Minden, amit a rákkeltő szalonnáról tudni akart

Szóval, mi ez az egész? Rákot okoz a kolbász?

A pácolt és feldolgozott húsok ugyanabba a kategóriába kerültek, mint az azbeszt, az arzén, az alkohol és a dohány. A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet rákkal foglalkozó részlege, az International Agency for Research on Cancer (IARC) szerint elég bizonyíték van arra, hogy a feldolgozott húsokat mostantól a rákkeltő anyagok első csoportjába sorolják, mivel egyértelmű a kapcsolat: fogyasztásuk összeköthető a bélrák kialakulásának kockázatával.

Ugyanez a vizsgálat a vörös húsokat a „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolta, mert emberkísérletekben még nem sikerült közvetlen kapcsolatot találni, de az állatkísérletek már hoztak erős bizonyítékokat.

De milyen tudományosság már az, hogy a kolbász ugyanúgy rákkeltő, mint a cigifüst?

Rákkeltő, de nem ugyanúgy. Az IARC besorolásánál a négy kategória nem a kockázat, hanem a tudományos bizonyíték minősége alapján osztályoz. A 800, a húsokkal és hústermékekkel kapcsolatos vizsgálat során felhasznált tanulmány elég alapot adott arra, hogy a fenti kijelentéseket megtegyék, vagyis abban nincs vita, hogy tényleg rákkeltő-e a szalámi meg a sonka, viszont csak ez alapján vannak egy csoportban a cigifüsttel és a napsugárzással.

Van, ami gyakrabban (cigifüst), és van, ami nem olyan gyakran (szalámi), de ettől még tény, hogy mindkettő karcinogén, vagyis rákkeltő. Tehát ha valaki azzal támadná az IARC bejelentését, hogy pff, tudománytalan ez az egész, hát milyen lista már az, amin a napfény meg a cigifüst mellett vannak a szalámik, azt a valakit nyugodtan hagyjuk figyelmen kívül.

Utóbbi azért került a listára, mert az IARC vizsgálata szerint napi 50 gramm feldolgozott hús (ami lehet bármi, amit sóznak, pácolnak, ízesítenek, füstölnek, vagy bármi egyéb módon feldolgoznak) 18 százalékkal növeli meg a rák kialakulásának kockázatát.

18 százalék az baromi sok!

Igen és nem. Alapvetően egy embernek 5 százalék esélye van arra, hogy rákos legyen, de ez akkor igaz, ha semmi olyan nem történik vele, ami veszélyforrás. Nem dohányzik (és mások sem dohányoznak mellette), nem iszik alkoholt, rendszeresen mozog, nem stresszel, nem Csernobilban él, és/vagy nem szív azbesztport mindennap, nem napozik túl sokat, ilyesmi. Na, ezt az 5 százalékot növeli meg 18 százalékkal a rendszeres szalámi- vagy kolbászevés, vagyis aki ilyesmit eszik, de amúgy egészséges, az 5 helyett 5,9 százaléknyi veszélyt hoz össze magának. A vörös húsoknál ugyanez napi 100 gramm és 17 százalék, de ez további igazolásra vár.

Ha ugyanezt a ciginél nézzük, brit adatok szerint a 2012-ben regisztrált 44 488 új tüdőrákos eset közül 86 százalék volt a dohányzással kapcsolatos, egyes kutatások szerint a cigi az összes rákos megbetegedés 19 százalékáért felelős. Ha ezt összeadjuk, kijön, hogy a cigi hirtelen eltüntetése 64 500 eset megelőzéséhez vezethetne – ugyanez a feldolgozott húsnál 8800 eset lenne.

Jó, akkor most soha többet ne együnk húst?

Egyrészt dehogynem: csirke, pulyka és hal mehet (egész pontosan azok rákkeltő hatását most nem vizsgálták), másrészt meg a lényeg az, hogy aki napi 50 grammnál többet fogyasztott ilyesmikből, az vegyen vissza, vagy legalábbis legyen tisztában a kockázatokkal. A WHO közleménye is kiemeli, hogy a húsfélék értékes tápanyag-, fehérje- és vitaminforrások, fontos részét alkotják a kiegyensúlyozott táplálkozásnak.

Amúgy meg a vega dolgok sem túl egyértelműek, egy másik vizsgálat például azt mutatta meg, hogy a vega virslik 10 százalékában van hús, illetve emberi DNS.

De a hús terméktanács azt mondta, hogy...

Igen, furcsa is lett volna, ha ők kibírják csendben, hiszen nekik elemi érdekük, hogy minél több disznóhúst adjanak el, és nem is lenne abban semmi, ha normális nyilatkozatokkal próbálnák csökkenteni a pánikot. Fontos, hogy bár a sertéshúsipar képviselői a sertéshús zsírtartalmának csökkentéséről beszélnek, az IARC nem a zsírtartalom alapján mondta ki, hogy a feldolgozott hústermékek rákkeltőek. A tudomány szerint a feldolgozás során keletkező, illetve a hústermékbe kerülő rákkeltő anyagok a veszélyesek. A vörös húsok esetén sem a zsírra élezték ki a dolgot, hanem azt állítják, hogy a gyanú szerint az ilyen húsok elkészítése (főzése, sütése) közben is rákkeltő anyagok keletkezhetnek, policiklusos aromás szénhidrogének, például. Érdemes elolvasni a tanulmányt, ingyenes regisztráció kell hozzá.

De akkor mi értelme volt alaposan ráijeszteni a népekre?

A rákkal kapcsolatos legfontosabb dolog, hogy jelenleg sokkal-sokkal egyszerűbb megelőzni, mint gyógyítani, jobban ismerjük a kockázatokat, mint a gyógymódokat (egy csomó esetben nem is ismerünk gyógymódot), ezért az ilyen tanulmányok is a megelőzés fontosságára hívják fel a figyelmet.

Rákkutató szakemberek szerint a legfontosabb, hogy az ember

• ne dohányozzon,
• lehetőleg ne igyon alkoholt,
• viszont mozogjon rendszeresen.

Ez a három dolog a legnagyobb kockázatú dolgokat le is fedte, viszont nem jelenti azt, hogy nincs még egy halom kisebb kockázatú veszélyforrás. De van, ilyen a napfény, a kolbász vagy épp a több műszakos munka. Eddig is sejtettük, hogy a hot dog meg a szalámis kenyér nem a világ legegészségesebb ételei, és az üzenet továbbra is csak annyi, hogy ha tudunk, együnk egészségesen. Sok rost, sok zöldség és gyümölcs, kevés vörös vagy feldolgozott hús, só és alkohol. De nem, nem abba halunk bele, ha néha eszünk egy finom szendvicset, a mértékletesség a lényeg.