Falatozzon Petri-csészében növesztett csirkefalatot!
További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Ma már nem csak a sci-fi filmekben létezik a Petri-csészében növesztett csirkefalat. Egy kutatócsoport rájött, hogyan lehet laboratóriumi körülmények között nagy mennyiségben ehető húst előállítani.
A kutatás során két teljesen új szövettani technikát vetett be Jason Matheny, a Marylandi Egyetem doktorandusza. Ezek segítségével egy nap megvalósítható a mesterségesszövet-előállítás, írta a BBC.
"A mesterségesen előállított húsnak számtalan előnye van. Egyfelől befolyásolható benne a tápanyagok mértéke. Például a legtöbb húsféle gazdag Omega 6 zsírsavakban, ami magas koleszterinszintet és más egészségügyi problémákat okozhat. A lombikhúsban ezt helyettesíthetnénk a sokkal egészségesebb Omega 3 zsírsavakkal. Ráadásul kiszűrhetnénk azokat a szennyezőanyagokat, amelyek a tenyésztett állatok húsára jellemzőek" - nyilatkozta Jason Matheny.
Szuperegészséges töpörtyű
A terv szerint a mesterséges hús ízében, illatában és anyagában is éppen olyan lenne, mint a természetes, és a technológiával marha, baromfi, disznó, bárány vagy hal előállítása is lehetséges volna.
A tudósok szerint egyetlen szarvasmarha egyetlen izomsejtjéből ezernyi új izomsejt állítható elő. Nem ez az első eset, hogy a tudósok mesterséges hús előállításán fáradoznak. A NASA kutatócsoportja már foglalkozott lombikhal előállításával, kis mennyiségben sikerült is kikísérletezniük a hosszú távú űrutazásokon ideális ételt. "Az akkori kutatás azonban egyszeri kísérlet volt egy speciális helyzetre, az űrutazásra. Nagy mennyiségű terjesztéshez más megközelítés szükséges" - magyarázta Matheny.
Szürreális technika
A nagy mennyiségű előállításra Matheny kutatócsoportja két technikát is kidolgozott. Az egyikben a sejteket nagy alapterületű, vékony lemezeken tenyésztik, majd a kifejlődő, megnövesztett és kinyújtott hajszálvékony húslapokat leválasztják a lemezről. Később egymásra fektetik a lapokat, ezzel megnövelik a hús vastagságát.
A másik változatban az izomsejteket olyan háromdimenziós gyöngyökön növelik, amelyek kis hőmérsékletváltozásra egyre nagyobbra nőnek. A szövet megfelelő méretének elérésekor a gyöngyöket "leszüretelik", és a szövetet a csirkefalatkákhoz vagy hamburgerhez hasonló húsdarabokká alakítják.
A legnagyobb kihívást egyelőre a lombikhús húskinézete és az emberi ízlésnek megfelelő szöveti felépítés jelenti a kutatócsoport számára. "A nagy problémánk a megfelelő szövet kialakítása. Ki kell tapasztalnunk az izomsejtek működését, mozgását, majd nyújtanunk kell a szöveteket ugyanúgy, ahogy egy élő állat is teszi" - mondta Matheny.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
