Egymillió évnyi fotoszintézist égetünk el évente
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
A súlycsökkentő műtét lehet a megoldás a túlsúlyos cukorbetegek problémáira - A Ryugu aszteroida mintái hemzsegnek az élettől
- A vese sejtjei is képesek az emlékezésre
- Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja
- A Csendes-óceán villámai miatt lehet több zivatar Magyarországon
A naperőművek áttörés előtt állnak, a szélerőműveket a zöldeken kívül mindenki szereti, a harmadik és negyedik generációs atomerőművek brutálisan erősek és környezetbarátabbak lesznek, de úgyis mindenki csak az ITER-re kíváncsi, derült ki a francia és magyar szakemberek részvételével szervezett energetikai konferencián a budapesti Francia Intézetben.
Átmenetileg megoldást jelenthetnek az atomerőművek is, melyek megfelelő elővigyázatosság esetén kevésbé terhelik a környezetet, mondta Joel Guidez, a Francia Atomenergia-ügynökség szakembere. Franciaországban 58 atomreaktor működik, mindegyik második generációs, teljesítményük 900 és 1500 megawatt között mozog. Összesen 63 gigawatt teljesítményt adnak le, ami a fogyasztás 80 százalékát fedezi (a maradékot főleg vízerőművek termelik).
Generációk
Az első reaktort 1977-ben építették, az utolsót 1999-ben, de a fejlesztés nem állt le, és már készül az első harmadik generációs erőmű Flamanville-ben és a finnországi Olkiluotoban. Ez a megszokott 40 év helyett már 60 évig üzemképes marad, és kibírja egy repülő becsapódását is. A Siemens reaktorokkal kapcsolatos tapasztalatait felhasználva tíz százalékkal növelték a hatásfokot és harminc százalékkal csökkentették a keletkező veszélyes anyagokat: az üzemanyag 96 százalékát felhasználják és csak négy százalékából lesz sugárzó hulladék. Ez nem revolúció, csak evolúció, mondta el Guidez, mégis jelentősen nő a teljesítmény is. A Flamaville-i atomerőmű reaktora 1600 megawattot termel majd (a paksiak negyed ekkora teljesítményre képesek). Az építkezés 2006 óta folyik, 2012-től termel energiát a reaktor, és várhatóan 2072-ig üzemképes marad.
Claude Renault, a francia atomenergia-ügynökség munkatársa viszont elmondta, hogy már készülnek a negyedik generációs erőművek tervei. Ezekben gyors neutronos rendszert használnák, magasabb hőmérsékleten üzemelnek majd a reaktorok, és két lehetőséget látnak most a szakemberek: víz helyett nátriummal vagy valamilyen gázzal hűtik majd. A tervek szerint 2020-ra elkészül egy 300 megawattos teljesítményű kísérleti reaktor, és a következő években felépíthetik az első, ipari célokat szolgáló negyedik generációs erőművet, aminek reaktora már 2400 megawatt teljesítményre lesz képes, ráadásul még kevesebb szennyezőanyag keletkezik majd, mint a harmadik, pláne a második generációsok esetében. Várhatóan 2030-tól, 2040-től terjedhetnek el ezek az erőművek, Renault szerint ha előbb kell, előbb lesz kész, de akkor többe is kerül majd.
Thierry Salmon, a Commissariat ŕ l'énergie atomique munkatársa viszont már a forradalomról, az ITER-ről beszélt. A fúziós reaktor abban különbözik a hagyományos atomerőművektől, hogy maghasadás helyett összeolvadnak a magok benne, ami még nagyobb súlyveszteséggel, így energia-felszabadulással jár. Hátránya, hogy mai ismereteink szerint ez csak igen magas hőmérsékleten, körülbelül százmillió Celsius-fokon jön létre, így a plazma állapotú fűtőanyagot egy erős mágneses térben lebegtetve kell tartani: ha hozzáérne a kamra falához, azonnal átolvasztaná azt. Jó hír, hogy az alapanyag, a deutérium és a trícium nagy mennyiségben áll rendelkezésre, a megtermelt energia szinte tökéletesen tiszta.
Nehéz ügy
A Napnak ez könnyen megy, a Földön viszont komoly kutatásokra van szükség, jól jelzi ezt, hogy az első szabadalom a fúziós reaktorra 1946-ból származik. Azóta felépült számos tokamak-kamra, de a legjelentősebb csak most készül Franciaországban, ez lesz az ITER. A nemzetközi összefogásban, ötmilliárd euróból épülő fúziós kamra 500 megawattnyi fúziós energiát termel majd 400 másodpercig, míg a mostani legerősebb tokamak, a JET 16 megawattot termel egy másodpercnél is rövidebb ideig. Az ITER-ben tervezik kikísérletezni a fúziós erőművek alapjait, várhatóan 2016-ra készül el, és 20 évig működik majd. Az ITER-ben szerzett tapasztalatok alapján készülhet el a DEMO, aminél már 2 gigawattnyi teljesítményről beszélhetünk, ráadásul ezt folyamatosan teszi majd, így ha minden a tervek szerint alakul, ez a kamra lesz a fúziós erőművek elterjedése előtti utolsó lépcsőfok. A tervezéshez várhatóan 2017-ben kezdenek hozzá és még 2040 után is folynak majd a kísérletek. A kutatók úgy tervezik, hogy a DEMO 25-ször több energiát termel majd, mint amennyibe a folyamat beindítása kerül, az ITER-nél ez az arány tízszeres, miközben a jelenlegi tokamak-kamrák még inkább elszívják, semmint termelik az áramot.
Az évszázad közepe előtt nem várható a fúziós erőművek megjelenése, de szakértők szerint ötven év múlva egy közel kiapadhatatlan, tiszta energiaforrás áll majd a rendelkezésünkre, hála az ITER-nek és a DEMO-nak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
