Megállt az evolúció a nyugati embernek

A tudós szerdán az UCL-en tartott előadást "Az emberi evolúció vége" címmel – írja a Times. A professzor szerint az emberre egyre kevésbé hat az evolúció három fő motorja, vagyis a természetes szelekció, a mutáció és a véletlen szerepe.

Kijátszott törzsfejlődés

Jones úgy véli, a természetes szelekciót nagyrészt kiiktattuk fejlett gyógyászatunk és egyéb tudományos és technikai vívmányaink révén. "A régi időkben a gyerekek fele húszéves koruk előtt meghalt. Ma a nyugati országokban a gyerekek legalább 98 százaléka megéri a 21 éves kort" – nyilatkozta a lapnak.

A mutációk esélye is csökkent, amióta az emberek inkább fiatalon vállalnak gyereket, mint idősen. A mutációk egyik legfontosabb szereplői ugyanis a meglett korban levő férfiak, a mutációs lehetőségeket rejtő sejtosztódások száma a korral nő. A fejlett országokban átlagosan 29 évesen vállalnak gyereket a férfiak, ekkora nagyjából 300 sejtosztódás történik meg az illetőt nemző spermasejt között és aközött az ondó között, amit az apa továbbad – és minden osztódás magában hordozza a hiba, vagyis a mutáció esélyét. Egy újdonsült, ötvenéves apa esetében ezen osztódások száma már több mint ezer, és mivel az idős apák száma csökken, a mutációkban rejlő evolúciós erő is lanyhul, legalábbis nyugaton. Kamerunban ugyanis a friss apák majdnem fele betöltötte ötvenedik életé vét, Pakisztánban ez az arány egyötöd, Franciaországban pedig alig egyhuszad.

Végül a harmadik faktor, a véletlen szerepe sem érezteti úgy a hatását, mint régen. Jones úgy gondolja, hogy az állatvilág törvényei szerint nagyjából félmillió embernek kellene ma élnie a Földön. A mezőgazdaságnak köszönhetően azonban több mint tízezerszer ennyien vagyunk, és már nem elszigetelt közösségekben élünk. Izolált közösségekben a véletlen mutációk igen változatos egyedeket hozhatnának létre, ehelyett azonban génkészletünk egyre homogénebb.

Alig két generáció

Steve Jones nem először borzolja a tudósok kedélyét elméletével, egyelőre nem talált sok követőre (legalábbis olyanokra, akik maradéktalanul elfogadnák a nézeteit). Christopher Willis, a California Egyetem biológusa korábban úgy kommentálta Jones teóriáját, hogy az evolúciós nyomás nem szűnt meg, csak most az éles elme, illetve a pénzszerzés a fontos tényezők – akinek ezek jól mennek, annak jobbak túlélési esélyei és rendszerint több gyereket nevel fel."

Most többek között John Wilkins, az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatója kelt ki Jones elmélete ellen. Wilkins többek között azzal érvel, hogy a modern gyógyászat alig két generáció óta fejlett annyira, hogy természetes szelekciót megállító erőt tulajdonítanak neki, és egyáltalán nincs arra garancia, hogy ez sokáig - pláne evolúciós léptékkel sokáig - így maradjon. "Szögezzük le egyszer és mindenkorra: az evolúció nem állt meg, és nem is fog soha" &ndash, írja Wilkins.