Egy amerikai és egy angol kutatás egymástól függetlenül megerősítette a közkeletű nézetet: a BMW-t vezető sofőrök tényleg a legagresszívebbek és a legkevésbé előzékenyek az utakon.

A University of California kutatásának eredményei szerint a BMW-sek messze a legrosszabbul teljesítettek azon a teszten, ami azt vizsgálta, átengedik-e az autósok a zebrára lépni készülő gyalogost. Miközben összességében tízből nyolc sofőr a szabályoknak megfelelően megállt, nagy különbségek voltak típusok és kategóriák szerint.

Míg az olcsó márkák vezetői kifejezetten udvariasnak és szabálytisztelőnek bizonyultak, a rosszabbul teljesítő felsőbb kategóriás autók közül is kiemelkedtek a BMW-k. A német elitautó sofőrjei nem csak a gyalogosokkal szemben nem mutatnak előzékenységet, de a stoptáblás kereszteződéseknél sem adják meg az elsőbbséget – írta a New York Times.

Ugyanez volt a tanulsága a Daily Mailben ismertetett angliai kutatásnak is, amelyben több mint 2000 középkorú vezetőt kérdeztek arról, milyen színű és típusú agresszív járművel volt a legtöbb afférjuk pályafutásuk során. Noha az emlékek felidézését valamennyire torzíthatták a suttyó autósokkal kapcsolatos sztereotípiák, a legveszélyesebbek és egyúttal legbunkóbbak az átlagangol szerint a kék BMW-k tulajdonosai.

A férfiaknak több mint kétszer gyakrabban támadnak pajzán gondolataik, mint a nőknek, ám az eddig véltnél jóval ritkábban, csak 28 percenként. Korábbi tanulmányok, illetve a városi legenda szerint a férfiak 7 másodpercenként gondolnak a szexre.

A legfrissebb felmérést az Ohiói Állami Egyetem pszichológusai végezték a témában, egy teljes héten át firtattak minden nap 18 és 25 év közötti egyetemi hallgatókat arról, hogy hányszor jut eszükbe a szex, az evés és az alvás. A végeredmény szerint a férfiak napi 28 percenkénti teljesítményével szemben a nők 51 percenként gondolnak a szexre. Akadt azonban olyan nő is a kísérleti alanyok között, aki messze felülmúlta a férfiakat: neki naponta 140-szer jutott eszébe pajzánság.

Evésre a férfiak naponta átlagosan 38 percenként gondolnak, alvásra 33 percenként. A nők fejében ennivaló csak 62 percenként jár, az alvás pedig ennél is ritkábban, 72 percenként. Mindent egybevéve a férfiakban sokkal többször merülnek fel fizikai szükségleteik, mint a nőkben. Első náluk a szex, de rögtön utána jön az alvás, végül pedig az evés. A nőknél is első a szex, de a második az evés és csak utána jön az alvás.

Zseniális, bár kicsit baljós a halálteszt – jellemzi a vadonatúj lézeres fejlesztést a Huffington Post. A karóra-alakú eszköz azt jósolja meg, hogy milyen ütemben öregednek a sejtjeink, illetve hogy mikor halhatunk meg.

Minél okosabb egy nő, annál kevésbé akar gyereket – lényegében ezt állapította meg egy friss brit kutatás, amely az IQ és a gyermekvállalás összefüggéseit vizsgálta. Satoshi Kanazawa, a Londoni Gazdasági Iskola kutatója arra jutott, hogy 15 IQ-hányadosonként egynegyed egységgel változik a nők gyermekvállalási kedve. Tehát minél magasabb az intelligenciahányadosa egy nőnek, annál kedvésbé érzi szükségét a családalapításnak.

Kanazawa munkája során egy brit nemzeti születési tanulmány eredményeit is összevetette gazdasági és oktatási mutatókkal, és ugyanerre az eredményre jutott. A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint az 1990-es évek óta megduplázódott azoknak a nőknek az aránya, akik nem vállalnak gyereket. A 45 évesek körében minden ötödik brit nő gyermektelen, míg ha csak a diplomásokat nézzük a korosztályban, akkor ez az arány 43 százalék.

A DailyMail a kutatás kapcsán cikkében Lucy Worsleyval példálózik. A csinos történész-kurátor ugyanis korábban nagy botrányt kavart Angliában, amikor kijelentette, ő már "kitanulta magát a természetes reprodukálási funkciójából". Most úgy tűnik, a 140-es IQ-jával géniusznak számító tudós ezzel a kijelentésével sem mondott ostobaságot.

Worsley mellett a cikk olyan rendkívül okos, gyermektelen angol asszonyokat sorol, mint a cambridge-i professzor Mary Beard, a BBC műsorvezetője, Kate Humble és a színész Helen Mirren. Az amerikaik közül Oprah Winfrey, Cameron Diaz és Eva Mendes tartoznak azok közé, akik kijelentették, soha nem lesz gyerekük. Diaz egyébként azt is hozzátette, hogy azért van olyan élete, amilyen van, mert nincsen gyereke. Mendes konkrétan megmondta azt is, azért nem akar utódot, mert nem akarja feladni az életformáját, szeret aludni, és egyébként is túl sokat aggodalmaskodna.

Dr. Nattavudh Powdthavee, a Yorki Egyetem egy professzora szerint a magasabb végzettségű nők tudják, hogy az elképzelés, miszerint a boldogság forrása a gyermek, illúzió. "A szülők túl sok időt töltenek a gyermeknevelés olyan alapvető feladataival, mint az iskola és a háztartásbeli teendők, és ezek az apró, de negatív élmények egyre inkább képesek hatással lenni a napi boldogság- és elégedettségi szintre" – fejtegette egy korábbi interjúban a professzor.

Egy brit felmérés szerint a másnaposság 29 éves korban a legkínzóbb, ugyanis akkor tart a legtovább. A felmérés készítői szerint az átlagos másnaposság hossza 9 óra 45 perc, 29 éves korban viszont 10 óra 24 percig tart.

Az Antwerpeni Egyetem kutatói szerint a csokoládészag ellágyítja a vásárlók szívét; megfigyelték, hogy több romantikus regényt vásárolnak azokban a könyvesboltokban, ahol csokoládészag van.

A kutatók 201 vásárló viselkedését vizsgálták egy frekventált könyvesboltban tíz napig. A megfigyelés szerint a csokoládéillat hatására szívesebben böngésztek a könyvesboltban a vásárlók, és azoknak a figyelme is elkalandozott, akik egyébként határozott céllal tértek be az üzletbe. A vásárlók a kellemes illat hatására 3,48-szor nagyobb valószínűséggel keresték a romantikus könyveket és szakácskönyveket, és 5,93-szor nagyobb arányban vásárolták meg őket.

Egy önjelölt óceánvizelet-szakértő, Lauren Wolf, a Chemical Engineering News társszerkesztője azt vizsgálta, hogy mi történik, ha valaki belepisil az óceánba. Először az interneten keresett a témával kapcsolatos információt. Megtudta, hogy a szervezet vizeléssel szabadul meg a szükségtelen kémiai anyagoktól, és ezek nem szükségszerűen károsak; sőt, a húgy összetétele nem különbözik sokban a tengervíztől.

Ha rendelek egy kávét, először mindig felrázom a cukortasakot, kinyitom, egy egészen kevés cukrot öntök a kávéba és megkóstolom. Ez soha nem elég, így aztán beleöntöm nagyjából a fél tasakot. A fura, hogy ennek a rítusnak nincs semmiféle funkciója, hiszen rögtön pont annyit önthetnék bele, amennyivel szeretem.

Az önfeltárulkozó idézet a Minnesotai Egyetem egyik pszichológusáé. Kathleen Vohs egy egész kutatássorozatot folytatott le, hogy bebizonyítsa, mégiscsak van értelme az efféle hétköznapi asztali rítusoknak. Arra volt kíváncsi, miért van olyan sok étel- és italfogyasztáshoz kötődő ceremónia, fura szokás és egyszerű beidegződés az életünkben.

Fillérekből feltölthetjük majd az okostelefonunk akkuját, ha elterjed a brit tudósok által kifejlesztett új áramtermelési módszer, amelyben az emberi vizeletet hasznosítják. A bristoli robottechnikai laboratórium kutatóinak sikerült elengedő áramot előállítaniuk, hogy sms-eket küldhessenek, az interneten szörföljenek, és rövid telefonbeszélgetéseket bonyolítsanak le - áll a Physical Chemistry Chemical Physics című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban.

A szakemberek abban bíznak, hogy sikerül a bakteriális üzemanyaggal működő akkumulátoros technológiát annyira fejleszteni, hogy teljesen feltölthető legyen vele a mobiltelefon.

"A vizeletünk végtelen erőforrás. Fantasztikus tulajdonsága, hogy nem függ a szél vagy a nap szeszélyeitől" – mondta Ioannis Ieropoulous, a Nyugat-angliai Egyetem munkatársa, aki a bakteriális villamosság szakértője. A kutató szerint elképzelhető, hogy a jövőben egész fürdőszobákat lehet vizelettel működtetni, a zuhanytól a világításon át a borotválkozáshoz használt konnektorokig.

A bakteriális üzemanyagú akkumulátoros technológiával közvetlenül a szerves anyagok bomlása révén lehet energiát előállítani igen alacsony költséggel, szinte ingyen.

Amikor végre megjelentek a vízálló és nem rettenetesen ronda mobiltelefonok, mint például a Sony Xperia Z és a Samsung Galaxy S4 Active, amerikai kutatók ennek az ellenkezőjét kezdték el kifejleszteni, a vízben elenyésző elektronikát. A drogdílerek bizonyára örülni fognak a találmánynak, hiszen amikor a kommandósok rájuk törik az ajtót, a vécében lehúzott mobilból tényleg lehetetlen lesz kinyerni az adatokat.

John Rogers, az Illinois-i Egyetem professzora elmondta, hogy a fejlesztési programjuk célja a múlékony technológia megalkotása, amely hasznos élettartama lejártával elenyészik. Ezzel helyet spórolhatnak a szeméttelepeken és jelentősen csökkenne a hulladék mennyisége.

A kutatócsoport egyelőre a kezdeti lépéseknél tart, de már sikerült egy olyan csipet tervezniük áttetsző, hártyavékony selyemre, amely elolvad, ha víz éri.

A rendszeres szex fiatalít, idősebbek aktív nemi élettel akár hét évet is letagadhatnak – állapították meg szakértők. Sőt, a brit tudósok szerint a korai halál esélye is felére csökkenthető így. Ez az információ főleg akkor lehet hasznos, ha partnerünk fejfájásra vagy fáradtságra hivatkozva a fal felé fordulna este.

A kutatási eredményekhez a Royal Edinburgh kórház pszichológusai úgy jutottak, hogy az elmúlt tíz évben férfiak és nők százait faggatták a témában. A tesztek során világossá vált az összefüggés a fiatalos külső és a szokásosnál 50 százalékkal több szex között. Ez a 40–50 évesek körében heti három alkalmat jelent az átlagos kettő helyett. Mellékesen egyébként azt is megállapították, hogy az ilyen aktív ötvenesek általában fiatalabb párt választanak maguknak, ami nem meglepő, hiszen külsejük meghazudtolja a korukat.

Biológiai szempontból is leegyszerűsíthető a szex és az életkor közötti összefüggés. A szex boldogsághormonokat, vagyis endorfint szabadít fel, ami aztán természetes fájdalomcsillapítóként hat, csökkenti a szorongást és segít gyorsan elaludni, illetve javítja a pihenés minőségét is. Az emberi növekedésért felelős hormon szintén az aktusok mellékterméke, amely rugalmassá teszi a bőrt és késlelteti a ráncosodást. Az ágyban mozgás szintén jótékony: javítja a vérkeringést, égeti a zsírt, tuningolja az immunrendszert.

A kutatást vezető dr. Weeks szerint téves az a sztereotípia, amely szerint a nyugdíjazáskor a munkával együtt a szex is kifut az ember életéből. Szerinte a szexuális kielégülés jelentős mértékben hozzájárul a minőségi élethez, sőt, igazából legalább annyira fontos, mint a szellemi vagy vallásos kielégülés, ezért aztán támogatni kell a minél több szexet érett korban. Dr. Weeks egyébként egy meglehetősen fiatalos 59 éves.

Magasabbra juthatnak a társadalmi ranglétrán azok, akiknek gyermekkorban az anyatej jelentette a fő táplálékforrást - állapította meg egy új tanulmány. Az elemzés céljából 34 ezer, 1958-ban, illetve 1970-ben született brit állampolgár életútját vették górcső alá. A kutatók megkérdezték az érintett anyákat, szoptatták-e (és ha igen, meddig) a gyermeküket, majd összevetették a felmérésben részt vevők társadalmi rangját azzal a státussal, amelyet 33-34 éves korban az apjuk töltött be.

Az eredmények azt sugallták, hogy azok, akiket kiskorukban szoptattak, felnőttként nagyobb valószínűséggel jutottak feljebb a szociális hierarchiában, mint azok, akiknek nem az anyatej volt az elsődleges táplálékuk. A társadalmi felkapaszkodást a kutatók olyan foglalkozással vagy munkahellyel azonosították, amely a vizsgált személyek számára magasabb szociális státust biztosított apjukhoz képest. A megjelölt foglalkozási kategóriák a szakképzetlen vagy kézimunkát igénylő állásoktól a szellemi pályákon át a menedzseri-vezetői beosztásokig terjedtek.

Az Archives of Disease in Childhood című szaklapban közölt felmérés szerint a gyermekkorukban anyatejjel tápláltak 24 százalékkal nagyobb eséllyel tudtak társadalmilag előbbre lépni, illetve 20 százalékkal kisebb valószínűséggel csúsztak lejjebb a ranglétrán. A kutatók úgy vélik, hogy a szoptatás jelentősen előmozdítja a gyermekek jobb kognitív képességeket eredményező idegrendszeri fejlődését, ami később segítheti őket az előbbre jutásban. Mi több, az anyatejjel táplált kicsik kevesebb érzelmi stresszt mutatnak, ami szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy felnőtt életüket sikerek kísérik.

Korábbi vizsgálatok már bizonyították, hogy az anyatej olyan tápanyagokat - például hosszú láncú többszörösen telítetlen zsírsavakat - tartalmaz, amelyek nagymértékben javítják az agyi képességek kifejlődését, az anya és a gyermek közötti közvetlen testi érintkezés pedig korlátozza a kicsit érő stressztényezőket. A két folyamat együttes hatása mutatkozhat meg a felnőttkorban betöltött társadalmi pozícióban.

Nem mindegy, hogy mit eszünk, de az is majdnem ugyanilyen fontos, hogy mivel – állítják brit tudósok friss kutatások eredményei alapján. A Telegraph cikke szerint ugyanis az ízeket, amiket evés közben érzünk, nagyban befolyásolják az evőeszközök, amikkel a szánkba vesszük például a joghurtot. Számít a súly, a forma, és a szín is.

Egy nehezebb ezüstkanálból például sokkal tartalmasabbnak és krémesebbnek érződik a joghurt, mint mondjuk egy hagyományos rozsdamentes acél evőeszközből. Ez nyilván a műanyagnál is jobb, de ha mégis műanyagból kellene ennünk, válasszuk a könnyebb darabokat. A tesztek szerint ugyanis ezek határozottan jobban növelik az élvezeti értéket, mint a súlyosabbak, vastagabb műanyagból készült társaik.

A színek szintén fontosak. Ha a joghurthoz hasonlít a kanál színe, akkor édesebbnek érezzük azt. A fekete kanál határozottan rossz hatással van a tejtermékre, de a rózsaszín étel a kék kanálból a legkevésbé édes.

A pszichológusok arra is adtak egy újabb jó okot, hogy miért ne csak késsel együnk (esetleg éjjel a hűtő előtt állva): a kizárólag késsel és kézzel fogyasztott sajtot a tesztalanyok sósabbnak érezték, mint azok, akik villát is használtak elfogyasztásához.

A szakemberek szerint a kutatás eredményei arról árulkodnak, hogyan fordítja le az agy a különböző érzékszervek jeleit. Az új információkat állítólag az étkezési zavarokkal kapcsolatban is fel lehet majd használni, legalábbis az olyan problémáknál, ahol számít az ételek mennyisége és a sósság érzete.

De az ipar is rámozdulhat az új eredményekre. A kutatás nyomán Anglia egyik legjobb étterme, a Fat Duck máris olyan evőeszközök kikísérletezésébe kezdett, amelyekkel növelni lehet az ételek élvezeti értékét. Charles Spence, az Oxford professzora szerint a különböző evőeszközök csak pszichológiai hatással változtatják az ízeket, a Fat Duck próbálkozása mégis az ízlelőbimbókkal való játékról szól.

Ami viszont az evőeszközgyártóknak most új lehet, az az üvegpoharak terén nem mai dolog. A Riedel már rég kikísérletezte, hogy minden egyes borfajta, és néhány dűlő vagy konkrét borászati termék más formájú pohárból esik a legjobban. Ugyanez igaz például a grappára, a martinire, a brandyre, a tequilára vagy a pezsgőre: a cég minden italra kínál optimális megoldást annak, aki meg tudja fizetni.

A tyúkok okosabbak a kisgyerekeknél, legalábbis egy brit kutató szerint. Christine Nicol, a Bristoli Egyetem állatjóléttel foglalkozó professzora húsz éven át figyelte meg a tyúkokat, és arra jutott, hogy képesek számtanra, logikára de még mérnöki tevékenységre is.

Nicol Az intelligens tyúk című tanulmányában kifejti, hogy a szárnyasok különbséget tudnak tenni mennyiségek között egytől ötig, és nem ismeretlen számukra a legalapvetőbb logika. Így például tisztában vannak azzal, hogy ha A nagyobb B-nél, és B nagyobb C-nél, akkor A nagyobb C-nél is. A kutató szerint egy tyúknak van annyi esze, hogy nem ront neki egy nála erősebb állatnak. Ha egy csirke legyőz egy másikat, amely legyőzött egy harmadikat, akkor a harmadik nem támad rá legyőzőjének legyőzőjére.

A kutató megfigyelései szerint a tyúkok már csirkekorukban bírnak azzal a tudással, hogy nem csak az létezik, amit látnak: ha egy tárgy kikerül látómezejükből, attól még nem szűnik meg létezni. Kisgyerekeknél ez a képesség csak egyéves kor után alakul ki. Nicol tesztelte a tyúkok önfegyelmét is, és ebből sem vizsgáztak rosszul a baromfik. 93 százalékuk hajlandó volt hosszabb ideig várni az étekre, ha ennek fejében tovább csipegethet - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

Egyre dühösebbek a Lego-játékfigurák, a mosolygós helyett mind több köztük a zord ábrázatú, aminek kedvezőtlen hatása lehet a gyerekekre - hívta fel a figyelmet egy új-zélandi kutató. Christoph Bartneck, az új-zélandi Canterburyi Egyetem robotszakértője csapatával 6 ezer Lego-bábut vett szemügyre és arra jutott, hogy a játékgyár egyre több úgymond konfliktusos témájú figurát gyárt, kínálatában fogyatkoznak mosolygó teremtményei.

A cég az 1990-es években kezdte szélesíteni bábui arcpalettáját, mindazonáltal a boldogság és a düh a leggyakoribb érzelmi kifejeződés rajtuk mondta a tudós a stuff.co új-zélandi hírportálnak. Bartneck azt javasolja, hogy a Lego váltsa fel dühös arcú bábuit más, nem agresszív érzelmeket tükrözőkkel.

Ausztrál kutatók véleménye szerint már abból kiderül, hogy Kántor leszakítja-e a karunkat egy óvatlan mozdulat után, hogy melyik mellső mancsával nyúl a tányér felé. Ha jobbal, semmi gond, ha ballal, jóelőre vegyük fel a csibészkart.

A Dr. Luke Schneider vezette, minden bizonnyal rengeteg szabadidővel rendelkező tudóscsapat az Adelaide-i egyetemen jutott erre a megállapításra. A vizsgálat során egy csoport kutyát vizsgáltak meg, melyek között egyenlő számban voltak a bal és jobb mancsukat előszeretettel használók. A tudósok, ki tudja miért, azt igyekeztek felmérni, hogy csak a mancshasználatot tekintve lehet-e különbséget tenni kevésbé agresszív és vadállatként viselkedő kutyák között.

Az eredmények azt igazolták, hogy a balmancsos kutyák az idegenekkel szemben sokkal agresszívebben, határozottabban lépnek fel, mint jobbmancsos társaik. Dr. Schneider szerint a bal mancsot a az ebek agyának jobb féltekéje irányítja, amit a negatív érzelmekkel azonosítunk - ez egyébként így van az embereknél is. "Az inkább a bal mancsukat használó kutyák kétszer olyan agresszívan viselkedtek, mint a jobbmancsosok, vagy azok a kutyák, amik egyforma gyakorisággal használják mellső lábaikat."

A kísérlet során a kutyák egy különleges, kutyaeledelt tartalmazó játékot kaptak, a tudósok pedig megfigyelték, melyik mancsukat használják, amikor felé nyúlnak. A gömb alakú tárgyat az ebek kénytelenek voltak egyik mancsukkal lefogni, hogy hozzáférhessenek a kajához. Minden alanynál legalább ötven mozdulatot jegyeztek fel, ebből szűrték le a mancspreferenciákat. A kontrollcsoportban 75 kutyát vizsgáltak, fajtatiszta és keverék ebeket is, de legtöbbjük labrador, arany retriver és shetlandi juhászkutya  volt.

A viktoriánus korban okosabbak voltak a britek, az általános intelligenciahányados a szigetországban 1880 óta 14 ponttal csökkent – állítják brit tudósok.

A felmérésben - amelyet Michael Woodley pszichológus vezetett - reakcióidőket vetettek egybe: a 19. században feljegyzetteket maiakkal. Megmutatkozott, hogy átlagosan 183 milliomod másodpercről 250-re nőtt a reakcióidő a férfiak esetében, a nőknél pedig 187-ről 277-re az utóbbi 130 évben.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a valódi intelligenciaszinteket nehéz közvetlenül összevetni, mivel a ma embere iskolázottabb, jobb egészségügyi ellátásban részesül, jobban táplálkozik, viszont a reakcióidő jól mutatja az általános intelligenciát, jelzi a kreativitást és találékonyságot, amelyek jól érvényesülhettek a viktoriánus korban, de mára ezek a képességek sokat hanyatlottak.

"Az intelligencia visszaesése valószínűleg a természetes kiválasztódással magyarázható. A legintelligensebb embereknek immár kevesebb gyerekük van, mint korábban, míg a kevésbé kedvező génekkel bíró embereknek magasabb a túlélési esélye" - mondta Woodley a Daily Telegraph című brit lapnak.

A mélyebb hangú cégvezetők sikeresebbek, mint a magasabb orgánumúak, állítják a Duke és a Kaliforniai Egyetem tudósai, akik nyolcszáz vállalatvezető hangmintáit, jövedelmét, vagyonát és foglalkoztatásának időhosszát vizsgálták.

A kutatók egyértelmű összefüggést találtak a hangmélység és az üzleti sikeresség, ennek folytán pedig a vezető anyagi megbecsültsége között. Kimutatták, hogy 22,2 hertzcel mélyebb hang évi 187 ezer dollár (41 millió forint) jövedelemtöbblettel párosul. Az elemzésből az is kiderült, hogy a mélyebb hangú férfi vezetőket a vállalatok hosszabb időn át alkalmazzák.

A Duke Egyetem egy korábbi kutatásában arra jutott, hogy a politikusok közül szintén a mélyebb hangúak a népszerűbbek mind a nők, mind a férfiak körében. Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök szándékosan mélyebb tónusban beszélt – jegyezte meg a Daily Telegraph című brit lap.

A Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatói szerint a növényvilágban is megfigyelhető, hogy a palánták gyarapodására jótékony hatással vannak a közvetlen környezetből érkező biztató, barátságos szavak.

A tudományos vizsgálatot kertészek gyakorlati tapasztalata támasztja alá; megfigyelték, hogy a csilipaprika növekedésének kifejezetten jót tesz, ha bazsalikom mellé ültetik. A kísérletben azonban a palántákat elszigetelték a felnőtt bazsalikomok kémiai, fénnyel vagy érintéssel közvetített jelzéseitől. A tanulmányban ismertetett kísérletben a kutatók nyomon követték, hogy a csilimagok gyengén csíráznak, ha nincsenek mellettük más, barátságosan duruzsoló növények, de rögtön gyarapodásnak indultak, ha  felnőtt csilipaprikák vagy bazsalikomok társaságát élvezhették, még ha azokkal csak rezgések útján érintkezhettek is.

Monica Gagliano, a tanulmány vezető szerzője szerint az eredmény azt sugallja, hogy a növények egy ismeretlen mechanizmus segítségével képesek kedvezően befolyásolni a magok és palánták fejlődését. A kutatók feltételezik, hogy a növények olyan akusztikus jelzéseket vesznek igénybe, amelyeket valószínűleg a sejteken belüli nanomechanikai rezgésekkel keltenek, és ezek révén kommunikálnak a szomszédjaikkal. hogy azok révén kommunikáljanak szomszédjaikkal.

A vizsgálat a csoport szerint újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a növények hang útján is kommunikálnak egymással. Az ausztrál tudós már kimutatta, hogy az ánizskapor-palántákra károsan hat, ha elvágják őket a felnőtt növények kémiai jelzéseitől, pedig azokat a rosszindulatú vegyi anyagokat a felnőtt növények azért bocsátják ki, hogy fékezzék a versenytársak szaporodását. Több jele is van a növények és a rovarok között működő jelzésrendszernek: az orchideák például csak egy bizonyos méhfajta magas frekvenciájú zümmögésére bocsátanak ki virágport.

A kutatók eddig is tudták, hogy a növények kémiai jelzésekkel kommunikálhatnak. A jelzőrendszerükkel arra is figyelmeztethetik egymást, hogy hol nem szabad magot elszórni, vagy riadót fújhatnak, ha tehén közeledik. Monica Gagliano szerint a növények hang útján is teremthetnek hasonló kapcsolatot.

John Loehr, egy finn evolúciókutató megállapította, hogy bár összefüggés van a férfiasabb arc és az erőszakos hajlam között, a keményebb ábrázatúnak tűnő finn férfiak nem élték túl nagyobb arányban a harcokat a szovjet csapatok ellen a II. világháború idején, mint a kevésbé marcona arcú közkatonák.

A Helsinki Egyetem tudósa ugyanakkor kimutatta, hogy a férfiasabb arcú – szélesebb pofacsontú, erőteljesebb állkapcsú, szűkebb szemrésű – férfiaknak több gyermekük születik életük során, ami azt sugallja, hogy az arc alakja evolúciós rátermettség jele, és a termékeny nők jobban vonzódnak ehhez a férfitípushoz.

Loehr 795, a II. világháborúban harcoló finn katonát vizsgált; a férfiak arcformáját összevetette a sorsuk alakulásával. A katonák három különböző alakulatban szolgáltak. Mivel Finnországban kötelező volt a katonai szolgálat, a minta kellően reprezentatív volt, azaz jól képviselte a finn férfilakosságot. Loehr szerint a férfiasabb arcú katonák rosszabb előmenetelt tanúsítottak, mint keskenyebb arcú társaik, legalábbis békeidőben. A kutató zömmel a harcok előtti adatokra tudott csak támaszkodni, így azt is megjegyezte, hogy később, harci teljesítményük alapján elképzelhető, hogy a férfiasabb katonák feljebb jutottak a tiszti ranglétrán.

Ami a csaták túlélésének esélyét illeti, Loehr azt állapította meg, hogy az arc alakja egyáltalán nem számít. Közelharcot ugyan nagyobb eséllyel élnek túl szélesebb arcúak, de a Livescience-en ismertetett tanulmányban a kutató leírta, hogy a lőfegyverrel vívott csatákban ez az előny elenyészik, mert a golyó, a gránát és a repesz nem válogat.

A rövid keresztnév magasabb átlagos fizetéssel jár cégvezetők esetében, derült ki a TheLadder munkapiaci portál felméréséből, amiben hatmillió amerikai adatait elemezték ki. A kutatás 24 névpárt vizsgált meg, amelyek ugyanannak a névnek a hosszú és rövid verziói, esetenként széles körben használt becenevek: Steve és Stephen, Bill és William, Sara és Sarah, Michele és Michelle, és hasonlók. Arra jutottak, hogy egyetlen kivétellel (Lawrance és Larry) a rövidebb verziót használó embereknek magasabb az átlagos fizetésük, és egyetlen betű rövidülés a névben éves szinten 3600 dollár (800 ezer forint) pluszt is jelenthet.

Érdekes megfigyelés volt, hogy a céges hierarchiák magas posztjain dolgozó emberek név-toplistáján az élmezőnyben mennyire dominálnak a rövid keresztnevek: a férfiaknál a top10 leggyakoribb névbe ebben a kategóriában szinte csak öt, vagy kevesebb betűből álló nevek kerültek be. A leggyakoribb három a Bob, a Bill, és a már említett kivétel Lawrance voltak. Az eredményeket értelmezni próbáló kutatók szerint ha valaki cégvezetőként hivatalosan egy becenevet használ (Amerikában ez megszokott, gondoljunk csak Bill Gatesre, vagy akár a volt elnök Bill Clintonra), az emberközelibbé és szimpatikussá teszi a beosztottak számára. A kutatás azt is megmutatta, hogy a szokatlan, extravagáns nevek (mint például az Apple vagy a Moonbeam), illetve a tipikusan afroamerikai keresztnevek (Tyronne, Jamal, Latoya) egyenes utat jelentenek az alacsonyabb fizetés felé.

A LinkedIn 2011-es felmérése a mostani kutatás eredményeit megerősítő tanulságokat hozott annak idején, és megmutatta, hogy az amerikai cégvezetők körében a rövid keresztnevek a legnépszerűbbek, mint a Peter, a Jack vagy a Tony. Az a kutatás azonban Amerikán túlra is kiterjedt, és Európából például éppen ellenkező eredményeket hozott, nálunk olyan, hosszabb keresztneveket viselő emberek a sokat kereső cégvezetők, mint a Wolfgangok, Xavierek and Charlesok.

Minél több tollal béleli ki a hímveréb a fészket, annál több tojást rak a tojó - erre a megállapításra jutott a Granada Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport. A ScienceDaily tudományos hírportál által ismertetett tanulmány szerint a nőstény házi veréb (Passer domesticus) több energiát fordít a tojásrakásra, ha a hím több tollal béleli ki a fészket. A granadai és dél-afrikai tudósok 50 verébpár viselkedését figyelték meg.

"A toll remekül szigetel, és a tojó tisztában van azzal, hogy kevesebb fióka pusztul el, ha a hím jól kibéleli a fészket" - magyarázta Lola García López de Hierro, a kutatás irányítója. A vizsgálatra a tudósok természetes környezetben, a dél-afrikai Dassen-szigeten kerítettek sort. Munkájuk nyomán először készült tanulmány a házi verebek ilyen jellegű viselkedéséről.

A kutatás alatt a szakemberek egyes fészkekből elvettek, másokba több tollat tettek a madarak különböző párzási időszakaiban. A megfigyelések szerint amikor a tojó észrevette, hogy kevesebb lett a toll a fészekben, azonnal riasztotta a hímet, amely rögtön szállította az utánpótlást, és a fészekhez érve körbetáncolta a tojót.

A házi verebek kilencven százaléka egész életére választ párt. A választást azonban számos faktor befolyásolja. Egyebek mellett a hím állatok mellkasán látható fekete folt mérete, amely egyfajta a biológiai minőséget jelez. A tojók igyekeznek olyan hímet választani, amelynek nagy a foltja. A hím fejének vörös tollai is befolyásolják a nőstényt: a tollakon kiütköző karotin azt üzeni a nősténynek, hogy sok utódot hozhatnak létre. A csőr és a láb méterének aránya is segít a tojónak a társválasztásban.

Egy most megjelent francia tanulmány szerint a nők az átlagosnál jobban vonzódnak a gitárosokhoz; a tanulmány megállapításai egybevágnak egy tavaly megjelent izraeli kutatás eredményeivel.

A francia tanulmány szerint a zenének fontos szerepe van a szexuális szelekcióban. A kísérlet során háromszáz nő telefonszámát kérték el az utcán. A 18-22 év közötti lányokat leszólító, 20 éves színész azt mondta a lányoknak, hogy csinosnak tartja őket, és elkérte a számukat. A férfi az esetek harmadában gitártokot cipelt magával, a fennmaradó kétharmadban pedig sporttáskát, illetve semmit nem tartott magánál.

A leszólított nők 31 százaléka szívesen megadta a telefonszámát, ha a férfi gitárt vitt magával, de a sporttáska taszítóan hathatott rájuk, mivel ezt cipelve az arány 9 százalékra csökkent. Ennél még a semmi is jobbnak tűnik: ha a férfinél nem volt semmi, a megszólított nők 14 százaléka adta meg a számát.

A tavalyi, Izraelben végzett tanulmányt nem az utcán, hanem az interneten végezték. A kutatók egy Facebook-profilt használtak, amivel 100 egyedülálló lányt jelöltek barátnak. Az esetek felében a profilhoz egy unalmas, gitár nélküli srác képét kapcsolták, a másik felében viszont egy gitáros férfiét. A hangszer nélküli férfi profilját csak öten jelölték vissza az ötvenből, de a gitáros esetében már tizennégyen.

A kutatók az eredmények alapján arra következtetnek, hogy a zenei műveltségnek nagy hatása lehet a szexuális szelekcióban. A tanulmány nem írta, de a módszertan alapján feltételezhető, hogy gitártudás nem szükséges az ismerkedéshez; elég, ha a férfi egy gitártokot cipel magával, vagy bárhol egy gitárral mutatkozik.

Szarvmentes, vagyis biztonságos tehenet próbálnak genetikusan kitenyészteni brit kutatók, hogy kevesebb legyen a baleset, és hogy ne kelljen fájdalmas eljárással megfosztani ifjú korukban a marhákat szarvkezdeményeiktől, ugyanakkor tejhozamuk se csökkenjen.

Nagy-Britanniában továbbra is a marha a legveszélyesebb jószág: az utóbbi három évben öt mezőgazdasági munkást öltek, illetve 91-et sebesítettek meg. Civilek közül két emberrel végeztek tehenek, 17-nek pedig sérüléseket okoztak.

Amennyiben sikerülne szarvmentes marhafajtát genetikai állománymódosítással kitenyészteni, akkor a szarvak okozta balesetek megszűnnének, és a marhák is jobban járnának, mert nem kellene elszenvedniük ifjú korukban, hogy kiégessék szarvbimbóikat. Ezt ugyan érzéstelenítéssel művelik a szakemberek, ám a szer hatásának elmúltával az állatnak még mindig komoly fájdalmai vannak. A brit kísérletezés Holstein marhákkal folyik és amerikai együttműködéssel: Scott Fahrenkrug, a Minnesotai Egyetem genetikusa segít a próbálkozásban.

Nagy-Britanniában 1,8 millió tejmarha van, 95 százalékuk Holstein fajtájú. A sok évtizedes tudatos tenyésztésnek, nemesítésnek köszönhetően tejhozamuk évi 10 ezer liter, tízszerese a természetesnek. Próbálták őket hagyományos tenyésztéssel szarvmentessé tenni a természetes módon szarvtalan Aberdeen Angus skót húsmarhafajtával keresztezve, ám ezt megsínylette a tejhozam.

A genetikai módszer sokkal kifinomultabb. Fahrenkrug egy Angus marha DNS-éből csakis azt a részletet emelte ki, amely a szarvnövekedés elnyomásáért felel, és beillesztette egy Holstein bika sejtjeibe.

A szakállnak még nem nevezhető, de a borostánál már mindenképpen több, nagyjából 10 napi nem borotválkozás után kialakuló arcszőrzet tesz egy férfit igazán vonzóvá, derült ki az Evolution and Human Behavior című pszichológiai szaklapban közölt tanulmányból. Amerikai és ausztrál kutatók a kísérletükben tíz férfiről készítettek fotókat az arcszőrzet növekedésének különböző fázisaiban: az elsőt borotválkozás után frissen, a másodikat 5 napos, a harmadikat 10 napos borostával, a negyediket pedig teljes szakállal. A fotókat 351 heteroszexuális nő és 177 férfi nézte végig, és értékelte aszerint, hogy az adott arc szerintük mennyire vonzó, férfias,mennyire sugároz jó egészségi állapotot és milyen szülőnek tartják a kép alapján az adott férfit.

Az eredmények azt mutatták, hogy a nők messze a 10 napos borostájú változatokat tartották a legvonzóbbnak, sőt, a szülői képességeket kivéve minden kategóriát ezek a fényképek nyertek meg (a szülős kérdésénél a szakállas arcok nyertek). A csupasz arc és a szakáll nagyjából egyforma pontszámokat hozott a vonzóságot firtató kérdésben, a pár napos borosta viszont messze a legrosszabb átlagos eredményt hozta.

Egy kanadai biokémikus azt tanulmányozza, hogy vajon vannak-e kedvező hatásai annak, ha valaki elfogyasztja a saját fikáját, ehhez pedig önkénteseket is keres, írja a Huffington Post.

Egy cégvezetőnél nem csak a tapasztalat, a határozott fellépés és a szakmai tudás jelenti a siker forrását, hanem az illető hangja is - legalábbis ezt állítja az  Evolution & Human Behavior című szaklapban megjelent amerikai tanulmány. Korábbi elemzések már megmutatták, hogy a férfiaknál a basszus hang együtt jár azzal, hogy a nők az átlagnál vonzóbbnak tartják őket, a többi férfi pedig megbízhatóbbnak. A Duke University kutatói most ezt azzal fejelték meg, hogy óriáscégek vezetőinek hangmintáit elemezték végig, és vetették össze a nyilvános fizetési adataikkal.

Összesen 792 férfi cégvezető adatai kerültek be a kutatók adatbázisába, az átlag évi 3,7 millió dollárt keresett, a cége 2,4 milliárd dollárt ért, a hangja pedig 125,5 Hz-es frekvencián szólt. Összehasonlításképpen itt lehet meghallgatni különféle frekvenciájú beszédhangokat. James Earl Jones - Darth Vader hangja a Star Warsban - 85 hertzes. A statisztika azt mutatta, hogy a mély hangok iránti, tudat alatti vonzódásunk a cégvezetők teljesítményében, és ezáltal a fizetésükben is megmutatkozik. Az átlagnál mélyebb hangú vezetők évi 187 ezer dollárral, vagyis havi három és fél millió forinttal kerestek többet a tenoroknál, a cégeik pedig átlagosan 440 millió dollárral értek többet. A magasabb átlagfizetés akkor is megmaradt, ha egyéb tényezőket (például a cégvezetők tapasztalatát vagy iskolai hátterét) statisztikai módszerekkel kiiktatták az elemzésből.

A kutatók szerették volna a kísérletet női cégvezetőknél és női hangokkal is megismételni, de azt találták, hogy az óriáscégek vezetői között annyira kevés a nő, hogy nem adnának értékelhető méretű mintát az elemzéshez. A Wall Street Journal adatai szerint az 500 legnagyobb amerikai céget rangsoroló Fortune 500 listán mindössze 21 céget vezet nő.

A kertészkedés csökkentheti az elhízás kockázatát - állítja egy amerikai tanulmány, amely szerint a kertjeikben tevékenykedők súlya átlagosan hat kilóval kevesebb, mint ilyesmivel nem foglalkozó szomszédjaiké.

A kertészkedés nemcsak a rendszeres testmozgás miatt hasznos, hanem azért is, mert arra ösztönzi az embert, hogy egészségesebb ételeket egyen, ha kiskertjében megtermeli a zöldségeket és gyümölcsöket. A kerti munka társadalmi előnyei közé tartozik továbbá, hogy a kertész, aki másokkal művel meg egy földdarabot, hasonló gondolkodású, életstílusú ismerősökre találhat - fejtették ki a tanulmány szerzői.

Az Utahi Egyetem kutatói 198 kertészkedőt vizsgáltak tanulmányukban, amelyről a The Daily Telegraph online kiadása számolt be. A Salt Lake Cityben élő emberek az Amerikában elterjedt rendszerben, közösségi kerteket műveltek. A kutatók összehasonlították a kertészkedők testtömeg-indexét (BMI) a szomszédjaikéval, hogy kiderüljön, egészségesebbé teszi-e őket a szabadban végzett hobbi.

A közösségi kertekben munkálkodó nőknek átlagosan 1,84 százalékkal volt kisebb a BMI-értéke, mint nem kertészkedő  szomszédjaiké, ami 4,7 kilogrammal kisebb testsúlyt jelent egy 167 centiméter magas nő esetében. A kertben szöszmötölő férfiaknál szomszédjaikhoz képest átlag 2,36 százalékkal kisebb BMI-t mértek. Ez egy 177 centis férfi esetében 7,2 kilogrammal kevesebb súlyt jelent - mutatott rá az American Journal of Public Health című folyóiratban közzétett tanulmány.

A kerti munkát végzők a nem kertészkedő testvéreiknél is egészségesebbek voltak, ám ez a különbség nem volt kimutatható a férjek, feleségek tekintetében. Utóbbi tény arra utal, hogy a házastársaknak is jut a kertészkedés áldásaiból, és feltehetően ők is egészségesebben étkeznek a közösen termelt zöldségeknek és gyümölcsöknek köszönhetően. A kutatók végezetül felhívták a várostervezők és közegészségügyi illetékeseknek figyelmét arra, hogy eredményiek tükrében hasznos lenne új közösségi kertek létrehozása, illetve a régiek ismételt benépesítése.

Ausztrál kutatók megvizsgálták a New York Times című napilap 2009 és 2011 között közzétett ezer gyászjelentését, amiből arra jutottak, hogy a hírnév kurtítja a várható élethosszt. Az elemzésről szóló tanulmány a QJM című nemzetközi orvosi folyóiratban jelent meg.

A színészek, énekesek, zenészek és a sportolók halnak meg a leghamarabb a hírességek közül, átlagosan 77 évet érnek meg. 79 esztendőre számíthatnak az írók, zeneszerzők és képzőművészek. A tudósok 82 esztendőt élnek átlagosan, a híressé vált üzletemberek és politikusok 83-at. Az elemzés kitér arra is, hogy a rákbetegség gyakoribb a hírességeknél, leginkább a tüdőrák fenyegeti őket.

A Queenslandi Egyetem és a New South Wales-i Egyetem kutatóinak nevében Richard Epstein professzor megjegyezte, hogy tanulmányuk nem igazán bizonyít bármit is, de felvet néhány érdekes kérdést.

"A fiatal korban érkező siker arra hajlamosít, hogy amikor később halványulni kezd a csillogás, az illető egészségtelenebbül éljen? Vagy a lelki nyomás vezet önpusztító szokásokhoz? Vagy a sztárok eleve kockáztatóbb hajlamúak, és teljesítményük javítása végett nyúlnak cigarettához, szeszhez, kábítószerhez?" - tette fel a kérdést Epstein. Bármi is a magyarázat, a tanulmány eredménye egészségügyi intelem azoknak a fiataloknak, akik hírnévre törekszenek.

A zenehallgatás hasonló élvezetet nyújthat, mint a szeretkezés, mert hasonló hormonokat szabadít fel - állítják kanadai kutatók. A montreali McGill Egyetem tudósai arra jutottak vizsgálataik során, hogy az olyan zenemű, amely nagy élménnyel ajándékozza meg hallgatóját, annak agyában hasonló területet ingerel, mint a szex vagy az ízletes étel.

A kutatók az alanyok agyát MRI-vel vizsgálták, miközben hatvan, az alanyok által még sohasem hallott zenei részletet hallgattattak velük. Az alanyoknak nyilatkozniuk kellett arról, hogy mennyi pénzt adnának árverésen az egyes zenékért, a kutatók pedig figyelték, hogy az agynak a viselkedés-, ez esetben vásárláskontrollért felelős részletét.

A végeredmény szerint minél többet áldozott egy alany a zene fiktív beszerzésére, annál aktívabbnak mutatkozott az agya, és nem csupán annak gyönyörérzékelő, hanem hangemlékezésért felelős része is.