A csőröscetek keszonbetegséget kapnak, ha túl gyorsan úsznak fel a felszínre - például, amikor megijednek a haditengerészet hajóinak szonárjaitól. Ezt az elméletet támasztja alá egy új tanulmány, amely a jövőben segíthet a kutatóknak megérteni, miért szenvednek a csőröscetek jobban szonártól, mint más tengeri emlősök.
A kutatás rávilágított arra, hogy azok a csőröscetek, amelyeket holtan találtak a haditengerészet szonárbevetéseit követően, feltehetőleg keszonbetegségben (dekompressziós betegség) pusztultak el – mondta Robin Baird tengerbiológus, a Respiratory Physiology and Neurobiology című amerikai szaklapban megjelent cikk egyik szerzője. A csőröscetek családjából három fajt vizsgáltak meg, kettőt hawaii vizekben, egyet pedig a kanadai Új-Skócia partjai előtt. A kutatók vizsgálataikból azt a következtetést vonták le, hogy az állatok vérük szélsőségesen magas nitrogéntartalma miatt különösen hajlamosak a keszonbetegségre – olvasható a Der Spiegel című német lap online kiadásában. A csőröscetek rendszeresen merülnek le hosszú időre akár 1500 méteres mélységekbe is. A vérben uralkodó magas nyomás miatt a nitrogén kioldódik a belélegzett levegőből és a szövetekben is feldúsul.
Amennyiben túl gyorsan úszik fel a felszínre egy állat, a vérben és a szövetekben található nitrogén a túl gyors nyomáscsökkenés miatt apró buborékokat képez, ez vezet végül a dekompressziós betegséghez. Ennek következményeként a szövetek sérülése miatt fájdalom lép fel, súlyos esetben bénulás és embólia is kialakulhat. A búvárok is kaphatnak keszonbetegséget, ha túl gyorsan emelkednek fel.
1960 óta egy 2006-os tanulmány szerint a Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris) világszerte összesen 41 tömeges partravetődését jegyezték fel. Ezek közül néhány – például az 1996-os görögországi, a 2000-es bahamai és a 2002-es kanári-szigeteki szerencsétlenség – egybeesett a tengerészet szonárgyakorlataival.
Az amerikai haditengerészet a szonárokat tengeralattjárók felderítésére veti be. A szervezet késznek mutatkozott egyes intézkedések megtételére a bálnák védelmének érdekében, a környezetvédők szerint azonban ezek nem elégségesek. A haditengerészet további kutatásokat sürget e téren, amelyekre 26 millió dollárt is rendelkezésre bocsátott a következő öt évre. A mostani kutatás is részben ebből a forrásból készült.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
