Már szagról is felismeri a kriptokommunistákat? Nem bírja elviselni a penetráns jobboldali kipárolgást? Fura bukéja van idősödő liberális ismerőseinek? Bár nehéz elképzelni, még az is lehet, hogy nem kizárólag az Ön készülékében van a hiba. A tudomány mostanra jutott el arra a régen várt fejlődési szintre, hogy végre megpróbálja igazolni fóbiás és túlérzékeny állampolgárok millióinak meggyőződését, miszerint a politikának igenis van szaga.

„Oké, jól néz ki, de mi a helyzet a spermájával?” – teszi fel a furcsa kérdést a Huffington Post. Az apropó egy nemzetközi kutatás [PDF], amelyben a tudósok összefüggést találtak a férfiak arcának általános vonzereje és spermájuk minősége között. Nem várt fordulat következik: a jóképű, maszkulin férfiaknak átlagban rosszabb minőségű spermájuk van, mint más férfiaknak. A tanulmány a Journal of Evolutionary Biology szeptemberi számában jelent meg.

Mindenki káromkodik, a munkahelyen is. Ráadásul a ma a médiából is az látszik, hogy a munkahelyi káromkodás menő dolog – írja a Quartz. Elég csak belenézni Scorsese legújabb filmjébe, A Wall Street Farkasába: a karakterek 506-szor mondták, hogy fuck (basszameg), ami rekord a játékfilmek között. 

Minél magasabb a férfi, annál rövidebb lesz a házassága – valószínűleg azért, mert a velük házasságban élő nők tanultabbak és többet keresnek. Legalábbis ezt állítja a New York University kutatóinak tanulmánya.

Tudósok nemzetközi csoportja megtalálta a legjobb sajtkombinációt, amit pizzára tehetünk. Megvizsgálták több sajt rugalmasságát, olajosságát, nedvességét és sütési hőmérsékletét. A legtöbben azt szeretik, ha a pizzára ráolvad a rátett sajt.

A WHO szerint az ebolavírus már több mint ezer embert fertőzött meg Líbiában, Guineában és Sierra Leonéban. Hasonló jelentések érkeztek Nigériában és a Benini Köztársaságból is. Nem csoda, hogy az emberek elkezdtek spekulálni az ebolavírus eredetét illetően. A legmesszebbre egy brit kutató, Ashley Dale jutott, aki épp tanulmányait folytatja a Bristoli Egyetemen.

Több mint 18 ezer ember boldogsági szintjét pontosan meg tudták jósolni a University College London kutatói, és a végén sikerült megalkotniuk a boldogság képletét, ami így néz ki:

Első lépésként a kutatók megkértek 26 résztvevőt, hogy hozzanak döntéseket, amelyekkel vagy több pénzt szereztek, vagy veszteségük volt. Eközben fMRI képalkotó módszerrel vizsgálták agyuk aktivitását, és rendszeresen megkérdezték őket, hogy mennyire boldogok.

Kézfogás helyett üssük össze az öklünket bemutatkozáskor, kimutathatóan kevesebb kórokozót fogunk cserélni – állítják forradalmi kutatásuk részeként az Aberystwyth-i Egyetem tudósai. A BBC tudósítása szerint elsősorban az influenzaidőszakban hasznos a módszer, bár szakértők hozzátették: az udvarias meghajlás még ennél is biztonságosabb.

Hallottak már Colin Furze-ről? Fiatal brit ezermester; van egy videokamerája, van rengeteg szabadideje, van egy garázsa, ahol barkácsolni szokott, és valószínűleg van egy nem tisztázott mentális problémája is. Amikor a szakértelem találkozik az elszántsággal, abból mindig különös dolgok születnek, de Furze még így is képes meglepetést okozni.

Német pszichológusok szerint a különböző fóbiák kezelése hatásosabb lehet a délelőtti, semmint a délutáni és az esti órákban, mivel reggel magasabb a szervezetben a kortizol nevű hormon szintje, ami segíti a tanulási folyamatot.

A kortizol javítja a tanulási és a gondolkodási folyamatokat, a pszichoterápia pedig nem más, mint tanulási folyamat

- fogalmazott Johanna Lass-Hennermann, az egyetem munkatársa.

A tudósok pókiszonyban szenvedő 60 beteg részvételével végezték kutatásukat, amelynek során háromórás üléseket tartottak. Harminc embert reggel 8 és délelőtt 11 óra között kezeltek, harmincat pedig délután 6 és 9 között. Egy hét, majd három hónap elteltével vizsgálták meg a résztvevőket, hogy mennyit javult a fóbiájuk.

Meztelenül alvás és az ételek hálószobán kívül tartása: ezek is a sikeres kapcsolat titkai egy brit kutatás szerint. Ezer embert kérdeztek meg Nagy-Britanniában, ebből kiderült, hogy azoknak van a legtartalmasabb kapcsolatuk vagy házasságuk, akik meztelenül alszanak együtt.

Medve volt a himalájai jeti, ezt valószínűsíti szőrminták genetikai elemzése, melyet oxfordi tudósok végeztek. A legendák övezte himalájai jeti mellett más, főemlősnek vagy elveszett emberfajhoz tartozónak vélt különös lények: az Észak-Amerikában újra meg újra felbukkanó bigfoot, az ázsiai vadember, a szumátrai orang pendek valójában közismert emlősállatok – olvasható a Proceedings-B brit tudományos lapban.

Azoknak, akiket kevésbé érdekel a foci, a brazíliai világbajnokság egyik legemlékezetesebb eseménye minden bizonnyal Luis Suárez szokatlan játékstílusa lesz. Az uruguayi csatár az olaszok elleni sorsdöntő meccsen beleharapott Giorgio Chiellini vállába.

Fotó: Javier Soriano

Az esettel sok szempontból foglalkoztak már, de ezúttal egy amerikai orvos, Matt McCarthy is csatlakozott a témához. A fertőző betegségekre specializálódott orvos szerint a pszichológiai tényezők mellett az sem elhanyagolható szempont, hogy az emberi harapás igen veszélyes fertőzések egész sorát okozhatja, ugyanis a szánkban ártalmatlanul élő baktériumokat juttathat a megharapott vérkeringésébe.

Végre van egy tudós, aki nem csak a száját járatja, hanem tenni is akar valamit a USA-ban tomboló hatalmas viharok ellen. Rongija Tao szerint ha meg akarjuk akadályozni, hogy pusztító viharok söpörjenek végig a Nagy-síkságon, a legjobb, amit tehetünk, hogy építünk egy nagy falat.

Az ötlet alapja abból ered, hogy a sík területek fölött áramló hideg levegő a Sziklás-hegység miatt felemelkedik, és ott találkozik a Mexikói-öböl felől észak felé áramló meleg és párás légtömegekkel. Ebből aztán hatalmas viharok keletkeznek, amik során a tornádók kialakulása sem ritka. Tavaly 811 ehhez hasonló vihar volt az USA területén, Európában mindössze 51.

Fotó: Brett Deering / AFP

Tao szerint tehát egyszerű a megoldás: akasszuk meg valamivel a légáramlatokat. Mivel a földközelben áramló levegőt egyszerűbbnek tűnik megállítani, a tudós egy háromszáz méter magas, ötven méter széles, kelet-nyugat irányú védművet javasol. Szerinte ez a tornádók kialakulásához szükséges folyamatokat kiiktatná a képletből, de még így is elég párás, meleg levegő jutna északra ahhoz, hogy essen az eső. Tao szerint három fal kéne, de nem azonnal kell megépíteni az egészet, hanem olyan helyeken kell elkezdeni, kisebb darabokat felhúzva, ahol a tornádók okozta károkhoz képest megérné felhúzni egy ilyen méregdrága falat. Az építkezés 160 kilométerenként nagyjából hatvanmilliárd dollárba kerülne. Aztán megvannak a legfontosabb falszakaszok, neki lehet állni összekötni az egész rendszert.

A baj az ötlettel csak annyi, hogy más szakértők szerint a gyakorlatban egyáltalán nem működne. Az amerikai viharkutató központban dolgozó Joshua Wuman szerint a szakmában mindenki egyetért abban, hogy ez egy baromság. „Tao már a tornádók születésével kapcsolatban is téved, mert a hideg és meleg légtömegek ütközése csak egy dolog, számos egyéb tényezőtől függ a folyamat.”

Wuman szerint valóban sok múlik a délről érkező párás, meleg levegőn, de ahhoz, hogy ezt megállítsuk, nem 300 méteres fal kéne, hanem inkább 2-3000 méteres, mint az Alpok. Ráadásul ez valóban egy sor kiszámíthatatlan változást hozna a környék klímájában.

Mármint ha működne, de a természetes módon kialakult példák alapján ez sem biztos. Harold Brooks tornádókutató szerint például Kínát elvileg hatalmas hegyek védik az észak felé haladó nedves légtömegektől, mégis hatalmas viharok pusztítanak az országban.

Sokaknak ismerős probléma: szépen, megfelelően feltekerve bepakolják a fülhallgatójukat a táskába vagy a zsebükbe, aztán, mire kivennék, már teljesen összegabalyodott. Most az egész internet lázban ég: szemfüles bloggerek megtaláltak egy 2007-es amerikai tanulmányt, amely tudományos alapossággal magyarázza a kérdést.

Eddig is mindenki érezte, hogy ez nem lehet véletlen, mindenki béna sem lehet, a füllhallgatók gabalyodása mögött rendszer van. Nem tévedtek: amerikai tudósok tudományos kritériumoknak megfelelő kísérletei bizonyították, hogy mindenképpen összegubancolódik a zsinór, bárhogy is tesszük el.

A lényeg a füllhallgató zsinórjának hossza: 46 és 150 centiméter között egyszerű mozgás hatására is gabalyodik: az egymáson fekvő vezetékek egyszerűen megkötik magukat. A legtöbb füllhallgató pedig pont beleesik ebbe a kategóriába, az Iphone-é például 139 centiméter hosszú zsinóron lóg.  Az okokat egyelőre nem sikerült teljesen feltárni, de a 3415 kísérlet egyértelmű bizonyíték a jelenségre. 

A NASA a Cassini űrszonda adatai alapján rekonstruálta, milyen lehet a Szaturnusz holdjának, a Titán légkörének a szaga. Ez az első alkalom, hogy egy másik égitesten érezhető szagokat próbálják meg kitalálni.

Fotó: Science Society Picture Librar / Europress / Getty

Joshua Sebree, a University of Northern Iowa professzora vezette a kutatás. A kísérletben a két fő összetevőt keverték össze, a nitrogént és a metánt. De ez nem egyezett az űrszonda által küldött adatokkal.

Később további gázokat adtak hozzá, mint például benzolt. Ez utóbbi színtelen, jellegzetes szagú anyag. Csak sokadik próbálkozásra sikerült előállítani azt a keveréket, amely majdnem megegyezett a Cassini által küldött mintával. Ez sem volt tökéletes, de Sebree szerint ennél közelebb már nem tudnak jutni.

Hogy milyen a szaga? Melissa Trainer, a NASA Goddard központ kutatója szerint igencsak erős és jellegzetes a szaga. Azt is mondhatjuk, hogy büdös, mivel az egyik legfőbb összetevő a benzol. Ahogy a Gizmodo fogalmaz, a Titánon bizony fingszag van.

Egy új kutatás szerint fantasztikus lesz a focivébén használt, új típusú labda, amit az Adidas fejlesztett. A hagyományos futball-labdák 32 ötszögű és hatszögű panelből állnak, de a 2014-es vébén használt modell, a Brazuca csupán hat darabból áll. A labda sajátos tervezése biztosítja a labda stabilitását, és ezt már a tudomány is bizonyítja - legalábbis erre utal a Scientific Report jelentése.

Ha Pinokkió hazudik, megnő az orra – ez rég ismert tény Carlo Collodi 1883-as meséjéből. Az már kevésbé, hogy a hazudozást nem folytathatja örökké. A Leicesteri Egyetem egyik hallgatója kiszámította, hogy a fabábu csak 13-szor hazudhat, különben az orra olyan nehéz lesz, hogy eltöri a nyakát.

Douglas Adams Bábel-hala lehet az internet új nagy dobása – legalábbis ezt állítja Nigel Shadbolt, a Southamptoni Egyetem mesterséges intelligencia kutatója. A Galaxis utikalauz stopposoknakból ismerős Bábel-hal egy olyan eszköz lenne, ami képes beszédfelismerés alapján azonnal fordítani bármilyen két nyelv között.

Héj nélküli, magas tápanyagtartalmú kenyeret fejlesztettek ki idős emberek és nyelési, rágási nehézségekkel küzdők számára a németországi Fuldában.Eddig csak szanatóriumok, idősotthonok lakói próbálhatták ki az új fejlesztést, ők pozitívan értékelték a kenyeret., írja az MTI.

Több mint egymillió ember egészségügyi adatait összegezve arra a meglepő következtetésre jutott egy amerikai tudóscsoport, hogy a macsák előszeretettel harapják meg a depressziós embereket.

A macskaharapás miatt kórházi kezelésre szoruló emberek több mint 41 százalékát valamikor az élete során depresszióval is kezelték, derül ki a Plos One tudományos lapban közölt tanulmányból. Ami ennél is furcsább, hogy a depresszióval és macskaharapással egyaránt kezelt emberek 86 százaléka nő volt. A megharapott nőknek 50 százalék esélyük van a depresszió kialakulására.

A kutatók még nem tudják, hogy mi áll az esetek hátterében. A háziállatok tartásának számos ismert előnye van, például csökkenti a mentális stressz miatt megemelkedett vérnyomást, javítja az egyedül élő emberek hangulatát. Az is lehet, hogy az ok-okozati összefüggés fordítva igaz: a depressziós emberek előszeretettel tartanak macskákat.

Arra is gondoltak, hogy az állat egyszerűen megérzi, ha a gazdája depressziós. A magukba forduló emberek kerülik a szemkontaktust, amit sok állat rossz néven vesz, és ezt esetleg harapással jelzi is a gazdinak. A macskák esetében az általuk terjesztett Toxoplasma gondii parazita is okozhat depressziót. A kártevőről tudott, hogy megnöveli a fertőzött páciensek önpusztító hajlamát, és az agyban okoz elváltozásokat.

Svéd kutatók megállapították a simogatás legjobb módszerét: enyhe nyomással és másodpercenkénti öt centiméter sebességgel a legélvezetesebb a simogatás, ismertette az MTI.

Ezek mellett fontos az is, hogy a simogató kéz bőre azonos hőmérsékletű legyen, mint a simogatott bőrfelület - idézte a TT svéd hírügynökség Helena Backlung Waslingot, a tanulmány vezetőjét, akinek kutatási területe az emberi érintés.

A göteborgi Sahlgrenska Akadémia szakértői egy kutatás keretében jutottak erre az eredményre, miközben szenzoros tűkkel a kutatásban részt vevő személyek idegreakcióit jegyezték fel és elemezték.

Egy átlagos férfi nagyjából egy, maximum három módját ismeri a nyakkendő megkötésének. Egy 1999-es cambridge-i kutatás szerint 85 csomózási lehetőség volt, egy friss tanulmány azonban ennél jóval többet talált. A stockholmi műszaki egyetem matematikusai kiszámolták, hogy valójában 177 147 különböző módszerrel megkötött nyakkendőcsomó létezik.

A Mikael Vejdemo-Johansson által vezetett csoport akkor látott neki a lehetséges számot pontosan meghatározó matematikai formula kidolgozásának, amikor a matematikus észrevette, hogy az 1999-es tanulmány 85 változatából hiányzik egy olyan, ami szerepelt a Matrix: Újratöltve című filmben (így most már azt is tudjuk, miért volt értelme elkészíteni minden idők egyik legfeleslegesebb folytatását). Mint kiderült, a 85 úgy jött ki, hogy a kutatók maximáltak olyan tényezőket, mint a tekerések, átbújtatások és takart csomók száma. A stockholmi kutatók ezeket ésszerűsítve álltak neki az újraszámolásnak, így jött ki az új eredmény.

A matematikai formula a lehetséges mozdulatok, hajtások, csavarások és bújtatások kombinációit számolja össze. Végeredményt hirdetni talán még korai, a szakemberek szerint az érték nagyban függ olyan, könnyen változtatható paraméterektől is, mint a nyakkendő hossza.

A tyúk a dinoszauruszok legközelebbi leszármazottja, állították egyes tudósok, „nézzük meg, mit szólnak a tyúkok, ha hatalmas farkat ragasztunk rájuk”, gondolták a Chilei és a Chicagói Egyetem szakemberei.

A kísérlet lényege az volt, hogy végre gyakorlati tapasztalatot szerezzünk arról, vajon hogy volt képes két lábon egyensúlyozva járni egy, a Tyrannosaurus Rexhez hasonló, meglehetősen furcsa testfelépítésű élőlény. A kutatók a kísérletben nem csak fogtak egy tyúkot és felapplikálták rá a műfarkat, a kísérlethez kiválasztott állatok már egészen kis koruktól folyamatosan viselték a hurkapálcikából és agyagból összeállított extra súlyt. A kutatók ötnaponta cserélték a farkakat, és ügyeltek arra is, hogy a farok súlya ne haladja meg a testsúly 15 százalékát. A paleontológusok szerint ugyanis ez az arány állt fent a theropodok alfajánál, amihez a T-rex is tartozott.

A kísérlet sikeres volt: a súlypont mesterséges eltolásával elérték, hogy a csirkék lábai a két lábon járó dinoszauruszokéhoz hasonlóvá váljanak. A kísérletben részt vevő állatok combcsontja és szárkapocscsontja is függőleges irányba fordult az átlagos tyúkcsonvázban látottakhoz képest, hogy így ellensúlyozza a test súlypontjának eltolódását.

Japán kutatók négy hónapot töltöttek azzal, hogy megtalálják a hamburgerevés tökéletes módszerét. Egészen pontosan azt kutatták, hogyan kell fogni a szendvicset.

Nem teljesen érdektelen a téma, hiszen ha rosszul fogjuk, mustáros lesz a ruhánk, kihullik a zöldség, kijön a húspogácsa a másik oldalon – egyszóval számos veszélyhelyzet áll fenn. Szerencsére a japánok is hasonlóan élték meg hamburgerezéseiket, és elegük lett.

Fotó: Justin Sullivan / Europress / Getty

Három kutató foglalkozott a témával, mindhárman a tudomány más-más területén számítanak kiemelkedő tudású szakembernek: egyikőjük mechanikával foglalkozik, volt egy mérnök és egy fogorvos is a csapatban. Egy japán tévéműsorban követték végig a kutatást, amelybe még 3d szkennereket is bevontak, hogy megértsék, a hamburger különböző elemei hogyan viselkednek egymással interakcióba lépve.

A megoldás előtt még egy statisztikai adat: a legtöbben négy ujjal fogják a hamburgert, két-két hüvelykujj és mutatóujj közé szorítva a szendvicset. Nos, ez teljesen hibás módszer. Ugyanis mind a tíz ujjra szükség van a helyes fogáshoz.

A hüvelyk és a kisujj támasztja a hamburger alját, a maradék három-három ujjal pedig a tetején fogjuk a szendvicset. Ezzel elkerülhetjük, hogy szétessen. Ami azonban fontosabb, hogy ezzel nagyjából azonos darabokra osztjuk a hamburgert. Arra is vigyázni kell, hogy ne szorítsuk túl erősen a zsömlét.

A fogorvos ehhez még hozzátette, hogy nem árt bemelegíteni a szájban lévő izmokat is, mielőtt nekilátnánk a hamburgernek. Mondjuk úgy, hogy néhányszor kinyitjuk és becsukjuk a szánkat – de ez a tanács már csak a haladóknak szól.

Fotó: popsci.com

A lőtt sérülések általában is életveszélyesek, de az arc az emberi test legsérülékenyebb területe. Erre a legkevésbé sem meglepő megállapításra jutottak annak a 11 éven keresztül tartó vizsgálatnak a készítői, amit egy taumás sérülésekről szóló orvosi lapban adtak közre.

A szakértők 2000 januárja és 2010 decembere között 720 páciens adatait vonták be a tanulmányba. A sérültek háromnegyede férfi, az átlagéletkor 29 év volt. 41 százalékukat kézifegyverrel sebezték meg, de az esetek 33 százalékában nem sikerült azonosítani a fegyver típusát. 20 százalékot sörétes puskával lőttek meg, hat százalék volt a golyós puskával megsebzettek aránya. A sérülteknek csak negyede halt bele a lövésbe, de a halálok 97 százalékban agysérülés volt.

A tanulmány eredményei szerint a sérülteknek átlagosan 5,4 operációra volt szüksége. Ez jóval tübb, mint amennyit a korábbi, hasonló tanulmányok mondtak, ott ugyanez a szám csak 1,5 és 3 között volt. Az arcot ért lőtt sebek gyógyításához ráadásul több szakterület specialistájára van szükség.

A tanulmány célja nem annyira a sérülés okának ismertetése volt, inkább a fejlövések eredményesebb kezelésére koncentráltak. A sérülések osztályozása miatt három részre osztották az arcot: az álltól az orrig tart az egyes, az orrtól a szemöldökig a kettes, a szemöldöktől felfelé pedig a hármas zóna. A sérülések ötöde a hármas zónát érte, a kettes és az egyes zónába a lövéseknek egyaránt egyharmada jutott. A fennmaradó esetekben olyan találatról volt szó, ahol egyszerre több zónát is érintett a lövés. Az adatok szerint főleg a homlokot, vagyis a hármas zónát ért lövések a halálosak.

Egy új brit kutatás cáfolja azt a filmekből és videojátékokból ismert helyzetet, hogy a bérgyilkosok rendszerint távcsöves puskával végeznek áldozataikkal. David Wilson, a birminghami egyetem alkalmazott kriminológia tanszékének munkatársa szerint ez távolabb nem is állhatna a valóságtól.

„A filmekben általában drága mesterlövész puskákkal dolgozó profikat látunk, de a bérgyilkosságok valójában ennél sokkal hétköznapibb körülmények között mennek végbe” – foglalja össze Wilson azt a tanulmányt, ami az 1974 és 2013 közti időszak megrendelésre elkövetett gyilkosságait vette alapul.

Fotó: Jonathan Nackstrand / AFP

A tanulmányban 27, megrendelésre, pénzért elkövetett gyilkosságot vizsgáltak meg. Az esetekben 35 férfi és egy női bérgyilkos vett részt (bár ő is férfinak öltözve követte el a gyilkosságot). A kutatók a kapcsolódó újságcikkek mellett bírósági jegyzőkönyveket és vallomásokat is feldolgoztak, és olyan részletekre is kíváncsiak voltak, hogy az elkövető mennyi pénzt kapott a gyilkosságért.

Az eredmények szerint a legfiatalabb bérgyilkos 15, a legidősebb 63 éves volt, az átlag 38 év. A kutatók a szerződéses gyilkosok négy fajtáját különböztették meg. A kezdőket, akiket általában az első gyilkosságuk után elkapnak; a dilettánsokat, akik általában nem elhivatott gyilkosok és bűnözői múltjuk nincs; a szakmunkások, akik általában amúgy is bűnözésből tartják fenn magukat; és persze  a mestergyilkosok.

Az utóbbi kategóriába tartozó elkövetőket kapják el a legritkábban, derült ki a kutatásból. Az ilyen gyilkosok általában katonai kiképzésben részesültek, és a sikerük titka, hogy szinte semmi sem köti őket a gyilkosság helyszínéhez. A szakmunkásként jellemzett figurák ezzel szemben bár képzett bűnözők, kapcsolatrendszerük és helyi ismertségük miatt hamar lebuknak.

A gyilkosság ára is erősen változó: a vizsgálat szerint átlag 15 180 fontot, vagyis 5 és fél millió forintot ér egy ember élete. 200 font, vagyis 75 ezer forint volt a legkisebb összeg, de a profik akár 100 ezer fontot, 37 millió forintot is elkérnek egy gyilkosságért. Talán meglepő, de a leggyakrabban használt fegyverek között nincs ott a mesterlövész puska: a legtöbbször bár fegyverrel hajtják végre a gyilkosságot, de ez általában inkább kés vagy valami tompa tárgy. A vizsgált esetek közül ötben halálra verték az áldozatot, kettőt pedig megfojtottak. A legfilmszerűbb esetben, egy 2003-as gyilkosságban egy Rolex Dave becenevű bűnöző egy, állítólag a magyar büntetés-végrehajtási rendszerből elszármazott AK-47-essel lőtte le áldozatát.

Costanzo Apice, az olasz maffia fiatal bérgyilkosa 28 éves volt, amikor elkapták 2009-ben

Fotó: Roberto Salomone / AFP

A legdurvább gyilkosként az 1974 és 1978 között hat gyilkosságot végrehajtó John Childsot azonosították a kutatók. Childs egy tízéves gyereket is fejbe lőtt közvetlenül az után, hogy a gyerek apjával végzett, mert attól tartott, hogy a fiú azonosítani tudja majd.

A legtávolabbról teljesített megbízás egy 500 méteres fejlövés volt 2000-ben: Frank McPhee maffiafőnököt lőtték le egy 22-es kaliberű puskával Glasgow-ban. Ahogy a profikat általában, McPhee gyilkosát sem kapták el, a kutatók szerint ezért is tudunk keveset az igazán sikeres bérgyilkosok természetéről.

A központi fűtésnek is szerepe lehet abban, hogy egyre több a kövér ember, állítja egy holland tanulmány. Ebben az áll, hogy a lakások és irodák nagyon komfortosak, de emiatt már nem kell kalóriát égetni ahhoz, hogy melegen tartsuk a testünket. A Maastrichti Egyetem orvosi karának kutatói szerint 19 Celsius-fokra fűtött épületekben lenne egyensúlyban a hőháztartásunk.

Életünk nagy részét épületen belül töltjük, és igyekszünk maximális komfortérzetre törekedni. Ezzel azonban minimumra csavarjuk a test beépített fűtőrendszerét, és a táplálékkal bevitt energia nagy része súlygyarapodást eredményez – állítja Dr Wouter van Marken Lichtenbelt, a tanulmány egyik szerzője.

Mások azonban ennek az ellenkezőjéről vannak meggyőződve. A hidegben nem lefogyni fogunk, hanem megkívánunk egy csokiszeletet – mondja Michael Daly, a Stirling Egyetem munkatársa, aki szintén vizsgálta a hőmérséklet testre gyakorolt hatását. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy korábbi tanulmányok szerint hidegben nagyobb szélütés veszélye, és a téli hideg közismerten köveli a halálesetek számát. 

Daly százezer angliai lakást vizsgált meg, és az emberek ott voltak karcsúbbak, ahol 23 Celsius-foknál is melegebb volt. Ezen a hőmérsékleten már hőt kell leadnia a testünknek, és az izzadás is energiaigényes folyamat.

Brit tudósok megállapították, hogy a gyermektelen férfiak és nők boldogabb párkapcsolatot élnek. Az Open University kutatása a gyermekkedvelők számára is tartogat jó híreket: a gyermekes nők mindenkinél boldogabbak, még abban az esetben is, ha párkapcsolatuk pocsék, számol be az eredményekről a The Courier.