Hiszünk 2009-ben, hogy túléljünk
További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Amerikai és brit kutatók szerint önmagunk megtévesztése és a reménykedés az evolúció műve, és a túlélésünket szolgálja. Szilveszterkor is ezért bízunk a következő évben.
2008 eléggé ramaty év volt, gazdasági világválságot hozott, munkahelyek szűntek meg, a kenyér sem lett olcsóbb. Na majd jövőre minden jobb lesz, legalábbis ezzel áltatjuk magunkat. Több tudós szerint a túlélésünk érdekében teszünk így – írja a LiveScience.
Megtévesztek, tehát vagyok
Robert Trivers, a New Jersey-i Rutgers Egyetem evolúcióbiológusa szerint az emberek folyamatosan megtévesztik magukat, de a megtévesztés jó dolog, ami a túlélést szolgálja. Az állatvilágban a megtévesztés bevett trükk, a növényutánzó rovaroktól a fészkük védelmében magukat sebzettnek tettető madarakig rengeteg példát lehetne hozni.
Richard Byrne és Nadia Corp, a skóciai Saint Andrews Egyetem két kutatója is arra jutott, hogy a megtévesztés az evolúcióban is szerepet játszik. A tudósok felfedezték, hogy a lemúrok, majmok és más, a megtévesztéssel gyakran élő, közösségben élő állatok agyában nagy a neocortex nevű kéregrész. Ez az agyterület az érzékeléssel és a tudatos gondolkodással hozható kapcsolatba, olyan képességekkel, amelyek szorosan összefüggnek a megtévesztéssel. Byrne és Corp szerint végső soron mások megtévesztésével az állatok nagyobb eséllyel élnek tovább és tudják továbbörökíteni génjeiket, ezért fejlődött jobban ez az agyterület a vizsgált állatok esetében.
Evolúciós stratégia
Trivers úgy véli, mások megtévesztésétől könnyű eljutni az önámításig, aminek szintén lehet evolúciós értelme. Sokszor előfordul, hogy az emberek a fajfenntartás érdekében megtévesztik magukat, például a nők utólag meggyőzik magukat, hogy a szülés nem is volt olyan fájdalmas, és újra gyereket vállalnak. A biológus szerint az önámítás más szinten is a túlélésünket szolgálja: például hiszünk a gazdaság fellendülésében, mert a másik lehetőség, a gazdaság összeomlása nem túl kedvező körülmény, ha tovább akarjuk örökíteni a génjeinket.
Más kutatók, például a Michigani Egyetem evolúciókutató pszichiátere, Randolph Nesse egyenesen azt állítják, hogy a remény egy jól bevált evolúciós stratégia. Nesse szerint minden érzelemnek evolúciós alapja van, és a gyakran tapasztalt negatív érzelmeket az ember pozitív érzelmekkel ellensúlyozza, leggyakrabban a reménnyel. A kutató úgy véli, evolúciós oka van annak is, hogy a vezető politikusok gyakran viselkednek reménykeltően, illetve építik bele a reményt a kampányaikba.
Ha Triversnek és Nesse-nek igaza van, az azt jelenti, hogy amikor szilveszter idején az ember reménykedik abban, hogy jövőre jobb lesz, valójában egy sikeres evolúciós stratégiának engedelmeskedve megtéveszti saját magát. Reménykedjenek hát nyugodtan: ha nem is lesz jobb 2009-ben, még mindig lehet bízni a 2010-es évben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
