát, alkoholt, kávét vagy illegális drogot fogyasztanak.
A nagyobb halálozási kockázat a tudósok szerint arra vezethető vissza, hogy az éjszaka aktívaknak állandóan belső órájukat leküzdve kell élniük. Alapulhat a pszichés stresszen, és azon is, hogy ezek az emberek a testüknek nem megfelelő időben esznek. Az alváshiány, az éjszakai ébrenlét vagy a drog- és alkoholfogyasztás is hozzájárulhat a korai halál kockázatához.
Korábbi tanulmányok már kimutatták az összefüggést az alváshiány és a szív- és érrendszeri megbetegedésekre vagy diabéteszre való hajlam között, de ez az első alkalom, hogy a korai halál kockázatát is vizsgálták.
A tanulmány a Chronobiology International című szaklapban jelent meg.
Undorodik a büdös emberektől? Megmondom, kire szavazott
A tekintélyelvűségre hajlamos emberek kevésbé bírják a kellemetlen szagokat – állapítja meg egy svéd kutatás a szagérzékelés és a politikai attitűdök összefüggéséről. A politikai nézetek a biológiából következnek, vagy inkább a szagokhoz is ideológiai alapon viszonyulunk?
Ürülékből készülhet a marsi eledel
Bár a marsi utazás egyre elérhetőbb távolságba kerül, azért még mindig egy sor gyakorlati problémát kell megoldani, míg valóban elindulhatnak majd az első telepesek a szomszéd bolygóra. Az egyik ilyen fejtörő, hogy mit fognak enni a Marsra tartó asztronauták.
Vihetnének persze annyi ételt, ami elég az egyéves útra és a letelepedés kezdeti időszakára, de ez rengeteg extra rakományt, így pluszköltséget jelentene, így a kutatók inkább valamilyen önfenntartó megoldást keresnek. Na és mi az, ami mindig egy űrhajósnál van, és folyamatosan újratermelhető? Hát a saját ürüléke!
Súlytalanságban megnő a testhőmérséklet
A súlytalanság állapotában jelentősen megnövekszik az asztronauták testhőmérséklete – írja az MTI. Német kutatók szerint a jelenség fő oka, hogy az izzadság a világűrben nem párolog olyan jól, mint a Földön.
A telihold megöli a motorosokat
A British Medical Journal karácsonyi számában megjelent tanulmány azt állítja, hogy a telihold megnöveli a halálos motorkerékpár-balesetek számát. A jelenséget az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában is megfigyelték.
Medvék lehettek a himalájai jetik
Amerikai kutatók vizsgálatai szerint szinte mind medvéktől származtak azok a maradványok, amiket eddig a titokzatos himalájai lénynek, a jetinek tulajdonítottak. A szakértők DNS-minták elemzésével jutottak erre az eredményre - írja az MTI.
A csontokból, fogakból, szőrszálakból vagy székletből nyert kilenc megvizsgált minta közül nyolc ázsiai feketemedvétől, himalájai barnamedvétől vagy tibeti barnamedvétől származik, a kilencedik pedig egy kutyától.
Charlotte Lindqvist, a Buffalói Egyetem biológusa a Proceedings B tudományos lapban mutatta be a jetimaradványok eddigi legalaposabb DNS-elemzését. A kutatók a maradványokhoz egy brit filmes produkciós cég révén jutottak, ami 2016-ban a jeti eredetét övező titkot akarta leleplezni. A jetimaradványok eredetileg múzeumokból és magángyűjteményekből származnak.
Az egyik minta egy kézből vagy mancsból származó szőrös bőrdarab, amit egy kolostorban őriztek. Egy combcsontdarabot pedig a Tibeti-fennsíkon, 4500 méteres magasságban találtak. Lindqvist és kollégái további ázsiai medvefajok, összesen 23 állat mitokondriális DNS-ét szekvenálták és összehasonlították a világ más részeiből származó medvékével is. Kiderült, hogy a tibeti barnamedve viszonylag közeli rokonságban áll az észak-amerikai vagy európai medvékkel. A himalájai barnamedvék ága ellenben, aminek mitokondriális DNS-ét most először sikerült teljesen megfejteni, evolúciós szempontból jóval korábban, már 650 ezer éve elvált. Az akkori jégkorszakban a himalájai barnamedvét valószínűleg hosszú időn át izolálták a gleccserek a többi fajtól - feltételezik a kutatók.
A kutatók szerint eredményeik nemcsak az állatok eredetének meghatározásában segíthetnek, hanem a jelen számára is hasznosak lehetnek, mert a himalájai barnamedvét a kihalás veszélye fenyegeti, genetikai sokszínűségének és populációja szerkezetének ismerete segíthet az állomány méretének felbecsülésében és a védelmi stratégia kialakításban.
Kiderült, hány foktól vagyunk a legboldogabbak
Ha nem is brit, de ausztrál és kínai tudósokat foglalkoztatta a kérdés, hány fokot szeretnek az emberek. És arra jutottak, hogy az átlag 22 Celsius fokos hőmérsékletben élők a legboldogabbak és a legbarátságosabbak. A Melbourne-i Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósai az Egyesült Államokból és Kínából 1,6 millió embert vontak be a kutatásba, amelynek során azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a környező hőmérséklet és az emberek személyisége között, írja az MTI.
Káros a túl korán játszott karácsonyi zene
Egy brit pszichológus szerint nem érdemes hónapokkal az ünnepek előtt karácsonyi slágereket hallgatni, mert az csak árt a szellemi épségünknek. Nem kell gyűlölni ezeket a dalokat, bőven elég, hogy eszünkbe jut minden hercehurca, ami megelőzi az ünnepet.
A tudósok rájöttek, hogy kell inni a skót whiskyt
Két dolog van, amit egy hegylakó pőrén szeret, az egyik a malátawhisky – tartja a skót közmondás. Svéd tudósok azonban rácáfoltak erre, és kutatásaik alapján állítják, perdöntő bizonyítékot találtak arra, hogy a scotch bizony vízzel a legjobb – írja az MTI.
Rájöttek, miért finomabb ugyanaz a bor, ha drágább
Az agy jutalomközpontjában rejlik a magyarázat arra, hogy miért érzi finomabbnak az ember ugyanazt a bort, ha drágábban kínálják – írja az MTI egy friss német kutatás alapján.
Az agy jutalmazó rendszerének aktivitása jelentősen megerősödik, amikor magas árat látunk, és ezzel párhuzamosan az ízélmény is fokozódik
– mondta Bernd Weber, a Bonni Egyetem munkatársa, aki a világ egyik vezető üzleti iskolája, a franciaországi INSEAD szakembereivel közösen végezte a kutatást. Az eredményeikről a Scientific Reports szaklapban számoltak be.
A sör jót tesz a kreativitásnak
Az enyhe alkoholos állapot segítheti a kreatív gondolkodást – írja a CBS Boston.
Egy bőrgyógyász elmagyarázza a Trónok harca titokzatos betegségét
A szürkehám a Trónok harca fiktív bőrbetegsége, de sok millió nagyon is valós nézőt-olvasót foglalkoztat a kérdés, hogy mi ez a titokzatos nyavalya. A Vox megkért egy bőrgyógyászt, hogy állítsa fel a szakszerű diagnózist, vagy legalábbis próbálja meg elhelyezni a való világbeli bőrbetegségek kontextusában. A feladatot nehezíti, hogy egyelőre igen keveset tudni róla magában a sorozatban is.
Megfejtették, miért kötődik ki a cipőfűző
Amerikai kutatók kibogozták az önmaguktól kikötődő cipőfűzők rejtélyét – írja a BBC. A megoldás röviden:
Rájöttek, miért mosolyog Mona Lisa
Egy német tudóscsoport egy tizenkét tagú csoport reakcióit elemezve megállapította, hogy Mona Lisa, Leonaro da Vinci legendás festményének modellje nem rejtélyesen mosolyog, hanem boldogan – írja az MTI.
Brit tudósok megmérték, mennyire környezetszennyező a kenyér
Nagy a környezetterhelése a mindennapi kenyérnek, főleg a gabonatermeléshez felhasznált műtrágya növeli jelentősen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – írja az MTI.
Száz nap alatt kiirtanának minket a zombik
Nem nagyon élnénk túl egy zombiapokalipszist, mondják a Leicesteri Egyetem diákjai. Számításaik szerint ugyanis mindössze száz nap kellene egyetlen fertőző zombinak, hogy 7,5 milliárd emberből 273 maradjon a bolygón, írja a LiveScience.
Ezt oszd meg: ha sokat facebookozol, tovább élsz
Aki sok időt tölt aktív facebookozással, az tovább él - erre a megállapításra jutott 12 millió kaliforniai Facebook-felhasználó egészségügyi adatait elemezve William Hobbs, a kaliforniai egyetem politológus doktorandusza, aki ezen első tanulmányát a Northeastern University posztdoktori képzésének keretein belül írta meg.
Hobbs társaival a kiválasztott célcsoport közegészségügyi adatait vetette össze a közösségi oldalon töltött idővel és aktivitással, egy hat hónapos időszakra vetítve, megnézve hogy a még élők és a vizsgálat kezdete óta elhunytak aktivitása között milyen különbségek figyelhetők meg.
Semmi jót nem jelent a különleges napon kimondott igen
A különleges napokon ötször annyi esküvőt tartanak, mint a nem speciális időpontokban, pedig tudni kéne, hogy egy jól kiválasztott dátum nem garantál boldog házasságot – írja az MTI. A Melbourne-i Egyetem kutatói egymillió esküvőt vizsgáltak, és ezek ilyen arányban végződtek öt éven belül válással:
Magyarok kapták a fizikai IgNobelt
Magyar idő szerint péntek hajnalban újra kiosztották a Harvardon a Nobel-díj paródiájaként ismert IgNobel-díjat. A 26. alkalommal megrendezett díjkiosztón magyar kutatókat is díjaztak.
Az elismerést a Harvard tudományos humorlapja, az Annals of Improbable Research szerkesztői alapították, és idén is a Nobel-díj bejelentéseit megelőző második hét csütörtökén adták át, a ceremónia magyar idő szerint péntek hajnali fél kettőkor kezdődött.
A tudomány igazolta: a sörtől lazábbak leszünk
Svájci kutatók végre a tudomány szigorú módszertanával is igazolták, amit nagyjából gimis kora óta mindenki tud: ha sört iszunk, oldottabbak és társaságibbak leszünk, mintha nem iszunk sört.
A pizza jobban motivál, mint a pénz
Fogadjunk, hogy ha megkérdezné a főnöke, milyen jutalmat kérne a munkájáért: pénzt, pizzát vagy elismerést, rögtön az elsőt mondaná! Hát mit kezdjek én az elismeréssel, veregesse a főnök a saját vállát, nekem virítsa inkább a lóvét! Dan Ariely, a Duke Egyetem kutatója azonban egy egyszerű kísérlettel demonstrálta, hogy valójában nem pont így működünk.
Csak a nőknek fáj a dereka a sok tévézéstől?
Ausztrál kutatók szerint a nők deréktáji fájdalmai kapcsolatba hozhatók a tévénézéssel, a férfiaknál azonban nincs ilyen mellékhatása a tévézésnek - írja az MTI.
A férfiak szívesebben használnak óvszert, ha csúnyábbnak tartják a nőt
Egy friss felmérés szerint a férfiaknál aszerint változik a védekezési hajlandóság alkalmi szexnél, hogy mennyire találják vonzónak a potenciális partnert: minél szexibbnek tartanak egy nőt, annál kevésbé akaródzik óvszert használni – még akkor is, ha úgy gondolják, hogy az illetőtől nagyobb eséllyel kapnak el szexuális úton terjedő fertőzést.
Újabb fordulat a zebracsíkok rejtélyében
A tanulmány társszerzője, Tim Caro, a Kalifornia Egyetem biológusa elmondta, hogy a vizsgált teória még Charles Darwintól származik, és a csíkokat a ragadozók összezavarására alkalmas mintaként magyarázta.
A kutatók most azt vizsgálták, jelent-e bármilyen optikai tuningot a csíkosság akkor, ha nem az ember, hanem a zebrákra vadászó oroszlánok és hiénák szemével vizsgáljuk a kérdést. Micsoda meglepetés: nem, nem jelent.
A különböző szűrőkkel oroszlán- és hiénakompatibilissé tett digitális fotók értékelésekor kiderült, hogy a csíkok sem nappali fénynél, sem szürkületkor, de éjjel sem látszanak olyan távolságról, ahonnan a zebrákra vadászó állatok még vizsgálódnak, csak akkor látszanak igazán, mikor az állatok már jóval közelebb érnek a zebrákhoz. Ez a jóval közelebb valójában azt jelenti, hogy az oroszlánok és hiénák szeme már csak bőven a támadás megkezdése után veszi észre a csíkokat: ötven méter a határ nappal, jó 30 méter szürkület idején, de éjjel mindössze 9 méterre csökken ez a távolság – a zebrák ilyen közelről már nem nagyon vannak rászorulva a csíkosságra a védekezés terén, például azért sem, mert legtöbbször kiszagolják vagy meglátják a támadóikat.
A kutatók szerint a csíkokat egyfajta rejtőszínként magyarázó elképzelés puszta hagyomány, tudományos alapja sosem volt, így nem meglepő, hogy az első, tudományos igényű vizsgálat kimutatta, hogy mennyire nincs igazságalapja.
Egy másik elképzelés szerint a csíkok a zebrákat segítik, hogy az állatok messzebbről meglássák és azonosítsák egymást, hogy a csorda tagjai könnyebben együtt tudjanak maradni. A kutatók ezt is vizsgálták, és bár elismerik, hogy a zebrák szeme valóban kicsit messzebbről kiszúrja a csíkokat, mint mondjuk az oroszláné, de ez nem jelenti, hogy a csíkoknak bármilyen szerepe van a csorda együt tartásában: más, csordában élő fajok esetében nincsenek csíkok, mégis legalább olyan jól együtt tudnak maradni, mint a zebrák.
A zebracsíkok rejtélye tehát továbbra is megmarad: valójában a mai napig inkább csak tippek léteznek a mintázat magyarázatára, mintsem megdönthetetlen bizonyítékok. Nagyjából egy éve született meg az az elmélet, amely az állatok hőháztartását segítő megoldásnak gondolta a csíkokat az alapján, hogy elemezte a csíkos állatok mennyisége és az adott élőhely időjárása közti összefüggéseket. A bírálók szerint viszont az UCLA tanulmánya csak igen körülményesen értékelhető okból próbál okozatot faragni, pont úgy, ahogy egy másik tanulmány, amely szerint a zebrák csíkjai a legyek ellen alakultak ki. Ez utóbbi szintén egyike a csíkok modern magyarázatainak: a kutatók szerint a legyek, ha választhatnak, inkább homogén felületekre szállnak le, nem csíkosra.
Hatékonyabb a mozgólépcső, ha mindenki áll
Sokat bosszankodik azon, hogy egyesek nem tudnak a mozgólépcsőn a megfelelő oldalra állni, és emiatt nem tud a metró után szaladni? Meglepő lehet azt hallani, hogy igazából a mozgólépcsőn sétálók lassítják le a közlekedést, ami sokkal hatékonyabb lenne, ha mindenki türelmesen ácsorogna.
Rovataink a Facebookon