Újabb magyar nyert IgNobel-díjat

Az idei IgNobel díjkiosztó ünnepsége magyar idő szerint péntek hajnali fél kettőkor kezdődött a Harvard Egyetem egyik rendezvénycsarnokában. A díjat az Annals of Improbable Research című harvardi tudományos humorlap osztja ki 1991 óta, az ünnepséget mindig néhány nappal a stockholmi Nobel-bejelentések elé szervezik. Az elismerést komolynak szánt haszontalan kutatási eredmények kapják (a díj neve az angol "ignoble", azaz "alantas származású" szóra utal), de a nyilvánvaló kritikai él mellett egyre gyakrabban ítélik olyan eredményeknek az IgNobelt, amik egyszerűen viccesek.

Jól jelzi ezt a díj mottójának változása is: a díj alapítói eleinte úgy fogalmaztak, hogy a nyertesek eredményeit "nem lehet vagy nem kellene reprodukálni", de az utóbbi években a jóval szelídebb "ami az embert először megnevetteti, majd elgondolkodtatja" szerepelt a meghívókon. Maga a díj minden évben máshogy néz ki: tavaly egy tojásra hajoló kopasz csirkét ábrázolt, idén egy szöveggel ellátott fadarabot kaptak a díjazottak. A szöveg így szól: "Ezt az IgNobel-díjat 2008-ban kapja egy IgNobel-díjas annak elismeréseképpen, hogy az IgNobel-díjas IgNobel-díjat érdemlő eredményt ért el." A plakettel nem jár pénz, csak egy oklevél és természetesen a dicsőség.

Spermát öl a kóla, de nem eléggé

Idén is tíz kategóriában osztottak díjat, legnagyobb hírverés a kémiai IgNobel körül volt. A díj története a nyolcvanas években kezdődik, amikor Deborah Anderson, a bostoni Harvard Orvosi Iskola születésszabályozási laboratóriumának munkatársa megkérdezte egy hallgatótól, Sharee Umpierre-től, hogy milyen fogamzásgátlót használt, amikor Puerto Ricóban katolikus lányiskolába járt. "Coca-colás alsó zuhanyokat" – válaszolta a lány. Anderson először hallott ilyesmiről, de nőgyógyász kollégájának, Joe Hillnek eszébe jutott, hogy egy hatvanas évekbeli zenekarnak volt egy hasonló című száma. "A kólás zuhanyokat az ötvenes-hatvanas években használták, amikor más módszerek nem voltak elérhetők" – – magyarázta Anderson a New Scientistnek.

A fogamzásgátlás úgy zajlott, hogy a nők a jól felrázott kólát kinyitották majd a kirobbanó italt a hüvelyükbe irányították. A módszer alapja az a hiedelem volt, miszerint a szénsav megöli a spermiumokat. Anderson, Umpierre és Hill megnézték, hogy van-e alapja ennek: négy különböző kólába ondót helyeztek és várták a hatást. A diétás kólában egy perc alatt minden spermium elpusztult, a New Coke márkájú italban viszont az ondósejtek 41 százaléka még mozgott. A The New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent tanulmány IgNobelt ért. Anderson külön felhívta a figyelmet arra, hogy a módszer diétás kólával is bizonytalan hatású, ugyanis az ondósejtek másodpercek alatt megtalálhatják útjukat a méhcsatornába. A tudósoknak egyébként a Tajvani Orvosi Egyetem kutatójával, Hong Csüan-jevel kellett osztozkodniuk a díjon, mert ő is hasonló témában kutatott – igaz, ő azt mutatta ki, hogy a Coca- és a Pepsi-Cola egyaránt haszontalan spermicidek. A altesti témák egyébként nem állnak távol az IgNobel-bizottságtól: tavaly a homoszexuálissá változtató melegbomba, tavalyelőtt a csuklásűző végbélmasszázs volt az esemény "fődíjasa".

Anyagias ügyek

Több olyan eredményt is díjaztak, amiről az Indexben is beszámoltunk. Ilyen például az orvosi IgNobel nyertese, az észak-karolinai Duke Egyetemen dolgozó Dan Ariely kutatása. Ariely azt állapította meg, hogy a drágább placebók jobban hatnak. A kutató önkénteseknek adott ál-fájdalomcsillapítókat, az alanyok felének azt mondta, hogy a tabletták darabonként két és fél dollárba, a másiknak azt, hogy tíz centbe kerülnek. Ezután kisebb elektrosokkban részesítette a beplacebózott embereket, és a drágább látszatgyógyszert szedő csoport jobban viselte a fájdalmat.

A közgazdasági IgNobel nyerteséről is hírt adtunk már. Az Új-mexikói Egyetem kutatói, Geoffrey Miller, Joshua Tybur és Brent Jordan sztriptíztáncosnőket figyeltek meg, hogy igazolják: a legtöbb emlősállathoz hasonlóan az emberek nőnemű egyedei is tüzelnek. A kutatók feljegyezték a táncosnők műszakjait, menstruációs ciklusukat és a kapott borravalókat is. E feljegyzéseket elemezve kiderült, hogy azok a táncosnők, akik nem használtak fogamzásgátló tablettát, jóval több pénzt kerestek a legtermékenyebb periódusukban: az átlagos 290 dollárhoz képest 395-öt.

Te köcsög

Az archeológiai IgNobelt Astolfo Araújo és José Marcelino Sao Paulo-i tudósoknak ítélték, akik a Geoarchaeology című szaklapban azt írták le tudományosan, hogy a tatuk miként rongálják meg az ásatásokat. Élelmezési kategóriában az Oxfordi Egyetem kutatói, Massimiliano Zampini és Charles Spence nyertek, akik igazolták, hogy ha az ételnek jó hangja van, akkor jobban is ízlik. A biológiai IgNobel-díjat a francia Marie-Christine Cadiergues, Christel Joubert és Michel Franc kapták, akik új fejezettel bővítették a bolhakutatás nagyenciklopédiáját: rájöttek, hogy a kutyákban élő bolhák magasabbra ugranak, mint a macskákban élők.

A fizikusok közül a San Diegó-i Egyetem kutatói, Dorian Raymer és Douglas Smith bizonyultak a díjra méltónak. A két tudós egyszer s mindenkorra bebizonyította, hogy egy kupac haj vagy cérna menthetetlenül össze fog gubancolódni. Béke-IgNobelt is osztottak, ezt a Svájci Szövetségi Nem-emberi Biológiáért Felelős Etikai Bizottság kapta, amiért egy dokumentumában kiállt a növényeket megillető méltóság mellett. A dokumentum morálisan megengedhetetlennek nevezi például a fűnyírást. Az irodalmi IgNobelt egy jóval nyersebben fogalmazó tanulmány szerzője, David Sims vihette haza. Munkájának címe: "Te köcsög - avagy a szervezeteken belüli megbotránkozás élményének narratív felfedezése."

Magyar díjazott

Végül, de nem utolsósorban kognitív tudományok kategóriájában is osztottak IgNobelt, és évek óta először magyar tudós neve is a nyertesek között szerepel. Tóth Ágota, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének docense japán kollégáival – Nakagaki Tosijukival, Jamada Hirojasuval, Kobajasi Rijóval, Tero Acusival és Isiguro Akióval – azt kutatta, hogy a nyálkagombák milyen útkereső módszerrel próbálnak eljutni egyik helyről a másikra, illetve kijutni egyszerű labirintusokból.

"Ez valójában egy matematikai probléma, a legrövidebb út keresése, aminek számos gyakorlati haszna van, például vasúthálózatok tervezésénél" – magyarázza az IgNobel hírét kedélyesen fogadó kutatónő az Indexnek. "A nyálkagomba biológiai megvalósítása ennek, egy ilyen egyszerű lény is képes megtalálni a legrövidebb utat. Ezt a benne található kémiai anyagok határozzák meg, ennek kapcsán kerültem én a kutatásba." Az eredményeket részletező cikk az egyik legrangosabb lapban, a Nature-ben jelent meg, igazság szerint a kutatás komolyságával kicsit ki is lóg a többi IgNobel-díjas közül

Nem ez az első alkalom, hogy magyar tudós kap IgNobelt. Az első béke-IgNobelt 1991-ben (még az eredeti mottó szellemében) Teller Ede nyerte, általában az egész életművéért. 2005-ben pedig Gál József fizikus is részesült az elismerésben, amiért a Brémai Egyetemen kutató kollégáival leírta, hogy a pingvinek milyen nagy nyomással lövik ki székletüket.

Nem volt röpcsizés

A díjazottak eredetileg kivétel nélkül komoly tudományos lapokban publikálták felfedezéseiket, de közülük évről évre egyre többen veszik át az anti-Nobelt, és egyre többen tudják poénra venni az elismerést – idén például h ét kategóriában is átvették az elismerést. A Guardian pedig most éppen azon örömködik, hogy két kategóriában is brit tudósok nyertek, ami csak megerősít bennünket abban, hogy jól választottuk meg az IgNobel-esélyes tudományos hírekkel foglalkozó blogunk nevét.

A díjátadón több Nobel-díjas és világhírű tudós is megjelent, többek között a fraktálelmélet megkerülhetetlen alakja, Benoit Mandelbrot. Egy opera és vicces tudományos előadások is elhangzottak, a díjátadót záró, korábban hagyományos papírrepülő-dobálás azonban biztonsági okok miatt elmaradt, akárcsak tavaly. A papírrepülőket egyébként korábban minden évben a 2005-ös fizikai Nobel-díj egyik nyertese, Roy Glauber takarította fel IgNobeles kollégái után.