Nanorészecskéket rendez kristályba a DNS
Az eredményt az amerikai Nortwestern University tudósai publikálták a Nature című szaklapban Chad Mirkin kutató vezetésével, de velük párhuzamosan egy másik kutatócsoport, a New York-i Brookhaven National Laboratory Oleg Gang vezette csapata is kifejlesztette nagyjából ugyanazt a technológiát, mint Mirkinék.
A technológia lényege, hogy nanorészecskékhez DNS-nyúlványokat kapcsolnak, és ezek háromdimenziós kristályszerkezetbe rendezik a részecskéket. Mindkét kutatócsoport 10 nanométer széles aranyrészecskékkel végzett kísérleteket, az aranyhoz kapcsolt DNS-szekvenciákat pedig úgy programozták, hogy más hasonló részecskék DNS-nyúlványaihoz kapcsolódjanak. A részecskékből így összeállt egy olyan, kockaalapú kristályszerkezet, ami például a vasra jellemző. A DNS-nyúlványok hosszát és a végek "kódolását" változtatva más háromdimenziós szerkezetek is elérhetők, nyilatkozta Mirkin a lapnak.
Korábban a hasonló próbálkozások kudarccal jártak, rendezett kristályszerkezet helyett a tudósok csak amorf struktúrákat tudtak előállítani, ezért az amerikaiak felfedezése igazi áttörés. A technológiának vannak még hátulütői – például a DNS-nyúlványok csak nedves környezetben kapcsolódnak össze, de az eredmény jó alapul szolgálhat új anyagok gyártásához, legyen szó akár optikai kommunikációhoz szükséges kristályok, akár a gyógyászatban alkalmazott szerek előállításáról. "Egy lépéssel közelebb vagyunk ahhoz, hogy alapvető elemekből bármilyen struktúrát felépítsünk" – fogalmazott. Mirkin.