A zöld egerektől a milliárdos piacig

Látszólag teljesen normális, egészséges, fehér egerek futkároznak egy ketrecben. Aztán az ELTE sajtóklub "Genetikailag módosított állatok és szerepük az emberi terápiában" című előadásának egyik szervezője ultraibolya fénnyel világítja meg az állatokat, mire azok zölden fluoreszkálni kezdenek. Sci-fibe illő látvány, mintha zöld farkincájú űregerek érkeztek volna a Marsról, hogy földi rokonaikkal összeállva leszámoljanak egyszer s mindenkorra a macskákkal.

"Ez az egész csak egy poén, nincs sok köze ahhoz, amiről az előadás szól" – ismeri be dr. Kacskovics Imre, az ELTE TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszékének docense, hogy csak a téma egy látványos prezentálásáról van szó. Az egerek transzgénikus állatok, vagyis idegen gént hordoznak, mégpedig az Aequorea victoria nevű medúzáét. A medúza megfelelő génje fejeződik ki az egerekben – a genetikában a kifejeződés egy gén által meghatározott sajátos jelleg megnyilvánulását jelenti –, ezért fluoreszkálnak a ketrecbe zárt rágcsálók. A transzgénikus kutatások azonban ennél a poénnál jóval messzebb mutatnak: a technológia az emberi gyógyászatban is alkalmazható.

Ellenanyag a tejben

Különösen az a forradalmian új technológia, amivel a magyarok dolgoznak dr. Bősze Zsuzsanna vezetésével a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban (MBK). Bősze és kollégái olyan új generációs módszert alkalmaznak, amely igen nagy, több százezer bázispár hosszúságú dns-szakaszok beépülését teszi lehetővé. Ezen konstrukciók elkészítése igen munkaigényes és bejuttatásuk is nagy gyakorlatot igényel, ám az így létrehozott transzgénikus állatok tulajdonságai sokkal hűebben tükrözik a vizsgált gén által létrehozott változásokat.

A megfelelő "tükröződés" pedig igen fontos, ha állatokon vizsgálnak emberi betegségeket. A normál egeret például nem lehet emberi poliovírussal (a járványos gyerekbénulás kórokozója) fertőzni, mivel sejtjeik felszínén nem fejeződik ki az az emberi fehérje, amelyhez a vírus kötődik. Ezzel szemben a transzgénikus egerek kifejezik a megfelelő humán receptort, így megfertőzhetők, vizsgálhatók, kutathatók.

A kutatási lehetőségeken túl viszonylag új irány olyan transzgénikus állatok előállítása, amelyek valamilyen ellenanyagot, gyógyhatású fehérjét termelnek a tejükben. Korábban Bősze és csapata már előállított ilyen nyulat – a kutatók szerint ezek az állatok az elkövetkező években kiemelt jelentőségűek lesznek a humán terápiában. Ezekben a kezelésekben az idegen gén eredeti működésének hiteles kifejeződése nem annyira fontos, sokkal inkább szempont, hogy a gén által kifejezett fehérje nagy mennyiségben jelenjen meg, illetve hogy a transzgénikus állatok a lehető leghamarabb előállíthatók legyenek. "Ennek érdekében az idegen gének beinjektálásakor az úgynevezett lentivírusos módszert alkalmaztuk, amivel körülbelül tízszer annyi transzgenikus állatot lehet előállítani, mint a hagyományos, sejtmagba injektálós módszerrel" – fogalmaz a kutató.

Az említett technológiákat felhasználva Kacskovics és Bősze olyan transzgénikus egereket állított elő, amelyekben az ellenanyag-termelés jelentősen megnő, miközben az előállításhoz szükséges idő lényegesen lerövidül.

Milliárdos piac

Az ellenanyagok terápiás alkalmazása a nyolcvanas évek elején kezdődött és mára kiemelt jelentőségűvé vált. Világszerte mintegy száz tonna emberi ellenanyagot alkalmaznak évente és a szükséges mennyiség minden évben jelentősen, több mint 10 százalékkal emelkedik. Magyarországon ma körülbelül kétezerre tehető azoknak az immunhiányos betegeknek a száma, akik ellenanyag-terápiára szorulnak. Tipikus alkalmazási terület még a tumorok és fertőző betegségek kezelése, illetve az átültetett szervek kilökődését megelőző terápiák.

Ugyanakkor, az emberek véréből nyert ellenanyagok egyre korlátozottabban állnak rendelkezésre. Jellemző példa erre a sorkatonai szolgálat megszűnése. A kiskatonák két nap eltávot kaptak, ha vért adtak, a véradás előtt pár héttel pedig oltással késztették a szervezetüket ellananyagtermelésre. Ez az ellenanyagforrás ma már nem elérhető. (Az ellenanyagok alkalmazása egyébként nem korlátozódik a közvetlen terápiára, jelentős mértékben használják a klinikai diagnosztikában és kutatásban is.)

Érthető, hogy az elmúlt években több olyan cég alakult, amely arra összpontosít, hogy az emberi ellenanyagokat állatokban állítsa elő. Befektetői segítséggel a magyar kutatók is alapítottak egy ilyen vállalatot, az ImmunoGenes Kft-t, amely a szellemi tulajdonjogokkal rendelkező ELTE-től és MBK-tól kizárólagos hasznosítási jogot kapott. A magyarok dinamikusan fejlődő üzletágba akarnak betörni: a szűkebb, úgynevezett poliklonális ellenanyagok (nem egyetlen felszíni antigénnel reagáló antitestek) piaca is évi 2,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolít, a teljes globális ellenanyagpiac esetében ez a szám körülbelül 23-25 milliárd dollár.

Hazai nyúlgyár

A cég sikerrel vette az első akadályokat, az elmúlt hónapokban egy nemzetközi tudományos testület támogatta munkájában, magyar és nemzetközi magánbefektetőket nyert meg, illetve egy nemzetközi, a biotechnológiában nagy tapasztalatokkal rendelkező menedzsercsoporttal kötött szerződést.

Mivel a technológia egyelőre csak egerekben áll rendelkezésre, Kacskovics és Bősze a következő fejlesztési fázisban az ellenanyag-termelésben a legfontosabb fajokra koncentrálnak, így terveik szerint 2010-re már saját fejlesztésben állítanak elő transzgénikus nyulakat, és 2011-re tervezik, hogy a skóciai Roslin Intézettel (ahol tíz éve Dollyt klónozták) közösen hoznak létre transzgénikus juhokat.

A kutatók távlati célja egy olyan, magyarországi ellenanyag-termelő üzem létesítése, amelyben a létrehozott nyulak és juhok termelnének hazai és nemzetközi piacra értékes ellenanyagokat. A transzgénikus nyúl- és birkagyárak az MBK-ban alkalmazott technológiáknak köszönhetően költséghatékonyabbak lennének, mint a hasonló jelenlegi intézmények, és egy magyar újítás Magyarországon jutna termelői fázisba.