Látjuk a hangokat
A konvencionális ideggyógyászati alapvetéseket fordítaná a feje tetejére az az új kutatási eredmény, amely szerint az emberi látórendszer képes kezelni a hangokat, és hasznosítja is a látásban.
A texasi kutatócsoport a BMC Neuroscience című folyóiratban publikálta a tanulmányt, amiben azt írják, az agy superior colliculus nevű része kombinálja a hangokat és vizuális jeleket, és így hozza létre a képet, amit látunk.
A kutatók majmokat képeztek ki arra, hogy azonosítsanak egy képernyőn felvillanó fényt. Amikor erős, éles fényt villantottak, a majmok könnyedén megtalálták, amikor fakó volt, akkor sokkal nehezebben. Abban az esetben azonban, amikor fakó fényhez rövid hangjelzést társítottak, a majmok minimális idő alatt megtalálták a fényt, a kutatók szerint a konvencionális elméleti alapvetésekhez képest túl gyorsan.
A látás folyamatának kezdeti lépéseiért 49 neuron felelős. A kutatók szerint amikor hangjelzést társítottak a fényhez, a neuronok úgy reagáltak, mintha egy sokkal erősebb fény villant volna fel. Állítják, ez a gyors reakció csak a fület és a szemet irányító agyi struktúrák közvetlen kapcsolata alapján lehetséges.
Vészhelyzetben
A felfedezés magyarázza a legtöbb állat és az ember félelmetesen gyors, többféle érzékszervet mozgósító reakcióját, amit például egy közeledő tigrisre, vagy egy dudáló buszra ad. Főként a látómező szélén, nehezen látható dolgok esetében kapcsolódik be a fül és stimulálja a látórendszert, mondja Pascal Barone a toulousei Paul Sabatier egyetem munkatársa.
Ye Wang, a University of Texas munkatársa, a kutatás vezetője szerint a felfedezés nem áll kapcsolatban a szinesztézia jelenségével, ami nagyon kevesek által tapasztalt mentális jelenség, amelyben az egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet, tehát például a betűkhöz vagy számokhoz az ember akaratlanul is színeket, vagy ízeket társít..
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
