A titán a jövő internete

A DARPA-ról, a Pentagon technológiai kutatóintézetéről nagyjából annyit tud a világ, hogy annak idején ők építették meg az internet ősét, és ma is az akkor lefektetett elvek mentén internetezünk - és ez elég is ahhoz, hogy ha ezek a fickók foglalkoznak valamivel, arra érdemes legyen odafigyelni.

A Darpatech konferencia azon ritka alkalmak egyike volt, amikor Tony Tether, az ügynökség vezetője betekintést engedett a DARPA munkájába, és felvázolta, min is dolgoznak mostanában - vagyis mik lehetnek azok a kutatások, amik a közeljövőben (a DARPA jellemzően rövid távú, 2-4 éves projekteket futtat) megváltoztathatják a haditechnikát, vagy akár az internethez hasonlóan a hétköznapi életünket is.

Titánium, titánium

A DARPA egyik legfontosabb projektje, a DTI (Darpa Titanium Initiative) arra irányul, hogy a haditechnikában nagy előszeretettel használt titán és ötvözetei előállítási költségét - ami jelenleg 35 dollár fontonként - a tizedére csökkentse, és olyan megbízható amerikai termelőkapacitást hozzon létre, ami kielégíti a hadiipar határtalan éhségét (egy vadászrepülő tömegének például 40 százalékát titán adja).

Bár a titán a kilencedik leggyakoribb elem a Földön, szétszórtsága és a tiszta fém bonyolult előállítása miatt állandó hiánnyal küszködik belőle a haditechnika és az első számú felhasználó, a repülőgépipar (egy Airbus A380 motorjaihoz 11 tonnát használnak fel). A könnyű, de nagy szilárdságú, remek ötvöző tulajdonságokkal bíró anyagra olyan túlkereslet van a piacon, hogy az ára 2004 óta a hatszorosára nőtt. Jelenleg a világ titántermelésének háromnegyedét Ausztrália, Dél-Afrika és Kanada adja, de a kutatók szerint Afrikában még jelentős feltáratlan készleteket rejt a föld.

C3PO kerestetik

A nyelvek közötti valós idejű fordításra koncentráló TRANSTAC (Translation System for Tactical Use) projekt jelenleg egy angol-arab fordítógép kifejlesztésén dolgozik, ami élőbeszédet képes két nyelv között oda-vissza tolmácsolni. Az Irakban állomásozó amerikai katonák már most is használnak tolmácsgépeket, amelyek szavanként fordítanak angol kifejezéseket arabra. Ha a beszédfelismerési és szövegértelmezési problémákat sikerül megoldani, a kutatók szerint 90 nap alatt lehet majd egy új nyelv teljes szókincsét és nyelvtanát bevinni az univerzális fordítógép adatbázisába.

Biokerozin sugárhajtáshoz

A bioüzemanyagok kutatása a hadiipar (és áttételesen az egész amerikai közlekedés és ipar) kőolajfüggőségére keresi a gyógyírt, ebből adódóan az egyik legfontosabb projekt a DARPA-ban (nem is mondanak semmi konkrétumot az eddig elért eredményekről).

Az elsődleges cél a sugárhajtású repülőgépek által használt JP-8 típusú kerozin kiváltása, amit 1996-ban vezettek be a légierőnél, és a tervek szerint 2025-ben kellene lecserélni az új, növényi eredetű hajtóanyagra. A kutatások genetikailag módosított algákkal, gombákkal és baktériumokkal folynak, szigorú titoktartás és - mivel mégiscsak a világ legnagyobb üzletéről, az olajról van szó - valószínűleg súlyos lobbiháború és ipari kémkedés mellett.

Leszállás öt év múlva

A Vulture (keselyű) projekt célja olyan, személyzet nélküli repülő jármű megépítése, ami felszállás után extrém hosszú ideig, akár öt évig is képes folyamatosan a levegőben maradni és ellátni a feladatát. Az idén májusában indult projekt 2009 végére ígér eredményt, de addig még elég gondjuk lesz a kutatóknak, az extrém nagy hatásfokú hajtómű, és az időjárás viszontagságait hosszú ideig bíró, és emellett könnyű szerkezet, és az esetleges precíziós légi utántöltés kifejlesztésével, nem is beszélve a meghajtáshoz használt energiaforrás hatékony tárolásáról. A kutatások jelenleg egyaránt folynak nukleáris meghajtás vonalán, az energiát a környezetből begyűjtő megoldáson, és ezek különféle hibridjein.

Kezet rá!

Az igazihoz hasonlóan kifinomult precíziós mozgásra képes, közvetlenül az idegpályákra kapcsolódó művégtagok érdekes helyet foglalnak el a DARPA projektjei között, ugyanis ezek a kutatások nem az ügynökségen belül, hanem egyetemeken, külső laboratóriumokban zajlanak, méghozzá több is párhuzamosan. A legígéretesebbnek a baltimore-i Johns Hopkins egyetem, és a bostoni DEKA Research labor kutatásai tűnnek.

Az első prototípusok már működnek, gondolattal irányíthatók, de a mozgás finomságán még van mit csiszolni. Ha azonban elkészülnek a művégtagok (ami 2009-re várható), akár többre is képesek lehetnek, mint az igaziak. Az egyik publikus demonstráción legalábbis az egyik mérnök azzal reagált a "Hát ezzel a műkézzel nehezen lehet majd az egeret mozgatni..." felvetésre, hogy az egér felesleges, ha az ember a kezét közvetlenül az usb portra csatlakoztathatja.

Jöhet a petaflops

A számítástechnika terén a legfontosabb irány az ügynökségnél a nyers számítási teljesítmény növelése (ami szükséges is például a már említett fordítógépekhez). A tervekben a petaflopsos - egymilliószor egymilliárd művelet másodpercenként - sebesség elérése szerepel. Ezt a Sun és az IBM szuperszámítógépei már elérték, igaz, azok több tízezer processzorból álló, több millió watt fogyasztású monstrumok - a DARPA-nál ugyanezt a teljesítményt emberközelibb méretekbe próbálják zsúfolni.

Ha már az internettel lett híres a DARPA, a hálózatos vonalat természetesen továbbra sem engedik el. Bár Mr. Tether részleteket nem árult el az ilyen irányú fejlesztésekről, előadását azzal zárta, hogy amikor meglátogatta az Afganisztánban és Irakban állomásozó amerikai csapatokat, még inkább meggyőződése lett, hogy a jövő háborúit a katonák informatikai hálózatba csatolása fogja eldönteni.