![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Mekkora eséllyel dől romba a háza?
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
Magyarország területét jórészt laza üledékes kőzetek borítják. Egy földrengéskor ezek az üledékek elkezdenek rezegni, mint egy zselé. A magasabb frekvenciás hullámokat elnyelik, az alacsonyabbakat pedig átengedik, vagy felerősítik. Márpedig éppen ezek a hullámtípusok a legveszélyesebbek az épületekre. Ahhoz, hogy a veszélyeztetettség valamilyen módon számszerűen kifejezhető legyen, a következőkre van szükség: a földrengés-tevékenység szempontjából homogén területek meghatározására, annak ismeretére, hogy a földrengések hogyan csillapodnak a távolsággal, valamint a földrengéssel kapcsolatos információkat a lehető leghosszabb időre feldolgozó katalógusra.
![](http://index.hu/cikkepek/0701/tech/foldr1.jpg)
Primer és secunder hullám
E három adatcsoport ismeretében kiszámolható a kockázat, azaz, hogy milyen mértékű a földrengés következtében az épületekre gyakorolt hatás, a megrázottság. Ezt manapság gyorsulás értékben, tehát m/s2 értékben szokták kifejezni, amiből már nagyon könnyen kiszámítható egy adott földrengés következtében az épületekre ható erő.
A földrengés hatása nagyrészt attól függ, hogy milyen messze vagyunk a földrengéstől, és természetesen ez a távolság nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen is számít. Magyarország területén a földkéreg felső részében, 6-10 km-es mélységtartományban vannak azok a feszültségek, amelyek kipattanása földrengésekhez vezet. Az egész Kárpát-medencére jellemző ez a viszonylag sekély fészekmélység, kivétel ez alól a Háromszéki-havasok környéke, ahol közepes mélységű, 150 km környéki rengések fordulnak elő. Ezeknek az amplitúdója nagyobb, itt akár 7-7,5-es magnitúdójú földrengések is előfordulhatnak.
![](http://index.hu/cikkepek/0701/tech/foldr2.jpg)
A földrengés kockázatának meghatározásakor azt prognosztizálják a szakemberek, hogy egy bizonyos helyen földrengéskor milyen vízszintes gyorsulásra kell számítani. A mérnök-szeizmológiai gyakorlatban elterjedt, hogy ötven évre tízszázalékos valószínűséggel prognosztizálják a földrengést, ami azt jelenti, hogy négyszázhetvenöt évenként egyszer fordul elő az adott földrengés. A veszélyesebb létesítmények (például radioaktív hulladéklerakók, atomerőművek) földrengésbiztos tervezéséhez azonban akár néhányszor tízezer éves előrejelzésre is szükség lehet.
A ritkábban (30-40 évenként) előforduló eseményekről az ember hajlamos nem tudomást venni. Egy kicsit így vagyunk mi is Magyarországon a földrengésekkel, ahol szintén 30-40-50 évenként van olyan erejű rengés, amely már komoly anyagi károkat okoz. Kisebb rengés sok van, évente 100-150-et is regisztrálnak. Ezek közül csupán 5-10 érzékelhető a lakosság számára. Egy-egy olyan, ami kisebb károkat is okoz, 3-4 évente fordul elő.
![](http://index.hu/cikkepek/0701/tech/foldr3.jpg)
A földrengés tehát kicsit misztikus jelenség: bár nem igazán gyakori Magyarországon, ennek ellenére rendkívül sok ember érdeklődik iránta. Ez az igény vezetette a Földrengéskutató Intézet munkatársait arra, hogy kialakítsanak egy olyan internetes, tematikus földrengéshonlapot, ahol a magyarországi földrengéssel kapcsolatos információk a szélesebb érdeklődő közönség számára is hozzáférhetőek. Itt az alapfogalmaktól, különböző mértékegységek magyarázatától kezdve, egy interaktív, kereshető földrengés-adatbázison keresztül egészen a településekre lebontott földrengéskockázat-adatbázisig minden információ hozzáférhető.
Ha kíváncsiak vagyunk például arra, hogy Gyömrő 50 km-es környezetében milyen földrengések voltak korábban, akkor ez az adatbázisból könnyűszerrel lekérdezhető. A földrengés-katalógus több mint 20 ezer földrengést tartalmaz nem csak Magyarország, hanem az egész Kárpát-medence területére. Szerencsére a legaktívabb területek Magyarország perifériáján vannak: Szlovénia, az Alpok észak-keleti nyúlványa és Romániában a Háromszéki-havasok környéke számít nagyon aktív földrengéses területnek. Hazánk területén, főleg az ország belseje felé haladva fordulnak elő jó közepes vagy nagyobb (6-os, 6,5-os) magnitúdójú földrengések. Például Komáromban, Érmelléken, Dunaharaszti környékén, Budapesthez egészen közel, a Jászságban és Eger környékén 6-os magnitúdójú földrengések is előfordultak az elmúlt néhány évszázad során.
![](http://index.hu/cikkepek/0701/tech/foldr4.jpg)
Bár hazánk csak mérsékelten veszélyes területnek számít, abból kell kiindulni, hogy ahol egy adott magnitúdójú földrengés már előfordult, az akármikor meg is ismétlődhet. Éppen ezért fontos, hogy a statisztikai módszerekkel minél pontosabban meghatározzuk a kockázat mértékét.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)