Friss kommentek

Ha rágózunk gyaloglás közben, az segíthet a fogyásban

május 29., 12:34 Módosítva: 2018-05-30 06:50
30
1 hozzászólás

Egy japán tanulmány szerint a rágógumizás gyaloglás közben emeli a pulzusszámot és az energiafelhasználást. A rágózás hatásaival már több tanulmány foglalkozott, de ezek nyugalmi állapotban vizsgálták, hogy milyen hatást gyakorol a szervezetre. Azt senki sem kutatta, hogy mi történik, ha séta közben rágózik az ember.

1 hozzászólás Tovább

Ki korán kel, tovább él

április 13., 17:09 Módosítva: 2018-06-01 16:41
252
1 hozzászólás

Az éjszakai baglyok korábban halnak, mint a koránkelők - írta meg az MTI egy amerikai és brit kutatók alapján. A brit Surrey-i Egyetem és a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói 430 ezer, 38 és 73 év közötti személy részvételével végezték kutatásukat.

Eredményeik szerint az éjszaka szélsőségesen aktívaknál a 6,5 évnyi kutatási idő alatt 10 százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata, mint a korai kelőknél. Úgy vélik, az éjszakai baglyoknak biztosítani kellene a lehetőséget, hogy későbbre halaszthassák a munkaóráikat. 

"Az éjszakai baglyoknak, akik megpróbálnak a koránkelők világában élni, komoly egészségügyi problémáik lehetnek" - mondta Kristen Knutson chicagói társszerző. A résztvevők 27 százaléka vallotta magát határozottan reggeli típusnak és 9 százalékuk határozottan esti típusnak. 35 százalékuk inkább reggel, 28 százalékuk inkább este aktív. Regisztrálták testsúlyukat, dohányzási szokásaikat és társadalmi helyzetüket is.

A vizsgálat 6,5 éve alatt a résztvevők közül 10 ezer 500-an meghaltak. Az éjszakai baglyok csoportjában több mint 10 százalékkal többen hunytak el, mint a koránkelőkében.

Az éjszakai baglyok hajlamosabbak a pszichés problémákra, diabéteszre, gyomor- és légzési panaszokra. Éjszakánként kevesebbet alszanak, több cigarettát, alkoholt, kávét vagy illegális drogot fogyasztanak.

A nagyobb halálozási kockázat a tudósok szerint arra vezethető vissza, hogy az éjszaka aktívaknak állandóan belső órájukat leküzdve kell élniük. Alapulhat a pszichés stresszen, és azon is, hogy ezek az emberek a testüknek nem megfelelő időben esznek. Az alváshiány, az éjszakai ébrenlét vagy a drog- és alkoholfogyasztás is hozzájárulhat a korai halál kockázatához.

Korábbi tanulmányok már kimutatták az összefüggést az alváshiány és a szív- és érrendszeri megbetegedésekre vagy diabéteszre való hajlam között, de ez az első alkalom, hogy a korai halál kockázatát is vizsgálták.

A tanulmány a Chronobiology International című szaklapban jelent meg.

1 hozzászólás Tovább

Undorodik a büdös emberektől? Megmondom, kire szavazott

március 1., 17:00 Módosítva: 2018-03-02 12:48
62
7 hozzászólás

A tekintélyelvűségre hajlamos emberek kevésbé bírják a kellemetlen szagokat – állapítja meg egy svéd kutatás a szagérzékelés és a politikai attitűdök összefüggéséről. A politikai nézetek a biológiából következnek, vagy inkább a szagokhoz is ideológiai alapon viszonyulunk?

7 hozzászólás Tovább

Ürülékből készülhet a marsi eledel

január 31., 18:44 Módosítva: 2018-02-01 09:27
26
0 hozzászólás

Bár a marsi utazás egyre elérhetőbb távolságba kerül, azért még mindig egy sor gyakorlati problémát kell megoldani, míg valóban elindulhatnak majd az első telepesek a szomszéd bolygóra. Az egyik ilyen fejtörő, hogy mit fognak enni a Marsra tartó asztronauták.

Vihetnének persze annyi ételt, ami elég az egyéves útra és a letelepedés kezdeti időszakára, de ez rengeteg extra rakományt, így pluszköltséget jelentene, így a kutatók inkább valamilyen önfenntartó megoldást keresnek. Na és mi az, ami mindig egy űrhajósnál van, és folyamatosan újratermelhető? Hát a saját ürüléke!

Szólj hozzá! Tovább

Súlytalanságban megnő a testhőmérséklet

január 5., 08:37 Módosítva: 2018-01-05 19:01
1
1 hozzászólás

A súlytalanság állapotában jelentősen megnövekszik az asztronauták testhőmérséklete – írja az MTI. Német kutatók szerint a jelenség fő oka, hogy az izzadság a világűrben nem párolog olyan jól, mint a Földön.

1 hozzászólás Tovább

A telihold megöli a motorosokat

2017. december 12., 14:33 Módosítva: 2017-12-13 10:40
42
12 hozzászólás

A British Medical Journal karácsonyi számában megjelent tanulmány azt állítja, hogy a telihold megnöveli a halálos motorkerékpár-balesetek számát. A jelenséget az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában is megfigyelték.

12 hozzászólás Tovább

Medvék lehettek a himalájai jetik

2017. november 29., 18:16 Módosítva: 2017-11-30 11:19
78
0 hozzászólás

Amerikai kutatók vizsgálatai szerint szinte mind medvéktől származtak azok a maradványok, amiket eddig a titokzatos himalájai lénynek, a jetinek tulajdonítottak. A szakértők DNS-minták elemzésével jutottak erre az eredményre - írja az MTI. 

A csontokból, fogakból, szőrszálakból vagy székletből nyert kilenc megvizsgált minta közül nyolc ázsiai feketemedvétől, himalájai barnamedvétől vagy tibeti barnamedvétől származik, a kilencedik pedig egy kutyától.

Charlotte Lindqvist, a Buffalói Egyetem biológusa a Proceedings B tudományos lapban mutatta be a jetimaradványok eddigi legalaposabb DNS-elemzését. A kutatók a maradványokhoz egy brit filmes produkciós cég révén jutottak, ami 2016-ban a jeti eredetét övező titkot akarta leleplezni. A jetimaradványok eredetileg múzeumokból és magángyűjteményekből származnak.

Az egyik minta egy kézből vagy mancsból származó szőrös bőrdarab, amit egy kolostorban őriztek. Egy combcsontdarabot pedig a Tibeti-fennsíkon, 4500 méteres magasságban találtak. Lindqvist és kollégái további ázsiai medvefajok, összesen 23 állat mitokondriális DNS-ét szekvenálták és összehasonlították a világ más részeiből származó medvékével is. Kiderült, hogy a tibeti barnamedve viszonylag közeli rokonságban áll az észak-amerikai vagy európai medvékkel. A himalájai barnamedvék ága ellenben, aminek mitokondriális DNS-ét most először sikerült teljesen megfejteni, evolúciós szempontból jóval korábban, már 650 ezer éve elvált. Az akkori jégkorszakban a himalájai barnamedvét valószínűleg hosszú időn át izolálták a gleccserek a többi fajtól - feltételezik a kutatók.

jeti2

A kutatók szerint eredményeik nemcsak az állatok eredetének meghatározásában segíthetnek, hanem a jelen számára is hasznosak lehetnek, mert a himalájai barnamedvét a kihalás veszélye fenyegeti, genetikai sokszínűségének és populációja szerkezetének ismerete segíthet az állomány méretének felbecsülésében és a védelmi stratégia kialakításban. 

Szólj hozzá! Tovább

Kiderült, hány foktól vagyunk a legboldogabbak

2017. november 28., 21:13 Módosítva: 2017-11-29 14:54
225
13 hozzászólás

Ha nem is brit, de ausztrál és kínai tudósokat foglalkoztatta a kérdés, hány fokot szeretnek az emberek. És arra jutottak, hogy az átlag 22 Celsius fokos hőmérsékletben élők a legboldogabbak és a legbarátságosabbak. A Melbourne-i Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósai az Egyesült Államokból és Kínából 1,6 millió embert vontak be a kutatásba, amelynek során azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a környező hőmérséklet és az emberek személyisége között, írja az MTI.

13 hozzászólás Tovább

Káros a túl korán játszott karácsonyi zene

2017. november 9., 13:45 Módosítva: 2017-11-09 20:19
740
7 hozzászólás

Egy brit pszichológus szerint nem érdemes hónapokkal az ünnepek előtt karácsonyi slágereket hallgatni, mert az csak árt a szellemi épségünknek. Nem kell gyűlölni ezeket a dalokat, bőven elég, hogy eszünkbe jut minden hercehurca, ami megelőzi az ünnepet.

7 hozzászólás Tovább

A tudósok rájöttek, hogy kell inni a skót whiskyt

2017. augusztus 19., 08:43 Módosítva: 2017-08-20 14:15
357
40 hozzászólás

Két dolog van, amit egy hegylakó pőrén szeret, az egyik a malátawhisky – tartja a skót közmondás. Svéd tudósok azonban rácáfoltak erre, és kutatásaik alapján állítják, perdöntő bizonyítékot találtak arra, hogy a scotch bizony vízzel a legjobb – írja az MTI.

40 hozzászólás Tovább

Rájöttek, miért finomabb ugyanaz a bor, ha drágább

2017. augusztus 16., 08:25 Módosítva: 2017-08-16 10:54
3
0 hozzászólás

Az agy jutalomközpontjában rejlik a magyarázat arra, hogy miért érzi finomabbnak az ember ugyanazt a bort, ha drágábban kínálják – írja az MTI egy friss német kutatás alapján.

Az agy jutalmazó rendszerének aktivitása jelentősen megerősödik, amikor magas árat látunk, és ezzel párhuzamosan az ízélmény is fokozódik

– mondta Bernd Weber, a Bonni Egyetem munkatársa, aki a világ egyik vezető üzleti iskolája, a franciaországi INSEAD szakembereivel közösen végezte a kutatást. Az eredményeikről a Scientific Reports szaklapban számoltak be.

Szólj hozzá! Tovább

A sör jót tesz a kreativitásnak

2017. augusztus 15., 09:00 Módosítva: 2017-08-15 12:51
72
0 hozzászólás

Az enyhe alkoholos állapot segítheti a kreatív gondolkodást írja a CBS Boston.

Szólj hozzá! Tovább

Egy bőrgyógyász elmagyarázza a Trónok harca titokzatos betegségét

2017. július 27., 14:15 Módosítva: 2017-07-28 10:29
739
15 hozzászólás

A szürkehám a Trónok harca fiktív bőrbetegsége, de sok millió nagyon is valós nézőt-olvasót foglalkoztat a kérdés, hogy mi ez a titokzatos nyavalya. A Vox megkért egy bőrgyógyászt, hogy állítsa fel a szakszerű diagnózist, vagy legalábbis próbálja meg elhelyezni a való világbeli bőrbetegségek kontextusában. A feladatot nehezíti, hogy egyelőre igen keveset tudni róla magában a sorozatban is.

15 hozzászólás Tovább

Megfejtették, miért kötődik ki a cipőfűző

2017. április 16., 17:06 Módosítva: 2017-04-17 18:35
435
17 hozzászólás

Amerikai kutatók kibogozták az önmaguktól kikötődő cipőfűzők rejtélyét – írja a BBC. A megoldás röviden:

Az a baj, hogy járunk.
17 hozzászólás Tovább

Rájöttek, miért mosolyog Mona Lisa

2017. március 10., 21:05 Módosítva: 2017-03-11 18:22
462
2 hozzászólás

Egy német tudóscsoport egy tizenkét tagú csoport reakcióit elemezve megállapította, hogy Mona Lisa, Leonaro da Vinci legendás festményének modellje nem rejtélyesen mosolyog, hanem boldogan – írja az MTI.

2 hozzászólás Tovább

Brit tudósok megmérték, mennyire környezetszennyező a kenyér

2017. február 28., 15:49 Módosítva: 2017-02-28 20:25
15
1 hozzászólás

Nagy a környezetterhelése a mindennapi kenyérnek, főleg a gabonatermeléshez felhasznált műtrágya növeli jelentősen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – írja az MTI.

1 hozzászólás Tovább

Száz nap alatt kiirtanának minket a zombik

2017. január 7., 11:20 Módosítva: 2017-04-04 09:00
2109
50 hozzászólás

Nem nagyon élnénk túl egy zombiapokalipszist, mondják a Leicesteri Egyetem diákjai. Számításaik szerint ugyanis mindössze száz nap kellene egyetlen fertőző zombinak, hogy 7,5 milliárd emberből 273 maradjon a bolygón, írja a LiveScience.

50 hozzászólás Tovább

Ezt oszd meg: ha sokat facebookozol, tovább élsz

2016. november 2., 16:11 Módosítva: 2016-11-02 19:01
10
0 hozzászólás
Persze ha mindeközben a napfényes Kaliforniában laksz, és össze is jársz a haverokkal, az is sokat hozzátehet a várható életkilátásaidhoz.

Aki sok időt tölt aktív facebookozással, az tovább él - erre a megállapításra jutott 12 millió kaliforniai Facebook-felhasználó egészségügyi adatait elemezve William Hobbs, a kaliforniai egyetem politológus doktorandusza, aki ezen első tanulmányát a Northeastern University posztdoktori képzésének keretein belül írta meg.

Hobbs társaival a kiválasztott célcsoport közegészségügyi adatait vetette össze a közösségi oldalon töltött idővel és aktivitással, egy hat hónapos időszakra vetítve, megnézve hogy a még élők és a vizsgálat kezdete óta elhunytak aktivitása között milyen különbségek figyelhetők meg.

Szólj hozzá! Tovább

Semmi jót nem jelent a különleges napon kimondott igen

2016. szeptember 28., 13:47 Módosítva: 2016-09-29 08:39
43
0 hozzászólás

A különleges napokon ötször annyi esküvőt tartanak, mint a nem speciális időpontokban, pedig tudni kéne, hogy egy jól kiválasztott dátum nem garantál boldog házasságot – írja az MTI. A Melbourne-i Egyetem kutatói egymillió esküvőt vizsgáltak, és ezek ilyen arányban végződtek öt éven belül válással:

Szólj hozzá! Tovább

Magyarok kapták a fizikai IgNobelt

2016. szeptember 23., 11:01 Módosítva: 2018-06-19 16:12
1453
5 hozzászólás

Magyar idő szerint péntek hajnalban újra kiosztották a Harvardon a Nobel-díj paródiájaként ismert IgNobel-díjat. A 26. alkalommal megrendezett díjkiosztón magyar kutatókat is díjaztak.

Az elismerést a Harvard tudományos humorlapja, az Annals of Improbable Research szerkesztői alapították, és idén is a Nobel-díj bejelentéseit megelőző második hét csütörtökén adták át, a ceremónia magyar idő szerint péntek hajnali fél kettőkor kezdődött.

5 hozzászólás Tovább

A tudomány igazolta: a sörtől lazábbak leszünk

2016. szeptember 19., 09:42 Módosítva: 2016-09-20 07:37
389
0 hozzászólás

Svájci kutatók végre a tudomány szigorú módszertanával is igazolták, amit nagyjából gimis kora óta mindenki tud: ha sört iszunk, oldottabbak és társaságibbak leszünk, mintha nem iszunk sört.

Szólj hozzá! Tovább

A pizza jobban motivál, mint a pénz

2016. szeptember 2., 13:30 Módosítva: 2016-09-02 15:50
77
4 hozzászólás

Fogadjunk, hogy ha megkérdezné a főnöke, milyen jutalmat kérne a munkájáért: pénzt, pizzát vagy elismerést, rögtön az elsőt mondaná! Hát mit kezdjek én az elismeréssel, veregesse a főnök a saját vállát, nekem virítsa inkább a lóvét! Dan Ariely, a Duke Egyetem kutatója azonban egy egyszerű kísérlettel demonstrálta, hogy valójában nem pont így működünk. 

4 hozzászólás Tovább

Csak a nőknek fáj a dereka a sok tévézéstől?

2016. augusztus 9., 18:27 Módosítva: 2016-08-10 07:45
23
1 hozzászólás

Ausztrál kutatók szerint a nők deréktáji fájdalmai kapcsolatba hozhatók a tévénézéssel, a férfiaknál azonban nincs ilyen mellékhatása a tévézésnek - írja az MTI. 

1 hozzászólás Tovább

A férfiak szívesebben használnak óvszert, ha csúnyábbnak tartják a nőt

2016. június 23., 15:36 Módosítva: 2016-06-23 17:55
2
0 hozzászólás

Egy friss felmérés szerint a férfiaknál aszerint változik a védekezési hajlandóság alkalmi szexnél, hogy mennyire találják vonzónak a potenciális partnert: minél szexibbnek tartanak egy nőt, annál kevésbé akaródzik óvszert használni – még akkor is, ha úgy gondolják, hogy az illetőtől nagyobb eséllyel kapnak el szexuális úton terjedő fertőzést.

Szólj hozzá! Tovább

Újabb fordulat a zebracsíkok rejtélyében

2016. január 26., 09:16 Módosítva: 2016-01-27 09:41
160
52 hozzászólás
Újabb tanulmány született a zebracsíkokról, azonban ezúttal nem újabb ötlet született arról, mi értelme is lehet a csíkosságnak, hanem az egyik legrégebb óta ismert magyarázatot cáfolták a kutatók.

A tanulmány társszerzője, Tim Caro, a Kalifornia Egyetem biológusa elmondta, hogy a vizsgált teória még Charles Darwintól származik, és a csíkokat a ragadozók összezavarására alkalmas mintaként magyarázta.

A kutatók most azt vizsgálták, jelent-e bármilyen optikai tuningot a csíkosság akkor, ha nem az ember, hanem a zebrákra vadászó oroszlánok és hiénák szemével vizsgáljuk a kérdést. Micsoda meglepetés: nem, nem jelent.

A különböző szűrőkkel oroszlán- és hiénakompatibilissé tett digitális fotók értékelésekor kiderült, hogy a csíkok sem nappali fénynél, sem szürkületkor, de éjjel sem látszanak olyan távolságról, ahonnan a zebrákra vadászó állatok még vizsgálódnak, csak akkor látszanak igazán, mikor az állatok már jóval közelebb érnek a zebrákhoz. Ez a jóval közelebb valójában azt jelenti, hogy az oroszlánok és hiénák szeme már csak bőven a támadás megkezdése után veszi észre a csíkokat: ötven méter a határ nappal, jó 30 méter szürkület idején, de éjjel mindössze 9 méterre csökken ez a távolság – a zebrák ilyen közelről már nem nagyon vannak rászorulva a csíkosságra a védekezés terén, például azért sem, mert legtöbbször kiszagolják vagy meglátják a támadóikat.

Valahogy így látják a zebrákat a különféle ragadozók és az ember.
Valahogy így látják a zebrákat a különféle ragadozók és az ember.

A kutatók szerint a csíkokat egyfajta rejtőszínként magyarázó elképzelés puszta hagyomány, tudományos alapja sosem volt, így nem meglepő, hogy az első, tudományos igényű vizsgálat kimutatta, hogy mennyire nincs igazságalapja.

Egy másik elképzelés szerint a csíkok a zebrákat segítik, hogy az állatok messzebbről meglássák és azonosítsák egymást, hogy a csorda tagjai könnyebben együtt tudjanak maradni. A kutatók ezt is vizsgálták, és bár elismerik, hogy a zebrák szeme valóban kicsit messzebbről kiszúrja a csíkokat, mint mondjuk az oroszláné, de ez nem jelenti, hogy a csíkoknak bármilyen szerepe van a csorda együt tartásában: más, csordában élő fajok esetében nincsenek csíkok, mégis legalább olyan jól együtt tudnak maradni, mint a zebrák.

A zebracsíkok rejtélye tehát továbbra is megmarad: valójában a mai napig inkább csak tippek léteznek a mintázat magyarázatára, mintsem megdönthetetlen bizonyítékok. Nagyjából egy éve született meg az az elmélet, amely az állatok hőháztartását segítő megoldásnak gondolta a csíkokat az alapján, hogy elemezte a csíkos állatok mennyisége és az adott élőhely időjárása közti összefüggéseket. A bírálók szerint viszont az UCLA tanulmánya csak igen körülményesen értékelhető okból próbál okozatot faragni, pont úgy, ahogy egy másik tanulmány, amely szerint a zebrák csíkjai a legyek ellen alakultak ki. Ez utóbbi szintén egyike a csíkok modern magyarázatainak: a kutatók szerint a legyek, ha választhatnak, inkább homogén felületekre szállnak le, nem csíkosra.

52 hozzászólás

Hatékonyabb a mozgólépcső, ha mindenki áll

2016. január 25., 14:48 Módosítva: 2016-01-26 10:58
908
48 hozzászólás

Sokat bosszankodik azon, hogy egyesek nem tudnak a mozgólépcsőn a megfelelő oldalra állni, és emiatt nem tud a metró után szaladni? Meglepő lehet azt hallani, hogy igazából a mozgólépcsőn sétálók lassítják le a közlekedést, ami sokkal hatékonyabb lenne, ha mindenki türelmesen ácsorogna.

48 hozzászólás Tovább

145-ös lába lenne a Pókembernek

2016. január 19., 16:47 Módosítva: 2016-02-24 23:51
9
0 hozzászólás

A gekkónál nagyobb állat képtelen lenne tapadós talppárnákkal sima, függőleges felületekre felmászni, ehhez ugyanis lehetetlenül nagy lábakra lenne szüksége – állapították meg brit kutatók. Tanulmányukból az is kiderül, hogy a Pókembernek például, ha valódi lenne, 145-ös lába lenne – írja az MTI.

Szólj hozzá! Tovább

3D szemüveget ragasztottak a sáskákra brit kutatók

2016. január 12., 16:43 Módosítva: 2016-01-13 06:33
38
6 hozzászólás

Brit tudósok apró szemüveget tettek imádkozó sáskákra, ebből kiderült, hogy a rovatok háromdimenziósan látnak. „Apró agyuk ellenére a sáskák kifinomult vizuális vadászok, elképesztő hatékonysággal kapják el áldozatukat. Nagyon sokat tanulhatunk abból, ha azt vizsgáljuk, hogyan észlelik a világot" – írja közleményében Jenny Read, az Egyesült Királyság-beli Newcastle University professzora.

mantis-insect-wearing-glasses
Fotó: Newcastle University

A kutatók háromdimenziós és kétdimenziós képeket mutattak a sáskáknak, így vizsgálták, hogy tényleg három dimenzióban látnak. Sőt, háromdimenziós videókat készítettek a sáskáknak. A szokásos, embereknél, például 3D IMAX mozikban használt szemüvegek nem működtek az állatoknál, mivel ők túl közel voltak a képernyőhöz. A régi megoldás, a kék-vörös szemüveg ugyanúgy nem jó, mert a rovarok nem jól látják a vörös színt – írták a kutatók a journal Scientific Reports című szaklapban megjelent cikkükben.

Ezért saját, kék-zöld színekkel működő lencséket készítettek, aztán méhviasszal rögzítették a sáskák szeme előtt. A kutatók ezután spirálozó lemezekről mutattak képeket a rovaroknak 2D-ben és 3D-ben is. A háromdimenziós képek sokkal jobban érdekelték az állatokat. A kutatók szerint a sáskák az úgynevezett távolsági jelzőmozzanatok segítségével látnak 3D-ben, mindegyik szemükbe érkező kép kicsit különbözik. Korábban senki nem tudta ezt igazolni.

6 hozzászólás

A múzeumi címkék fele hibás

2015. november 17., 13:51 Módosítva: 2015-11-17 15:21
6
0 hozzászólás

A múzeumokra úgy gondolunk, mint a tudás és tanulás központjai, de egy új tanulmány szerint nem szabad mindent elhinni, amit ott látunk. A természettudományi múzeumokban a fajok felének rosszul van megadva a neve a kiállításokon.

Az Oxford Egyetem és a Royal Botanik Garden adatai szerint a kavarodás annak köszönhető, hogy még tanult természettudósoknak is nehezére esik néha megkülönböztetni egymástól egyes növényeket és állatokat. Ha egyszerre több száz vagy ezer faj érkezik a múzeumba, előfordulnak hibák.

A világ fajainak több mint ötven százalékát az 1969 után fedezték fel, szinte lehetetlen naprakész információt találni a kutatóknak. A probléma abból adódik, hogy számtalan területen fedeznek fel új fajokat, az elnevezések nem minden esetben precízek. Ráadásul a hibás elnevezések nagy része már bekerült valamilyen óriási globális adatbázisba, így tovább terjesztik a hibákat.

Szólj hozzá! Tovább

Kalóriatáblázattá írták át A Gyűrűk Urát

2015. szeptember 4., 09:21 Módosítva: 2015-09-04 16:27
680
16 hozzászólás

Emlékeznek még, hogy mennyit panaszkodtak a hobbitok az éhségről A Gyűrűk Urában? Nem? Pedig Csavardi Samu akkora bélpoklos volt, hogy még az óvodában is fél disznó volt a jele. Egy tanulmány szerint a hobbitok nem a levegőbe óbégattak, ugyanis irtózatosan sok energiát emészt föl, hogy eljussanak a Megyéből Mordorig.

Skye Rosetti és Krisho Manaharan a Journal of Interdisciplinary Science Topicsban publikálta a tanulmányát. Ezek szerint ahhoz, hogy a kilenctagú expedíció eljusson Mordorba 92 nap alatt, összesen 1 780 214 kalória kell. Igen, egymillió-hétszáznyolcvanezer-kétszáztizennégy.

16 hozzászólás Tovább