További Tudomány cikkek
-
Megtalálták az egy éve eltűnt tacskót az ausztrál dzsungelben, de nem akar hazamenni - Ezért nem ölne meg minket egy fejlett, idegen civilizáció
- Három magyar kutatóintézet is részt vesz az úttörő európai részecskegyorsító-projektben
- Mennyire hamis a fotográfia? Már csak napok vannak hátra, hogy kiderítse
- A legújabb kutatás szerint közvetlen kapcsolat van a légszennyezés és a csökkenő születésszám között
Az ember génjeinek húsz százalékát magáncégek és egyetemek által bejegyzett szabadalmak védik. Az amerikai Science magazin szerzői feltérképezték a géntérkép-szabadalmakat, és rájöttek, hogy a 4000 védett gén szabadalmának fele egyetlen kaliforniai cégnél összpontosul. A gyakorlat ellenzői az emberiség jövőjét féltik.
Az emberi gének egyötödét védették le magáncégek és egyetemek az Egyesült Államok szabadalmi hivatalában, írta a Science magazin legfrissebb száma. A lap a világon először közöl olyan géntérképet, amely pontosan jelöli, az emberi test melyik részére melyik cég vagy tudományos intézet jegyeztetett be szabadalmat.
Az Egyesült Államok szabadalmi törvényei azért teszik lehetővé a DNS-szekvencia egyes részeinek szabadalmi hivatali bejegyzését, mert a gének leírása értékes kutatási eszköznek bizonyulhat, amelyet diagnosztikai tesztekben vagy az új gyógyszerek kikísérletezésekor és előállításakor lehet felhasználni.
Az amerikai törvények szerint a szabadalom olyan exkluzív jogok együttese, amelyeket az állam biztosít a bejegyzőnek, aki egy eddig ismeretlen, új és hasznos eszköz, módszer, folyamat vagy anyag (más néven találmány) leírását teszi közzé. A szabadalom tulajdonosának a törvény nem azt garantálja, hogy ő bármit is kezdhet a találmánnyal, hanem azt, hogy mások nem gyárthatják, nem használhatják és nem árulhatják a kérdéses terméket vagy módszert.
Hullámban jön a szabadalom
Az Egyesült Államokban már a hetvenes évek végén elkezdődött az egyes DNS-szekvenciákra vonatkozó szabadalmak bejegyzése (az első, 1978-as kérelem a növekedési hormonra vonatkozott); a következő évtizedek kutatási eredményei valóságos génszabadalom-bejegyzési hullámot indítottak el, amelyet csak megerősítettek a modern, minden korábbinál gyorsabb géntérképezési eljárások.
Az Egyesült Államokban a 24 000 emberi gén 20 százalékára, vagyis összesen úgy 4000 génre jegyeztek be szabadalmat - ezek kétharmadát magáncégek, harmadát egyetemek birtokolják, írják a Scientistben megjelent tanulmány szerzői. A legnagyobb szabadalomhalmozó a kaliforniai Szilícium-völgy szívében, Palo Altóban székelő Incyte gyógyszerkutató cég, összesen 2000 bejegyzett szabadalommal.
Fiona Murray, a Scientist tanulmányának társszerzője, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora szerint a génszabadalmak tulajdonosi jogokkal ruházzák fel birtokosaikat. És bár ez nem egészen azt jelenti, hogy a szabadalom tulajdonosai birtokolnák génjeinket, a jogok megakadályoznak bennünket abban, hogy a szabadalmi leírásban felsorolt célokra használjuk saját génjeinket. Azokat a géneket, amelyekről feltételezhető, hogy szerepet játszanak a rák vagy az Alzheimer-kór kialakulásában, sokkal nagyobb eséllyel szabadalmaztatják, mint azokat, amelyek funkcióját homály fedi, mondta Murray a National Geographicnek.
Veszélyben a kutatás jövője?
Bár az emberi gének szabadalmaztatása egyesek szerint segít abban, hogy a nyilvánosság megismerje az egyes gének működésének titkait, és ösztönzőként hat a kutatókra, a tudósok egy része felháborítónak tartja a gyakorlatot, hiszen az megakadályozhatja a találmányok létrejöttét, mivel a szabadalmaztatott gének esetleges felhasználási módjával a tudósok nem foglalkozhatnak, hiszen azt a törvény tiltja. "Ha egy intézmény birtokolja az összes jogot, az hasznosnak bizonyulhat egy új termék bevezetéséhez, de megakadályozhatja a más célú felhasználást, beleértve a kutatást is" - mondta a Duke Egyetem génetikai központjának igazgatója a National Geographicnek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
