Kétfejű őshüllőt találtak

Eric Buffetaut, a kutatás vezetője szerint a kétfejű, kétnyakú egyed rendkívül fiatalon elpusztult, és később megkövesedett. A hüllők osztályába, azon belül a diapszidák alosztályába tartozó choristodera rend példányai a Krétakorban éltek, a mai Észak-Amerika, Ázsia és Európa területén. A choristodera tehát nem dinoszaurusz, valamivel közelebbi rokonságban áll a mai gyíkokkal. Vízi vagy félig vízi életmódot folytatott, és a krokodilokhoz hasonlóan túlélte a dinoszauruszokat, csak a földtörténeti újkorban tűnt el teljesen. A rend egyedeit - hagyományosan egy darab - hosszú nyak jellemezte, kifejlett példányaik egyméteres hosszúságot értek el.

Két hosszú nyak, két koponya

A Kínában talált, megkövesedett állat gerincoszlopa a nyak és a test találkozásánál vált ketté, két nyaka két koponyában végződik, írja a BBC.

A 144 millió évvel ezelőttől 65 millió évvel ezelőttig rendkívül gyakori vízihüllőrend abnormális egyede az első kétfejű hüllőlelet a világon. "Ez az első és egyetlen megkövesedett gerinces lelet ilyesfajta testi hibával. Néhány ilyen élőlényt ismerünk, azonban a kétfejű hüllők száma az egyfejűekhez viszonyítva meglehetősen kicsi. Így annak az esélye is igen csekély, hogy kétfejű megkövesedett leletet találjunk" - mondta a BBC-nek Dr. Buffetaut, a párizsi CNRS nemzeti tudományos kutatóközpont igazgatója.

A kétfejű mutáció a modern hüllőknél is ismert jelenség, összesen eddig körülbelül négyszáz kétfejű kígyót találtak a kutatók. Feltehetően embrionális korban éri olyan sérülés a magzatot, amely később elváltozáshoz vezet.

A Shenzhen Múzeumban látható

Eric Buffetaut kutatócsoportja a leletet az északkelet-Kínában található Jixian formáció krétakori szikláiban találta, a kétfejű hüllőről szóló tanulmányt a brit királyi társaság biológiai folyóiratában jelentette meg. A leletet a délkínai Sencsen Múzeumban állították ki.