Csernobil 14 éve

A csernobili reaktor Sokkolta Európát

Európát sokkolta 1986 május elején a baleset híre. A csernobili erőmű mérnökei egy félresikerült teszt során azt próbálták ki az aktív négyes reaktoron, hogy áramkimaradás esetén a tartalékrendszer képes-e hűteni a blokkot. De a kezelőszemélyzet elveszítette az irányítást a kísérlet felett, és a reaktor vészesen felmelegedett. Aztán a reaktormag leolvadt, és a hűtőrendszer vize bejutott az aktív zónába. Az emiatt bekövetkezett robbanás ledobta a reaktor tetejét, szétszórta az izzó maradványokat és félig rombadöntötte az épületet.

Európa nagy részét elérték a szennyeződőtt légtömegek. A reaktor vészleállításra használt grafitrudai heteken keresztül elolthatatlanul égtek. Fennállt a veszélye, hogy a több ezer fokon izzó massza átolvadva az erőmű alapzatán közvetlenül lejut talajvíz szintjéig, és a Pripjaty folyón keresztül megmérgezi Kijev ivóvízhálózatát.

Mutáns élővilág

A Csernobil körüli régióban élő sirályok bizonyítottan tartós károsodást szenvedtek az 1986-os reaktorbaleset következtében. Az akkor kiszabadult sugárzó anyagok megváltoztatták a madarak génállományát. Néhány sugárszennyezett táblán haszonnövényeket termelnek, és regisztrálják a genetikai elváltozásokat. A genetikusok azon kívül nem tudnak sokat tenni, hogy feljegyzik a különös mutánsok megjelenését, és gyűjtik a csernobili régióból a rendellenesen fejlődő állatokat. Egereken és sertéseken végzett kísérletek szerint egyébként a génállomány sérülése csak több generáció után okoz látható elváltozást.

A kontinensen ilyesmire nem készült fel senki, nem lehetett tudni, hogy mit szabad enni és inni. A Szovjetunió vezetése egyenesen megkísérelte elhallgatni a balesetet. A május elsejei ünnepségek előtt semmit nem jelentettek be, Gorbacsov főtitkár pedig több hétre eltűnt a nyilvánosság elől. A radioaktív felhők egészen Skandináviáig jutottak, és április végén innen figyelmeztették először a világot. Elővigyázatosságból nem volt szabad gombát és friss zöldséget szedni, friss tejet inni, akinek gyereke volt, jobban tette, ha bezárt szobában tartotta. Sokan elkezdtek jódtablettákat enni, hogy az aktív jód ne rakódhasson le a szervezetükben.

Az elszenvedett sugárfertőzés következtében 4300 ember halt meg

Közvetlenül a baleset után az erőmű körül egy 30 kilométeres szigorúan őrzött övezetet jelöltek ki. A 4500 négyzetkilométeres terület átnyúlik Belorussziába is, de a határai nem fedik le a ténylegesen szennyezett régiót. Erről a területről a szovjet kormány néhány napot késve 116 ezer embert evakuált - akkor még azt mondták nekik, hogy átmeneti időre.

Hivatalos ukrán adatok szerint közvetlenül a robbanáskor harmincan vesztek oda, az elszenvedett sugárfertőzés következtében pedig 4300 ember halt meg. A robbanás következtében mintegy 100 ezer tonna fém szóródott szét és párolgott el. Az elmúlt években a zónában lecsapódott szennyeződés alig egy százalékát távolították el.

2000 vége előtt leállítják az utolsó csernobili blokkot

Ukrajna a négy blokkból kettőt azóta bezárt, de a 3-as számú utolsó aktív csernobili reaktort folyamatosan megjátssza a Nyugattal folytatott pókerjátszmában. A tét a leállításért cserében kapott minél magasabb támogatás, illetve a Nyugat régión belüli megkülönböztetett figyelme. Az utolsó nyomottvizes ukrán reaktort a nyugati szakértők szerint már évekkel ezelőtt le kellett volna állítani. Tavaly több ízben történt meghibásodás, decemberben például emiatt 10 napon belül kétszer állt le az áramtermelés.

Ukrajna azért ragaszkodik a 3-as reaktor továbbüzemeltetéséhez, hogy enyhíthesse az ország energiahiányát. Eközben az atomenergiát teljesen elutasító Ausztriában néhány éve kisebbfajta tömeghisztériát okozott, amikor kiderült, az ország Ukrajnától, sőt könnyen lehet egyenesen Csernobilból vett áramot.

A Zóna

Az ukrán atomerőmű felrobbant blokkjának befalazott maradványainak közelében a tiltás ellenére egyre többen laknak, sőt itt gyerekek is születnek. Hivatalosan 700 ember él engedéllyel a lezárt területen. Az illegális, de megtűrt zónalakók száma ennek a többszöröse lehet. A legtöbben nyugdíjasok, akik nosztalgiából visszatértek a régi kunyhóikba és házaikba. Az emberek abban reménykednek, hogy egy kevéssé szennyezett területen áll a házuk. A mérések azt bizonyították, hogy a katasztrófa után a sugárzás eltérő eloszlásban szóródott szét a reaktor környékén.

A legfrissebb hírek szerint még 2000 vége, a megállapodásokban korábban rögzített időpont előtt leállítják az utolsó csernobili blokkot. Egy hónappal ezelőtt az ukrán kormány bejelentette, hogy megkezdték az utolsó reaktor leállítási programjának kidolgozását. Az előrehozott leállításért cserében azt várják, hogy új atomreaktorok építéséhez nyugati hitelekből 1,33 milliárd dollárhoz (364 milliárd forint) jutnak.

A katasztrófa következményeinek felméréséhez és eltakarításához nyújtott nyugati pénzügyi támogatás a csernobili zónát Ukrajna egyik jómódú vidékévé tette. A sugárzás miatti aggodalom ellenére több ezer munkavállaló költözött a családjával együtt a közelbe. A még működő 3-as blokkban, illetve a zóna más területén például őrként több, mint 6 ezer ember dolgozik. Az újságok gyakran hoznak megnyugtató beszámolókat arról, hogy a megnövekedett háttérsugárzásnak alig van hatása az emberi génállományra.