A gekkónál nagyobb állat képtelen lenne tapadós talppárnákkal sima, függőleges felületekre felmászni, ehhez ugyanis lehetetlenül nagy lábakra lenne szüksége – állapították meg brit kutatók. Tanulmányukból az is kiderül, hogy a Pókembernek például, ha valódi lenne, 145-ös lába lenne – írja az MTI.

Brit tudósok apró szemüveget tettek imádkozó sáskákra, ebből kiderült, hogy a rovatok háromdimenziósan látnak. „Apró agyuk ellenére a sáskák kifinomult vizuális vadászok, elképesztő hatékonysággal kapják el áldozatukat. Nagyon sokat tanulhatunk abból, ha azt vizsgáljuk, hogyan észlelik a világot" – írja közleményében Jenny Read, az Egyesült Királyság-beli Newcastle University professzora.

Fotó: Newcastle University

A kutatók háromdimenziós és kétdimenziós képeket mutattak a sáskáknak, így vizsgálták, hogy tényleg három dimenzióban látnak. Sőt, háromdimenziós videókat készítettek a sáskáknak. A szokásos, embereknél, például 3D IMAX mozikban használt szemüvegek nem működtek az állatoknál, mivel ők túl közel voltak a képernyőhöz. A régi megoldás, a kék-vörös szemüveg ugyanúgy nem jó, mert a rovarok nem jól látják a vörös színt – írták a kutatók a journal Scientific Reports című szaklapban megjelent cikkükben.

Ezért saját, kék-zöld színekkel működő lencséket készítettek, aztán méhviasszal rögzítették a sáskák szeme előtt. A kutatók ezután spirálozó lemezekről mutattak képeket a rovaroknak 2D-ben és 3D-ben is. A háromdimenziós képek sokkal jobban érdekelték az állatokat. A kutatók szerint a sáskák az úgynevezett távolsági jelzőmozzanatok segítségével látnak 3D-ben, mindegyik szemükbe érkező kép kicsit különbözik. Korábban senki nem tudta ezt igazolni.

A múzeumokra úgy gondolunk, mint a tudás és tanulás központjai, de egy új tanulmány szerint nem szabad mindent elhinni, amit ott látunk. A természettudományi múzeumokban a fajok felének rosszul van megadva a neve a kiállításokon.

Az Oxford Egyetem és a Royal Botanik Garden adatai szerint a kavarodás annak köszönhető, hogy még tanult természettudósoknak is nehezére esik néha megkülönböztetni egymástól egyes növényeket és állatokat. Ha egyszerre több száz vagy ezer faj érkezik a múzeumba, előfordulnak hibák.

Fotó: Spencer Platt / Europress / Getty

A világ fajainak több mint ötven százalékát az 1969 után fedezték fel, szinte lehetetlen naprakész információt találni a kutatóknak. A probléma abból adódik, hogy számtalan területen fedeznek fel új fajokat, az elnevezések nem minden esetben precízek. Ráadásul a hibás elnevezések nagy része már bekerült valamilyen óriási globális adatbázisba, így tovább terjesztik a hibákat.

Emlékeznek még, hogy mennyit panaszkodtak a hobbitok az éhségről A Gyűrűk Urában? Nem? Pedig Csavardi Samu akkora bélpoklos volt, hogy még az óvodában is fél disznó volt a jele. Egy tanulmány szerint a hobbitok nem a levegőbe óbégattak, ugyanis irtózatosan sok energiát emészt föl, hogy eljussanak a Megyéből Mordorig.

Skye Rosetti és Krisho Manaharan a Journal of Interdisciplinary Science Topicsban publikálta a tanulmányát. Ezek szerint ahhoz, hogy a kilenctagú expedíció eljusson Mordorba 92 nap alatt, összesen 1 780 214 kalória kell. Igen, egymillió-hétszáznyolcvanezer-kétszáztizennégy.

A Leicesteri Egyetem kutatóit megvizsgálták, van-e reális közgazdasági alapja egy angol mondásnak. Az „a penny for your thoughts” idiómát olyankor használják, ha valaki szeretné megtudni, hogy a másik mire gondol, és ezért akár fizetne is egy pennyt. A kutatókat az érdekelte, hogy megérnek-e egy pennyt a gondolatok.

Maga a tanulmány persze csak egy gondolatkísérlet; legfeljebb annyira kell komolyan venni, mint egy közgazdász-hallgatói fejtegetést arról, hogy a P-Mobilnál még mindig két forint-e az a dal.

Gondolta volna, hogy vannak emberek, akik frankón vámpírnak képzelik magukat? Nem, ezek nem olyan emberek, akik túl sokszor olvasták az Alkonyatot, vagy ihletet kaptak a kecsapos szájjal ellőtt szelfijük után, hanem felnőtt, értelmes (?) emberek, akik abban hisznek, hogy más emberek vérének megivása biztosítja számukra az életerőt. Ha nem hiszi, nézze meg a Vampire Rave weboldalát, ahol szívesen látnak gótokat és igazi vámpírokat (kiemelés tőlük).

A háziállatokkal jól kell bánni, és nagyon oda kell figyelni, hogy miként nyúlunk hozzájuk. Brit tudósok megállapították, hogy a macskasimogatást is lehet rosszul csinálni, aminek az a legnyilvánvalóbb jele, hogy az állat elmenekül előlünk.

Egy ausztrál kutatócsoport felfedezte, hogy a kenguruk túlnyomó többsége balkezes; ezzel megcáfolták azt a feltételezést, hogy a jobb- vagy balkezesség kizárólag az emberre lenne jellemző – írja az MTI.

Fotó: Fpg / Europress / Getty

A Tasmániai Egyetem kutatói megfigyelték, hogy a kenguruk és más erszényesek, hasonlóan az emberhez, szívesebben használják az egyik mellső végtagjukat, mint a másikat. Csakhogy az emberrel ellentétben ezek az állatok általában a bal kezüket használják gyakrabban.

A molypopuláció visszaszorítása érdekében új kísérletbe kezdett a londoni Természettudományi Múzeum: női feromonok segítségével csábítják homoszexuális kapcsolatra a hím lepkéket - tudatta az MTI. A párválasztásban fontos szerepet játszó vegyi anyagokat kis mennyiségben viasztáblákon helyezik el. A táblákkal érintkezve a hím molylepkékre kerülnek a női feromonok. Így vonzóvá válnak a fajta hím egyedei számára.

A feromonok annyira elbódítják a hím lepkék érzékeit, hogy képtelenek lesznek felismerni a nőstényeket – magyarázta a kísérletben részt vevő Exosect nevű brit vállalat szóvivője.

Ha egy kezeletlen hím egy feromonnal kezelt hímmel lép kapcsolatba, úgy viselkedik, mintha párosodna, például elkezdi a szárnyait rezegtetni. A párosodási kísérlet azonban sikertelen lesz, így ezzel a technikával korlátozni lehet a molyok szaporodását. Erre azért is van szükség, mert a lakások jobb szigetelése és fűtése nagyban elősegíti a szaporodásukat.

Már a tudósok is igazolták, hogy tényleg nem értelmetlen időtöltés cicás videókat nézegetnünk a neten, hiszen azok javítják a kedélyállapotunkat és csökkentik a rossz közérzetet. Jessica Gall Myrick, az Indiana University Media School kutatója mintegy hétezer embert vizsgált, arra volt kíváncsi, hogyan hatnak rájuk az interneten népszerű cicás videók.

A tanulmány kimutatta, hogy főleg munka és tanulás közben nézegetünk cuki állatos videókat, és hogy hatásukra sokkal energikusabbak leszünk, az olyan negatív érzések, mint a szorongás, a harag és a szomorúság, pedig kevésbé voltak jellemzőek a macskás videóik fogyasztóira.

A St. Andrews Egyetem kutatócsoportja megállapította, hogy minél többet vágnak le egy bogár hímvesszőjéből, annál kevésbé lesz képes a szaporodásra. A Proceedings of the Royal Societyben közölt tanulmány szerint a kutatók bodobácsokkal (Lygaeus simulans) végzett kísérletekkel jutottak el a nem meglepő végkövetkeztetésig.

Dominánsnak és agresszívnek hatnak a piros pólót viselő férfiak egy friss brit tanulmány szerint – írja az MTI.

A brit Durham Egyetem antropológiai és pszichológiai tanszékének kutatói 50 férfinak és 50 nőnek mutattak húsz olyan fotót, amiken egy férfi pólójának színét számítógéppel manipulálták: először pirosra, majd kékre, végül szürkére változtatták azt. A résztvevőknek pontozniuk kellett egy 1-től 7-ig terjedő skálán, mennyire találják a fotón szereplő embert barátságosnak vagy agresszívnek, valamint alázatosnak vagy agresszívnek.

Az emberiséget számtalan kérdés foglalkoztatja az űrutazással és az asztrofizikával kapcsolatban. Vajon mekkorát robbant Kepler szupernóvája? Hány atombomba ereje szabadul fel egy napkorona-kidobódáskor? Tényleg víz jelenlétére utal az űrtávcsővel észlelt pixel a százezer fényévnyire levő bolygón? Vajon belecsapódik a Földbe az a gyilkos aszteroida 2017-ben?

De a fontos kérdés nem ez. Hanem az, hogy az ember felfinghatja-e magát a Holdig.

Kopaszodástól gyakran szenvednek a férfiak, és igazából nem nagyon van megoldás a megállítására. Az Egyesült Királyság Dundee Universityn dolgozó kutatói most megtaláltak egy potenciális megoldást: a hajszálak kihúzogatása stimulálhatja a növekedést.

A Skout nevű randioldal felmérése szerint, azok akik szeretik sajtos melgszendvicset, ami az USA-ban igen népszerű, többet szexelnek. Persze az egész csak az amerikaiakra vonatkozik. Hogy miért pont ezekre voltak kíváncsiak, rejtély. A cég 4600 embert kérdezett meg, és azt találta, hogy a sajtos melegszendvicsek kedvelőinek 73 százaléka legalább havi egyszer szexelt, míg akik nem szeretik, azoknak csak 63 százaléka.

Egy japán élelmiszeripari cég évtizedes kutatási projekt végén előállt az emberiség legújabb csodálatos teljesítményével: kifejlesztették a vöröshagymát, ami nem csípi a szemünket pucolás és darabolás közben.

Bár korábban is voltak kísérletek, amelyek csökkentették a szemet irritáló enzimek mennyiségét egyes hagymafajtákban, de a japán cég szóvivője szerint ők teljesen megszüntették az okot, méghozzá úgy, hogy ionsugarakkal bombázták a növényeket, amik egyszerűen elpusztították az összes, könnyezést okozó alkotóelemet.

A tesztek alapján ez nem okoz változást a hagyma megszokott ízében, bár a szóvivő szerint ezt egyelőre csak a cég húsz munkatársa tudja igazolni. Pozitív változás továbbá, hogy a könnyezést okozó részek kiölésével a sütés közben keletkező, illetve a feldolgozásnál és az elfogyasztás után maradó csípős szag is eltűnt. Rossz hír, hogy a bejelentés egyelőre tisztán tudományos jellegű, a cég nem tervezi, hogy a piacra lép a termékkel – valószínűleg komoly vita lenne arról, mennyire megbízható egy olyan étel, amit a termesztés közben durva sugárterhelés ér.

A House Foods nevű cég kutatói 2013-ban Ig Nobelt kaptak, mert pontosan leírták azt a biokémiai folyamatot, amin keresztül a hagyma kiváltja a könnyezést. Ezt a tanulmányt még 2002-ben hozta le a Nature magazin.

Finn búvárok még 2010-ben találtak egy hajóroncsot, benne néhány teli üveg sörrel és pezsgővel. Meg is kóstolták őket, de ihatatlanul savanyúak voltak. Aztán jöttek a tudósok a műszereikkel, hogy kiderítsék, milyen lehetett az eredeti izük.

Kifejezetten macskáknak szánt zenével állt elő egy csoport, akik a végeredményt megelőző kutatást az Applied Animal Behavioral Science (nagyjából az alkalmazott állati viselkedéstudomány) című tudományos lapban lehozott tanulmányban mutatták be.

A Wisconsini Egyetem szakértői szerint nem a macska az egyetlen állatfaj, ami reagál a direkt neki összerakott, speciális zenére. A lényeg az, hogy oda kell figyelni néhány extra összetevőre, ami vonzóvá teszi a hangzást. Figyelembe kell venni azt, hogy az adott állat milyen hangokra figyel fel, milyen frekvenciatartományban hall, illetve fontos, hogy általában milyen hangot ad ki, ha megszólal.

Fotó: Monty Fresco / Europress / Getty

Charles Snowdon és kollégája, Megan Savage képviselték a tudományt, a zenét pedig David Teie komponálta számítógépes segítséggel. A frekvenciatartományt a macskák nyávogásának és hallásának megfelelően tolták el az emberi halláshoz képest, ez nagyjából egy oktávval magasabb hangokat hozott, a dallamokat pedig csúsztatásokkal és hajlításokkal bolondították meg. A zene ütemén is változtattak, a dorombolás és a szoptatás ütemét vették alapul.

Ezen a képen pörög tegnap óta az internet Taylor Swifttől a Times-on át a Wired-ig. Arról van szó, hogy vannak emberek, akik fehér alapon arany csíkosnak látják ezt a ruhát, és vannak, akik nem.

Mindenki teljesen megőrült péntekre, vagy valami másról van szó?

Két dolog veri át a szemet. Egyrészt a kép túl van exponálva. A mobiltelefon fénymérője megpróbálta a sötét ruhához igazítani a képet, emiatt teljesen kiégett a jól megvilágított háttér, az árnyékban lévő ruha pedig sokkal világosabb lett, mint amilyen valójában. Nem stimmel a kép fehéregyensúlya sem, ami miatt szintén elcsúsznak a színek. Ez egy béna fotó, na.

(Fotósként amúgy elég szürreális dolog megélni, hogy az internet rácsodálkozik a fényképezőgépek alapvető működésére.)

Ez viszont önmagában nem magyarázza azt, hogy miért látja valaki ezt a nyilvánvalóan kék és fekete ruhát fehér/aranynak. 

A Wired bonyolult tudományos magyarázata szerint a ruha színei pont az emberi érzékelés egyik vékony határán egyensúlyoznak. Leegyszerűsítve: a tárgyakról visszaverődő fény színét az agyunk a környezeti viszonyoknak és a tanult hatásoknak megfelelően értelmezi. Ahogy a fényképezőgépek korrigálják a fehéregyensúlyt a világításnak megfelelően, úgy az agyunk is ezt próbálja tenni, ha a napfénytől eltérő megvilágításban nézünk tárgyakat (ezért látunk mindent kékes-szürkésnek árnyékban). A ruha színei pont egy olyan tartományba esnek, ahol az agyunk így is, úgy is dönthet. 

Így néz ki a kép Photoshopban beállított színekkel:

Ha egy ismerőse véletlenül fehér/aranynak látná ezt a ruhát, legyen vele türelmes és megértő. Igazán nem tehet róla.

Amerikai kutatók megállapították, milyen hosszú a tökéletes szempilla. Mielőtt a részletekbe mennénk, kezdjük a lényeggel, hogy ne kelljen végigizgulniuk a cikket: a szempilla ideális hossza a szem szélességének egyharmada, ilyen méret mellett látja el legjobban a funkcióját.

Eddig azt hitte, hogy ha felidegesíti magát, nagyobb eséllyel kaphat infarktust? Akkor önnek teljesen igaza volt, ausztrál tudósok jóvoltából pedig most már kísérleti eredmények is alátámasztják a kézenfekvő összefüggést. Ezek szerint egy heves dühkitörést követő két órában a szívinfarktus kockázata 8,5-szer nagyobb ahhoz képest, mint amikor kevésbé dühös valaki – írja az MTI.

A brit tudósok pénteken se pihennek. A Buckinghami Egyetem kutatói megvizsgáltak egy nemrégiben talált, kerek fémtárgyat, és megállapították, hogy az akár egy mikroorganizmus is lehet, amelyet szándékosan küldtek ide a földönkívüliek, hogy segítsék az élet kialakulását a bolygónkon.

Új elemzéseikkel brit kutatók megdöntötték azt az eddigi feltételezést, miszerint a mértékletes alkoholfogyasztás egészséges, írja az MTI. A University College London kutatói arra jutottak: a korábbi vizsgálatokban statisztikai hibák vezettek ahhoz a megállapításhoz, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás meghosszabbíthatja az életet.

Hány nyalás kell ahhoz, hogy elérjük egy nyalóka közepét? Egy az amerikai New York University és Florida State University új matematikai modellje szerint a helyes válasz ezer nyalás. A szám egyhüvelykes (2,54 centiméteres) nyalókára igaz, és csak akkor, ha nem fogazunk.

A macskák imádják a dobozokat. Ezt mindenki tudja, akinek volt már macskája. Vagy internete. Azt viszont senki nem tudja, pontosan miért vannak oda a papír téglatestekért ezek az állatok. A viselkedésbiológusok és az állatorvosok most előálltak néhány magyarázattal. A különböző eredmények alapján úgy tűnik, a macskák nemhogy imádják a dobozokat, hanem egyenesen szükségük van rájuk.

Megihlette a Brit tudósok vicces-tudományos Index-alrovat a Milyenferi zenekart, akik hirtelen felindulásból és/vagy karácsonyi ajándékként írtak róla egy számot, videoklippel súlyosbítva. Egészen elérzékenyültünk, valószínűleg ez az első indexes rovat, amihez saját himnusz készült. Hallgassa meg velünk!

Brit és amerikai tudósok bejelentették, hogy kidolgozták a lehető legolcsóbb és leghatékonyabb módszert a felhők kifehérítésére. Az eljárás lényege az lenne, hogy speciális sókristályokból álló anyagot juttatnának a légkörbe, hogy a felhők fényvisszaverő képességét 5 százalékkal megnövelve segítsék a globális felmelegedés elleni küzdelmet. Ez az öt százalék már elég lenne a növekvő szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozására úgy, hogy közben az előállításhoz és a légkörbe juttatáshoz nem kellene olyan sok energiát felhasználni.

A sós oldatot speciális, a világ tengereit és óceánjait keresztbe-kasul bejáró hajókról permeteznék a levegőbe, így biztosítanák az egyenlő eloszlást. Korábbi tanulmányok már megállapították, pontosan milyen méretű sókristályokra lenne szükség az optimális hatáshoz, de ezek nem vették figyelembe azt, hogy mindez mennyibe kerülne. A Manchesteri, a Washingtoni és az Edinburgh-i Egyetem közös munkája már erre is odafigyelt, és a kristályok méretét, illetve az általuk elért hatást az előállítás és a permetezés várható költségei szerint súlyozták.

Az ilyen, az emelkedő szén-dioxid-szint problémáját nem a kibocsátás helyénél megoldani próbáló, időnként sci-fibe illő ötletek akkor lehetnek fontosak, ha a kvóták és a kibocsátás csökkentését előíró egyezmények befuccsolnak.

Az orvosi várók magazinkínálatáról jelentettek meg hiánypótló tanulmányt új-zélandi kutatók. Arra voltak kíváncsiak, hogy a rendelők tényleg csak régi újságokat tartanak-e, mint ahogy az a páciensek gyakori panaszaiból tűnik. Arra jutottak, hogy valójában nem a kínálat elavult, hanem

Az Aucklandi Egyetem kutatói kiválasztották a város egyik orvosi rendelőjét, ahová 87 magazint helyeztek el, köztük bulvárlapokat és komolyabb újságokat is, mint a Time, az Economist vagy a National Geographic. Ezután egy hónapon át heti kétszer visszamentek megnézni, hogy ott vannak-e még. A hónap végére

A legtöbben a friss példányokról gondolták, hogy fizeti őket a társadalombiztosítás, ezeknek 59 százalékát elhordták, szemben a régebbiekkel, amelyeknek csak 27 százaléka tűnt el. Arra sajnos nem tér ki a kutatás, hogy azok panaszkodtak-e az elavult magazinok miatt, akik már csak a régebbieket tudták ellopni.

Kiderült viszont az is, hogy a pletykalapokat jobban viszik a válogatós betegek, a 27-ből csak egy maradt a váróban. A Time és az Economist példányai viszont mind megvoltak egy hónap múltán is.

Ezt a jelenséget sürgősen számszerűsíteni kellett. [...] A várószoba-vizsgálat jövőbeli kutatásai arra térnének ki, hogy ki vagy mi a felelős a magazinok eltávolításáért.

– mondta a kutatást vezető Bruce Arroll, egyúttal a csapat további terveibe is betekintést nyújtva. A téma egyébként valóban nem elhanyagolható, ha azt nézzük, hogy a kutatók becslése szerint, ha az eredményeket rávetítjük az Egyesült Királyság 8 ezer rendelőjére, akkor az egészségügy éves vesztesége 12,6 millió font, vagyis majdnem 5 milliárd forint volt a káros magazinfogyasztás következtében.

Gondolkozott már azon, hogy miért lesz pillanatok alatt tiszta kávé minden, ha egy kicsit is gyorsabban próbál meg járkálni vele? És hogy miért nincs ilyen gond a sörrel? Hiszen mindkettő folyadék. Ha éppen nem loccsant ki a délutáni kávéja, és így álmatlan éjszakát okozott a probléma, akkor jó hírünk van: létezik tudományos magyarázat.

A titok a habban van. Ahogy a szilárd halmazállapotú hab a hanghullámok elnyelésével csökkenti a zajt, ugyanúgy nyeli el a sörhab a lötykölés hatására a felszínen keletkező mozgást. A kutatók laborba vonultak egy kávéval, egy sima sörrel és egy Guinness-szel, majd nagy sebességű kamerákkal rögzítették az italokon áthaladó hullámokat.

Minél több a hab, annál több mozgási energiát nyel el, önnek pedig annál több söre marad. Persze itt gyakorlati problémaként felmerül, hogy ha sok hab volt a sörön, az már alapban kevesebb volt, mint kellett volna neki lennie. A kísérlet mindenesetre megmutatta, hogy már néhány réteg buborék is lötykölődéscsökkentő hatással bír, de ha a hab öt buborékrétegnél vastagabb, akkor a hullámmozgás annyira lecsillapodik, hogy már inkább vízszintes irányú, mint függőleges.

A kísérlet eredménye egyébként empirikus teszttel is igazolható: látott már habos kávét kiloccsanni? Na ugye.

Most, amikor végre megtalálták a Higgs-bozont, és a felfedezésért bezsebelték a jól megérdemelt Nobel-díjat, a világ vezető elméleti fizikusainak figyelme végre fontosabb és gyakorlatiasabb témák felé fordulhat. Itt van mindjárt az emberiség kollektív oldalát ellenállhatatlan erővel furdaló kérdés:

Hogy is van az, hogy Thor kalapácsát nem tudja más felemelni?

Thor alatt itt természetesen a képregények szuperhősére, illetve leginkább annak a mozifilmes változatára kell gondolni. Mintha csak direkt a rajongó fizikusok idegszálain szeretnének hegedülni, a filmesek a legutóbbi Avengers 2 trailert egy olyan jelenettel vezették fel, amiben a szuperhősök próbálgatják a kalapácsot felemelni, de senkinek nem megy. Illetve Amerika Kapitánynak majdnem, de aztán jön az aktuális főgonosz Ultron, és jól elrontja a bulit.

Akárhogy is, a fizikusok ráálltak a témára, és Dr. James Kakalios a University of Minnesota fizikaprofesszora a Wired magazin hasábjain közzé is tette, mire jutott. Röviden: a kalapács csodás képessége mögött nem mágia, hanem tudomány áll. Ami történetesen egybevág Arthur C. Clarke sokszor idézett harmadik törvényével, miszerint varázslat nem létezik, csak a miénknél sokkal magasabb szinten fejlett technológia, amit nem tudunk megmagyarázni. És pontosan ezt mutatta be az első Thor-mozifilm is 2011-ben, ami szerint a vikingek istenek valójában csak egy, a miénknél sokkal fejlettebb idegen faj képviselői.