Bukarestben tüntet a Greenpeace a ciános bánya ellen

Fotó: Soós Attila

Csütörtökön ötven magyar, román, osztrák, szlovák, angol, holland és izraeli nemzetiségű Greenpeace aktivista tüntet a tervezett verespataki aranybánya ellen Bukarestben. A környezetvédők egy transzparenst húztak fel a bukaresti Diadalívre a következő felirattal: "Állítsák meg a ciános bányászatot Verespatakon!" Ezen kívül két másik transzparenst is kifeszítettek, melyeken a "Ne kockáztassátok az EU tagságot!" - felirat szerepelt. A téren az aktivisták a járókelőket is tájékoztatják szórólapokat osztogatva és aláírásokat gyűjtve.

Nem engedélyezték

Az aranybánya ellen fellépő verespataki Alburnus Maior nevezetű civil szervezet tagjai ugyanekkor a Parlament épülete előtt akartak a képviselőknek tájékoztató anyagokat átadni Verespatakkal kapcsolatosan, de nem kaptak engedélyt a demonstráció megtartására - tájékoztatta lapunkat a Greenpeace.

A parlament dönthet

A csütörtöki megmozdulás célja a parlamenti képviselők tájékoztatása. A román környezetvédelmi miniszternek a napokban kellett volna döntenie arról, megadja-e a bányat megépítéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyt, de ehelyett a döntést a parlamenti képviselőkre bízta. Így a Parlament dönt az engedély és Verespatak sorsáról.

Nem jogszerű

Fotó: Soós Attila

"Kérjük a román parlamentet, hogy alaposan átgondolva a tervezetet, ne adjon engedélyt a mind társadalmilag, mind ökológiailag egyaránt elfogadhatatlan verespataki beruházáshoz" - mondta el Herwig Schuster , a Greenpeace kampányfelelőse. Az akciót megelőző napon a Greenpeace a Bécsi Egyetem szakértői által készített jogi jelentést hozott nyilvánosságra, mely szerint a beruházás ütközik az Európai Unió jogszabályaival, valamint a kitelepítés is ellentétes lenne az Európai Emberi Jogi Kartában foglaltakkal.

A Greenpeace akciójának célja, hogy mind Bukarestben, mind Romániában felhívják az emberek figyelmét a tervezetre. "A beruházás fontos az ország fejlődésének szempontjából. Ám problémát okozhat az EU tagság megítélésekor, hiszen ellenkezik mind az EU környezetvédelmi jogszabályaival, mint az Emberi Jogi Kartával" - hangsúlyozza Schuster.

Kis haszon, nagy szennyezés

Az óriási beruházást ugyanis mindössze 15 évre tervezték, ennél hosszabb ideig munkahelyeket sem biztosítana, a bánya lezártakor viszont megmaradna a környezeti pusztítás. A Greenpeace szerint befektetett összeg egyötödének felhasználásával akár ötször annyi munkahelyet biztosíthatnának az olyan hosszú távú vállalkozásokkal, mint például a román papíripar.

A verespataki aranybánya tervezett megvalósulása esetén Európa legnagyobb külszíni aranybányája lenne. Több román és nemzetközi civil szervezet is felemelte már hangját ellene. A környezetvédő szervezetek legfőképpen a két gyönyörű völgy elpusztítása, a naponta 20 tonna dinamit és 40 tonna cián felhasználása ellen harcolnak - azaz egy új, nagy méretű potenciális veszélyforrás ellen.