A Föld Órája nem a spórolás órája

A klímaváltozás veszélyeit hangsúlyozó akciók közül a Föld Órája elnevezésű, világméretű áramtalanítás vált a legnépszerűbbé az utóbbi időben. Annak ellenére, hogy ez talán a legismertebb környezetvédő rendezvény, fiatal kezdeményezésről beszélünk. Az első Earth Hourt 2007-ben rendezték meg, és ekkor még csak Sydneyben kapcsolták le a lámpákat, viszont az egyszerű, mégis látványos akció híre hamar körbejárta a világot.

2008-ban San Francisco városa adott nagy lendületet a programnak azzal, hogy nemcsak elfogadta a partnervárosi felkérést, de a saját hagyományos „kapcsold ki” napját is áttette októberről március utolsó szombatjára. Abban az évben Sydney és San Francisco mellett 29 partnerváros, és 189 támogató település (köztük Budapest) vett részt a nagy villanyoltásban, a következő években pedig hatalmas lépésekben bővült az egy órányi sötétséget jó ötletnek tartók tábora. 2011-ben a foldoraja.hu szerint 135 ország 5251 települése, köztük 89 főváros, illetve a világ tíz legnépesebb városa közül kilenc sötétült el valamilyen szinten, sőt világszerte olyan látványosságok díszkivilágítását kapcsolták ki, mint a Big Ben, a gízai piramisok vagy az Empire State Building.

Nehezen megfogható haszon

Bár első pillanatra úgy tűnhet, az akció lényege az, hogy egy óra alatt minél kevesebb áramot fogyasszunk, valójában nem erről van szó. Antal Alexa, a WWF Magyarország Alapítvány szóvivője kérdésünkre elmondta: az eddigi tapasztalatok alapján a fogyasztáscsökkenés elenyésző,    hiszen az áramfogyasztásnak eleve csak kis részét teszi ki a világítás. „A kampány célja elsősorban a figyelemfelkeltés, és az emberek ösztönzése arra, hogy figyeljenek oda az energiatakarékosságra. Mivel a Föld Órája rendezvények minden évben nagy érdeklődést vonzanak, rajtuk keresztül olyanokhoz is eljuttathatjuk az üzenetünket, akik egyébként nem feltétlenül érdeklődnek a környezetvédelem iránt” – fogalmazott.

Az egy órányi sötétség a világ legnagyobb önkéntes akciójának számító rendezvény kitalálói és rendezői szerint nem spórolás, sokkal inkább jelzés – a résztvevők a nem létfontosságú fogyasztók lekapcsolásával megmutathatják, igenis érdekli őket a Föld jövője. Ösztönzésképpen fogadalomsorozat is kapcsolódik március utolsó szombatjához: közismert személyiségek vállalkoznak érdekes, vagy egyszerűen csak állóképességet igénylő tettekre. Andy Ridley, a Föld Órája társalapítója cápákkal úszkál majd, Ratu Epeli Nailatikau, Fidzsi 72 éves elnöke pedig 30 kilométert gyalogol, ha idén rekordot dönt a csatlakozók száma.

Teljesen veszélytelen

Az esemény volumene miatt érdemes az áramtermelő és -elosztó rendszerekre gyakorolt hatásról is beszélni. Az egyes országok erőművekből és áramelosztókból álló hálózata mindig igyekszik pont annyi áramot termelni, amennyit a lakossági és ipari fogyasztókból összeálló felvevők éppen igényelnek. A megjósolhatóan kialakuló teljesítményvölgyeket és csúcsokat elméletileg kezelni tudják, azonban az már fogósabb kérdés, hogy mi történik akkor, ha ugyanezek a fogyasztók egy adott időpillanatban le, majd egy óra múlva ismét felkapcsolnak mindent, amit addig használtak.

A mozgalom ellenzőinek legfőbb érve évek óta az, hogy ha mindenki részt venne az elsötétítésben, az egyszerre visszakapcsolódó fogyasztók „összedöntenék a villamosenergia-rendszert”. Bár 2010-ben még Tari Gábor, a MAVIR vezérigazgatója is valós veszélyként említette ezt, a héten megküldött válaszukban már az állt, hogy „a Föld Órája kezdeményezés, amelynek lényege a nélkülözhető világítás lekapcsolása, illetve elektromos berendezések használaton kívül helyezése egyórás időtartamra, nem jelent veszélyt a magyar villamosenergia-rendszer (VER) ellátásbiztonsága szempontjából.”

Antal Alexa szerint a veszély azért is valószínűtlen, mert minden ember másként ünnepli a Föld Óráját, sokan az egy óra letelte után is kikapcsolva hagyják a világítást, így nem túl valószínű, hogy minden résztvevő pontosan ugyanabban a pillanatban kapcsol vissza. Ezzel egybecseng a MAVIR véleménye is, amely szerint az „akció nem igényel különleges előkészületeket az átviteli rendszerirányító részéről”, mert a cég „rendelkezik a VER biztonságos működtetéséhez szükséges valamennyi eszközzel, jogosultsággal és tartalékkal”. Arra a kérdésünkre, miszerint mi történik ilyenkor az esetlegesen megtermelt felesleggel, a MAVIR sajtóosztálya a következő választ adta: „átviteli rendszerirányítási tevékenységünk célja a villamosenergia-termelés és -fogyasztás mindenkori egyensúlyának fenntartása – ez a forrás-oldalon jelent beavatkozást, tehát nincs fel nem használt energia, az erőművek termelését úgy szabályozzuk, hogy az minden pillanatban megegyezzen a fogyasztással.”

Magyar vállalások

Az egyszerre kattanó villanykapcsolók szuggesztív ereje igen nagy, elég, ha a foldoraja.hu-n regisztrált csatlakozók vállalási listáját olvassuk. Azon túl, hogy a csatlakozó 87 település, 434 intézmény, vállalat és több mint hatezer magánszemély pillanatnyi és tervezett környezetvédelmi intézkedései alapján kis túlzással olyan jól áll a Földi élet jövője, hogy nincs is szükség erre a világméretű energiastopra, érdemes a nagy egészben valóban sokat számító cégek teveit megnézni.

A hétköznapinak mondható „lekapcsoljuk a villanyt és úgy általában kizöldülünk” ígéretek mellett vannak kifejezetten különösek is, az OBI például már 11 éve hódokat telepít a WWF Magyarországgal, akik amúgy az őshonos hiúzokat hoznák vissza a magyar erdőkbe, ha idén összejönne a 100 ezer regisztráció; a Coca Cola munkatársai pedig annyiszor 10 kilométert tekernek majd kerékpáron, ahány város regisztrál az idei alkalomra. A Budapest Airport félpályás üzemmel működik a Föld Órájában.

A szombaton este fél kilenc és fél tíz közötti elsötétítésben kicsúcsosodó esemény természetesen kapcsolódó programokban is bővelkedik. Tudományos szempontból talán a fővárosban lecsökkenő fényszennyezés miatt kivételesnek ígérkező budai csillagnéző túra lehet a legérdekesebb, de a szervezők szerint az egyszerű nézelődő akkor jár a legjobban, ha a Lánchídról nézi végig, ahogy sorra lekapcsolják Budapest főbb nevezetességeinek díszkivilágítását. A központi esemény hét órától kezdődik a Széchenyi István (korábban Roosevelt) téren, de az ország többi részén is lesz hasonló akció, a programok teljes listája ezen az oldalon olvasható.