Jolán
2 °C
4 °C

Rasszista vagy?

2008.04.03. 17:50
Egy Amerikában már tíz éve működő, netes pszichológiai teszttel 10 perc alatt kideríthetjük, irtózunk-e más bőrszínű, szexuális orientációjú vagy felekezetű emberektől. A 22 nyelvre lefordított teszttel az is kideríthető, hogy szeretjük-e magunkat vagy a politikusokat.

Lelombozó belegondolni, hogy alig valamiben lehetünk biztosak magunk körül. Fogalmunk sincs például, hogyan fog reagálni a főnökünk egy forradalmi ötletünkre, nem tudhatjuk, valójában mit gondolnak rólunk a barátaink, és még abban sem lehetünk biztosak, tényleg szeret-e a csajunk, vagy csak mondja. Az egyetlen biztos pontként saját vágyainkat ismertük. Azaz hogy legalább annyi nyilvánvaló, mit szeretünk mi magunk. Szeretjük a vadas bélszínt, a hegymászást, és persze a csajunkat, ebben nincs vita.

Egy néhány hete magyarul is megjelent pszichológiai teszt azonban ebből az illúzióból is kizökkentheti az embert. Igaz, azzal a céllal teszi, hogy az önismeret megszerzésével aztán olyannak lássuk a környezetünket, ahogy a viselkedésünket befolyásoló tudatalattink már hosszú ideje.

Fekete, fehér, jó, rossz

Amerikai kutatók - Anthony Greenwald, Debbie McGhee, Jordan Schwartz - által kidolgozott implicit asszociációs teszt (IAT) ugyanis képes feltárni gondolataink és érzéseink gyökereit, mégpedig egy könnyen kezelhető internetes teszt segítségével.

A Harvard oldalán futó teszt azon alapul, hogy preferenciáink sok esetben saját magunk számára sem ismertek, nem tudatosak. Sokszor előfordul, hogy éppen az ellenkezőjét hangoztatjuk annak, amit tudat alatt vélünk. És nem feltétlenül azért, mert mások előtt takargatjuk gondolatainkat, hanem mert ezekkel az érzésekkel esetleg magunk sem vagyunk tisztában.

A csupán 10 perces, viszont nagy koncentrációt igénylő IAT magyar verziójával egyelőre a toleranciával kapcsolatos attitűdjeinket szondázhatjuk. Lemérhetjük, hogy vannak-e előítéleteink feketék vagy fehérek, idősek vagy fiatalok, melegek vagy heterók irányában.

A program zseniálisan egyszerű módon működik: az első körben a felkínált két csoporthoz (tehát melegek, heterók, feketék, fehérek, stb.) kell a rájuk jellemző kifejezéseket vagy képeket rendelni egy kattintással. A következő lépés, hogy a és rossz jelzőkhöz párosítunk ugyanilyen módon olyanokat, mint gyötrődés, borzalom, szerelem vagy nevetés.

A harmadik körben jön a trükk: a fehér kifejezés egy oldalon szerepel azzal, hogy , a fekete pedig azzal, hogy rossz. A felvillanó szavakat pedig aszerint kell valamelyik oldalra rendezni, hogy az a feketékhez vagy az alatta álló rosszhoz kapcsolható, és fordítva.

A program az utolsó menetben megfordítja a párokat, tehát fekete-jó, és fehér-rossz párokhoz kell szavakat rendelnünk. Leírva kissé komplikáltnak tűnik, de a gyakorlatban másodpercek alatt átlátható a rendszer.

A program a reakcióidőket méri, azon teória alapján, hogy gyorsabban kattintunk, ha olyan kifejezések állnak egy oldalon, amelyeket összetartozónak érzünk. Tehát ha tudat alatt (vagy akár tudatosan) rasszisták vagyunk, a fekete+rossz párhoz gyorsabban rendelünk megfelelő szavakat, mint az ellentettjéhez.

Manipuláció?

Miután a nagy koncentrációt igénylő feladat után zsibbadó aggyal hátradőltem, elégedetten szemléltem remek PC-eredményeimet a képernyőn. Majd rögtön utána az jutott eszembe, a teszt működési mechanizmusa percek alatt kiismerhető, úgyhogy talán manipulálható is.

A teszt egyik magyar fordítója és kutatója, Somogyi Mónika azonban állította, az IAT nem csapható be. "Az egyik alkotója, Brian Nosek nyilatkozta, hogy több ezer teszt kitöltése után már tudja befolyásolni az eredményt. De ehhez rutin és a szisztéma ismerete kell. Az átlagembereknél a teszt nagyon biztos eredményt ad" - mondta a pszichológus-kutató.

A véletlen és a tudatos válaszok kiszűrésére a rendszer eltávolítja a túl gyorsan vagy nagyon lassan adott válaszokat. Ugyanígy veszik ki a hibás kattintásokat, tehát például ha Washingtont Magyarországhoz sorolnánk.

A kutató hangsúlyozta, hogy a reális eredményhez többször érdemes a tesztet kitölteni, mert a reakcióidőnket befolyásolja, hogy melyik - véletlenszerűen generált - párosítás jelenik meg először. 2-5 teszt után azonban már releváns képet kapunk.

Ne kezdjük el azonban a kötéllel vagy pengével című tesztet, ha énképünkkel ellentétes eredményt kapunk. Somogyi Mónika szerint az énfejlődésre kész egyéneknél az attitűd változtatható, aminek első lépése éppen az, hogy tudomást szerzünk implicit attitűdjeinkről. A cél pedig az, hogy az explicit és implicit képünk fedje egymást, és azt összehangoljuk cselekedeteinkkel is.

A tudatos attitűdváltozás módszerei közé tartozik, ha például keressük az előítéleteink tárgyául szolgálók társaságát, mert a feketék, idősek vagy melegek közt tapasztalatilag válik nyilvánvalóvá, hogy általánosító képünk pontatlan. Ez a kérdés viszont még nyitott, és a magyar kutatók célja a programmal éppen az, hogy megtudják, hogyan változtathatóak meg a tudat alatt működő, viselkedésünket mégis befolyásoló attitűdök.

Szeretem én Hillary Clintont?

Azt azonban még nem tudni, hogy az Amerikában nagy népszerűségnek örvendő teszt, amelyet 1998 óta 4,5 millióan töltöttek ki, mit mond a magyarokról. Fennállásának néhány hete alatt egyelőre ugyanis 800-an látogatták meg az oldalt, és az érdeklődőknek csak a fele fejezte be az elkezdett tesztet. A magyar kutatók egyelőre az adatok feldolgozásánál tartanak.

Ha beindul, az oldalt további tesztekkel egészítik ki. Vizsgálhatjuk majd például a romákkal szembeni előítéleteinket. Az IAT egyébként nem csak toleranciamérésre használható: a tervek szerint tesztelhetjük politikai attitűdjeinket (bal-jobb), hogy mennyire pozitív az énképünk (én-nem én), vagy a tanárok számára készített verzióban, hogy milyen korú gyerekek nevelésére vagyunk a legalkalmasabbak.

Az amerikai változatban már most találunk ilyen alkalmazásokat. Megvizsgálhatjuk, hogy a karrier vagy a család fontosabb a számunkra, és hogy melyik amerikai elnökjelöltet szeretjük a szívünk mélyén. Különösen az utóbbi az, amely felveti: a teszt révén olyan érzékeny adatok birtokába juthatnak kívülállók, amelyek nem a tudományos kutatást, hanem a rövid távú haszonszerzést segíthetik. Kérdésünkre, hogy mi a garancia az eredmények etikus kezelésére, a magyar pszichológus a pszichológiakutatás etikai szabályait említette.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?