Vannak olyanok is, akik szerint a Föld lapos

Mi a budapesti tanácskozás célja?

Az IPCC rendszeresen ülésezik különböző helyeken. Magyarország nagyon érdeklődik a klímaváltozás iránt, a tudósaikat és a kormányukat is foglalkoztatja a téma. Mára fontos és kritikus szakaszához ért az IPCC működése, ezért elsősorban a testület jövőjéről fogunk beszélni, és véglegesítjük a klímaváltozás a vizekre gyakorolt hatásáról szóló dokumentumot, amelyen már régóta dolgozunk. Ahogyan azt nyilván tudja, a globális felmelegedés hatása a vizekre nagyon komoly problémákat fog okozni a világ különböző részeiben.

Milyen problémákat?

Elsősorban vízhiányt. Már ma több olyan régió van, ahol nem áll elegendő víz a közösségek rendelkezésére. A klímaváltozás hatására ez a helyzet rosszabbodni fog. Afrikában 2020-ra az előrejelzésünk szerint további 75-250 millió ember szenved majd a vízhiánytól a globális felmelegedés miatt. Ez nagyon súlyos probléma.

Mit tehet az IPCC ez ellen?

Az IPCC tudományos szervezet, értékeléseket, előrejelzéseket készít a klímaváltozás összes létező aspektusáról. A feladatunk az, hogy informáljuk az embereket, elsősorban a politikusokat és a döntéshozókat, valamint a tudományos közösséget. Reméljük, hogy az általunk összegyűjtött tudás komoly hatást gyakorol a döntéshozatalra.

Mennyire erősek ma az ember által okozott klímaváltozás elméletének tudományos bizonyítékai?

Nagyon erősek. A tavaly közzétett negyedik összefoglaló jelentésünkben annyi bizonyítékot adtunk közre múltbéli megfigyelések és tudományos tények alapján, hogy ma már nincs helye semmiféle kételynek az emberi tevékenység és a klímaváltozás összefüggéseivel kapcsolatban. A helyzet nagyon is világos, és sürgősen tennünk kell valamit a károk enyhítésére.

Ennek ellenére még ma is sokan szkeptikusak a klímaváltozás tényével, illetve az emberi tevékenység a klímaváltozásban betöltött központi szerepével kapcsolatban. Mit gondol a klíma-szkeptikusokról, akik között tudósok is akadnak?

Szabad világban élünk, az embereknek joguk van a véleményükhöz. Vannak olyan emberek, akik még mindig azt gondolják, hogy a diktatúra a kormányzás legjobb formája. Vannak olyanok is, akik szerint a Föld lapos. Nézze meg az interneten, még Lapos Föld Társaság is létezik. Mindig lesznek szkeptikusok. A mi feladatunk az, hogy jó tudományt, alapos, megbízható tudományt csináljunk, és a jó hír az, hogy a Föld lakosságának túlnyomó többsége ma már elfogadja az IPCC értékelését erről a kérdésről.

Milyen rövid távú hatásokra számít, mondjuk 2020-ig?

A hatások nagyon szerteágazóak. Először is a felmelegedés, ami a 20. század során nagyjából 0,7 Celsius fokos volt, míg az előrejelzéseink szerint a 21. században, ha nem csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, ennél jóval magasabb lesz. Ezen túlmenően drámaian megnő az extrém időjárási események, a hőhullámok, az árvizek, a szárazságok gyakorisága. A csapadék mennyisége északon növekszik, délen csökken, és így tovább. Nagyon sokféle változásra számítunk a világ különböző részein.

Hisz abban, hogy meg tudjuk állítani a folyamatot, stabilizálni tudjuk a klímát, miközben az emberiség energiaigénye rohamosan növekszik?

Ez csak a döntéshozókon múlik. Az IPCC több különféle klíma-stabilizációs forgatókönyvet készített: ha a 2 - 2.4 fokos tartományban akarunk maradni, hét éven belül meg kell állítanunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális növekedését. Ha magasabb hőmérsékleti szinten akarjuk stabilizálni a klímát, több időnk van erre. A labda most már a politikusoknál van, nekik kell eldönteni, hogy mit kezdenek ezzel a problémával. Mi felvázoltuk a lehetséges forgatókönyveket, és stratégiákat alkottunk a föld klímájának stabilizálására.

Mi a véleménye arról a hipotézisről, hogy ha a felmelegedés mértéke meghaladja a 2 fokot, hirtelen, visszafordíthatatlan és súlyos változások következnek be?

Vizsgáltuk a hirtelen és visszafordíthatatlan változás lehetőségét. Azonban nagyon nehéz megmondani, hogy ez mikor következhet be, vagy bekövetkezhet-e egyáltalán. A tavalyi jelentésünkben részletesen tárgyaltuk, hogy valóban bekövetkezhet Grönland és a sarkvidékek gyors leolvadása, ami több méteres tengerszint növekedést okozhat. Arról is beszéltünk, hogy a fajok 20-30 százaléka már 1.5-2.5 fokos felmelegedés esetén is gyorsan kihalhat. Ezek gyors és visszafordíthatatlan változások, de nagyon nehéz megmondani, mikor következhetnek be. De a lehetőséget fejben kell tartani.

A kiotói jegyzőkönyv, és az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló egyéb nemzetközi megállapodások hatékonynak bizonyultak a folyamat lelassítására?

A kiotói jegyzőkönyv nagyon nagy lépés volt előre, mert a nemzetközi közösség legalább megállapodott arról, hogy tesz valamit az ügyben. Ez nem volt egyszerű. Ugyanakkor nem mondanám igazán hatékonynak, hiszen az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is növekszik, 1970 és 2004 között 70 százalékkal nőttek a kibocsátások. Ez probléma. Tehát a kiotói jegyzőkönyvnek nem volt jelentős hatása a kibocsátásokra, ennek ellenére nagyon fontos mérföldkőnek tartom, mert ez volt az első alkalom, hogy a világ jelentős országai egyáltalán megállapodásra jutottak egy ilyen kérdésben. Fontos volt abból a szempontból is, hogy létrejött a klímatőzsde, a kibocsátáskereskedelem, és bár ez a piac ma még nagyon kicsi, már működik, és építhetünk rá.

Magyarországon ingyen széndioxid-kvóta jár a biomassza elégetésért is, ami az ökológusok szerint nem széndioxid-semleges, és nem is környezetbarát módja az energiatermelésnek.

Ilyenkor mindig azt kell vizsgálni, hogy fenntartható módon hasznosul-e a biomassza. Ha ugyanannyi biomasszát termelünk, mint amennyit elégetünk, az valóban széndioxid-semlegesnek számít. De ha csak égetjük, és nem termeljük újra, az hozzájárul a kibocsátásnövekedéshez. Tehát az egész rendszert kell értékelni ahhoz, hogy bármit is mondhassunk róla.

A Greenpeace azt szeretné elérni, hogy 2050-ben az emberiség energiaigényének 50 százaléka megújuló forrásokból származzon. Reálisnak tartja ezt a célkitűzést?

Az emberi társadalom rengeteg technológiai és gazdasági erőforrással rendelkezik ahhoz, hogy megváltoztassa a jelenlegi helyzetet. Ehhez azonban jó politikákra van szükség, arra, hogy a kutatás-fejlesztés komolyan ebbe az irányba forduljon. Nagy eredmény és jó politika, hogy ma már ára van az üvegházhatású gázok kibocsátásának, de további kezdeményezésekre és több szabályozásra van szükség ezen a téren. Például az épületeknél sokkal szigorúbban kellene szabályozni az energiahatékonyságot. Nagyon sok mindent lehet még tenni.

Mit szól az IPCC Nobel békedíjához?

Nagyon örülök, hogy a tudományos közösség teljesítményét elismerték. Ez kollektív erőfeszítés eredménye, nagyon sokan, nagyon keményen megdolgoztak érte. Azért is örülök, mert segít terjeszteni az IPCC üzenetét. Számomra viszont kicsit bonyolultabbá tette az életet, mert azóta sokkal többen veszik igénybe az időmet.

Oké, vettem, az utolsó kérdés jön: ismeri-e Al Gore-t, és mit szól a legújabb kezdeményezéséhez?

Nagyon jól, több mint húsz éve ismerem Al Gore-t. Kiváló ember, és nagyon sokat tett azért, hogy tájékoztassa a világot, elsősorban az Egyesült Államok lakóit a klímaváltozás komolyságáról. Most egy nagy reklámkampányra készül az amerikai közvélemény befolyásolására. Mindketten egyetértünk abban, hogy ha változást akarunk, a legfontosabb lépés az emberek meggyőzése, tájékoztatása. Egy demokráciában a vezetők csak akkor tehetnek valamit, ha a kívánatos változásokat a társadalom is támogatja.