Auguszta
-4 °C
2 °C

Simán rákot kaphat, ha csak faktorszám alapján vesz naptejet

DSZZS20130720007
2015.07.03. 12:42
Minél magasabb a faktorszám, annál jobban járunk? Csak a leégéstől kell tartani? Egyáltalán, hogy működnek a naptejek, napolajak? Itt a nyár, magas az UV, a bőrrák pedig egyre gyakoribb – összeszedtük, mire érdemes figyelni, mit tudunk meg valójában a faktorszámból, és milyen összetevőket jó tudni.

Jön a nyár, itt a meleg, van valami UV, mondták az M1 mind a napi tizenkét időjárás-jelentésében, hogy figyeljenek a leégésre, Ön mégis bemegy a boltba, és leveszi az első naptejet, ami szembejön? Na, jó azért megnézi a faktorszámot, és vesz valami magasabbat, ami még nem olyan drága?

A szőkéknek magasabb faktorszám kell

Sajnos ez nem elég: eleve mindenkinek tisztában kell lenni saját bőrtípusával, enélkül a a legtöbbek által ismert faktorszám sem jelent szinte semmit. Vegyünk egy példát, a 15-ös (ez a minimum amit az EU és az USA is engedélyez) faktorszám (angolul SPF, sun protection factor), amilyen naptejet talán a legtöbbet találni azt jelenti, hogy

15-ször tovább tartózkodhatunk a napon leégés nélkül, mint ha nem kentük volna be magunk.

Azaz, ha a bőrünk alapból 20 perc alatt ég pecsenyepirosra, akkor a naptejjel 15×20, azaz 300 percig lehetünk a napon.  A másik, ami a 15-ös faktorszámból kiderül, hogy a naptej nagyjából az UV-B sugarak 93 százaléka ellen nyújt védelmet – viszont nem egyenesen arányosan emelkedik a segítség: a 30-as faktorszámú naptej az UV-B sugarak 97 százalékát szűri ki.

A példából jól látszik, hogy a megfelelő faktorszám kiválasztásához tudnunk kell, mennyi idő alatt égnénk le. Az egyik, egyáltalán nem ajánlott megoldás, hogy stopperrel megyünk ki leégni (kutatások bebizonyították, hogy minél többször égünk le, annál nagyobb valószínűséggel kapunk bőrrákot).

A másik, hogy

ismerjük a bőrtípusunkat.

 A Dívány cikke szerencsére könnyen eligazít ebben a témában, angolul tudóknak pedig van összetettebb teszt is.

A lényeg, hogy a szemszínből, a leégés gyorsaságából, a barnulási sebességből és a bőrünk alapszínéből már kiválasztható a bőrtípusunk, amivel kicsit közelebb vagyunk a megfelelő faktorszámú naptej kiválasztásához. Leegyszerűsített táblázatban szedtük össze miből lehet megállapítani, kinek milyen a bőrtípusa (az egyes típusra erősebb, a négyesre a leggyengébb naptej elég):

*
Bőrszín Hajszín Szemszín Barnulás
1. típus fehér, sápadt, szeplők vörös, szőke kék, zöld, világos barna mindig leég
2. típus nagyon világos barna, néhány szeplő szőke, világos barna kék, zöld, világos barna néha barnul, de általában leég
3. típus világos barna, olíva világos, sötét barna világos barna, barna ritkán ég le, gyakran barnul
4. típus barna, sötét barna sötét barna, fekete barna ritkán ég le, gyorsan barnul

Anno a faktorszámokat a fehér bőrű emberek alapján lőtték be, nem véletlen a legalább 15-ös ajánlás, az már mindenkinek elégséges lehet. Érdemes figyelni rá, hogy a napolajak nagy része (olyan napvédők, amiknek egyik összetevője olaj), ugyan a címkék szerint a barnulást segíti, általában ennél alacsonyabb faktorszámú, ha csak nem rövid ideig vagyunk a bőrön és nagyon barna a bőrünk, mindenképpen érdemes ennél erősebb védelmet találni.

  Az étolajat pedig egyáltalán nem ajánljuk nap  ellen.

Az sem mindegy, hol vagyunk

Mert ez még mindig nem a vége: azt is figyelembe kell venni, milyen területre megyünk, mennyi ott az aktuális UV-sugárzás (ehhez itt egy kalkulátor). Sőt, a sugárzás adott területen sem állandó, szerencsére az OMSZ folyamatosan frissíti a magyar UV-sugárzási indexet. Az ökölszabály itt is hasonló: minél magasabb a sugárzás, annál magasabb faktorszámú naptej kell.

A legjobb megoldás viszont az, ha a lehető legkevesebbet ér minket a napsugárzás, különösen igaz ez akkor, amikor extrém sugárzás miatt figyelmeztetést is adnak ki a szakemberek; ilyenkor inkább maradjunk fedett helyen, takarjuk a testünket ruhával. Az UV-értékek értelmezéséről és a káros hatásokról már írtunk, érdemes ezt a cikket és a benne lévő táblázatot böngészni.

A csendes gyilkos az UV-A

Aki azt hiszi, ezzel vége, tudja a bőrtípusát, az aktuális sugárzást, így már ki tudja választani a megfelelő védelmet, sajnos még mindig téved. A faktorszám ugyanis csak azt mutatja meg, mennyire véd az adott termék az UV-B sugaraitól.

Pontosabban, a faktorszámból elméletileg lehet következtetni az UV-A védelemre (harmadolni kell az értéket), de ennyiből még nem jön automatikusan, hogy tényleg véd. Itt jön be, hogy az európai és amerikai szabályozás teljesen eltérő: míg a tengerentúlon gyógykészítmény a naptej, itthon kozmetikum. Amerikában kötelező ráírni, hogy széles spektrumú, ez jelenti azt, hogy az UV-A ellen is véd, az EU-ban és itthon általában külön ráírják, hogy az ellen is védelmet nyújt.

Márpedig csak olyat érdemes venni, ami tudja ezt, mert az UV-A-tól ugyan nem égünk le, de öregbíti a bőrt. És végül rákot okoz. Húsz éve ezt még máshogy gondolták a tudósok, innen jöhetnek a nem védő termékek meg a korábbi nem tökéletes szabályozás.

Kémiai és fizikai védelem

Ha igazán alaposak akarunk lenni, ezzel még mindig nem ért véget a naptejek közötti válogatás: az angol nyelvű területeken hatásmechanizmus alapján megkülönböztetnek úgynevezett sunscreent (ez nálunk leggyakrabban naptej néven fordul elő) és sunblockot. Itthon nincs nagyon ráírva ez a különbség a termékekre, pedig számít. Leginkább az összetevők ellenőrzésével lehetünk okosabbak.

A sunblock jellegű termék kémiai alapon működik, blokkolja, visszaveri az UV-sugarakat (főleg a B-t). A dobozon az oktinoxát, octyl methoxycinnamate, octyl salicylate és octocrylene feliratokat érdemes keresni. Általában fehéres színűek, jobban láthatóak a bőrön.

A sunscreenek viszont fixikai alapon működnek, réteget képeznek a bőrön, amelyek elnyelik az UV-A sugarakat, mielőtt azok elérik a irhát. Régebben onnan lehetett felismerni őket, hogy vékony, áttetsző réteget képeztek a bőrön. Leggyakoribb összetevői a cink-oxid, titán-dioxid és az úgynevezett ecamsule nevű szerves összetevő, amit Mexoryl SX néven is megtalálhatunk a dobozokon.

Fontos tudni, hogy pont a szabályozásból adódó különbségek miatt az EU-ban sokkal könnyebb forgalmazni a legújabb fejlesztések eredményeit a napvédelemmel kapcsolatban, szabályozás van, a címkének valószínűleg hihetünk (mindegyik UV-védelmet és a faktorszámot nézzük), de az összetevők fent csak példák, simán lehet, hogy egyiket sem találjuk, mégis jó minőségű a naptej. Szerencsére a mai termékek nagyrészt már egyben sunblockok és sunscreenek is, és védelmet nyújtanak az UV-A és a -B sugárzás ellen is.

Ha pedig megvan a tökéletes naptejünk, napvédő krémünk, akkor sem nyugodhatunk: a szert 15-30 perccel a napozás előtt érdemes felvinni a száraz bőrre, és legalább kétóránként újra kenni. Ha vízben voltunk vagy izzadunk, újra be kell kenni magunkat, mert könnyen lemosódik. Az USA-ban meg is tiltották a vízálló, víztűrő kifejezések használatát a naptejeken. Ne felejtsünk el sapkát, kalapot viselni, vagy a fejünket is bekenni, ha nincs túl sok hajunk.

Gyerekekhez keressünk olyan terméket, amit kifejezetten nekik fejlesztettek ki, hat hónapnál fiatalabb csecsemőknél pedig kérjük ki az orvos tanácsát, mielőtt napra visszük.

Tehát összefoglalva:

  • Nagyjából legyünk tudatában annak, milyen típusú a bőrünk, mennyi idő alatt égünk le.
  • Magas faktorszámú és széles spektrumú (azaz UV-A és UV-B sugárzás ellen is védő) napvédő krémet válasszunk. (Gyerekeknek kifejezetten gyerek-napkrémet).
  • A krémet kétóránként ajánlott újrakenni, izzadás vagy fürdés esetén gyakrabban.
  • Faktorszám × leégési idő = ennyi időt lehetünk napon, mire leégünk.
  • Figyeljük az UV-sugárzásjelentést, és ha erős a sugárzás, inkább maradjuk fedett helyen.
15%

Náray Tamás Zarah

4999 Ft
4250 Ft
15%

Jo Nesbo Szomjúság

3980 Ft
3383 Ft