Kelet-Európa határértéken belül

Az Európai Unió környezetvédelmi ügynöksége (EEA) az uniós adatokat a december elején tartott milánói klímakonferencia alkalmából tette közzé. A jelentés szerint a közösség jelenlegi tagállamai még csak nem is álmodhatnak a leendő tagokéhoz hasonló mutatókról, és aligha fogják teljesíteni a kiotói célkitűzéseket.

Szlovénia pluszban van

Az utolsó teljes év adatai alapján a tíz kelet-közép-európai országban becslések szerint együttvéve 36 százalékkal csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, ezen belül a csökkenés a lettországi 60,8 százaléktól a magyarországi 17,8 százalékig terjed.

Az unió leendő tagországai közül egyedül Szlovénia lóg ki a sorból. Hiszen tavaly a tervezettnél 1,4 százalékkal több üvegházhatást okozó gázt produkált, vagyis messzebb került a 2008-2012-re előirányzott 8 százalékos csökkentéstől. Más országokban a csökkenés elsősorban a piacgazdasági átalakulással, az ipari szerkezetátalakítással, a nagy energiaigényű és szennyező iparvállalatok bezárásával függ össze.

A közlekedés jelent gondot

A közlekedés okozta gázkibocsátás azonban, ugyanúgy, mint magában az Európai Unióban, a kelet-közép-európai térségben is "okot ad az aggodalomra". A 90-es évek elejének átmeneti csökkenése után az elmúlt évtized második felében a térségbeli országokban is jelentősen nőtt e gázok kibocsátása.

A kiotói jegyzőkönyv szerint Bulgáriának, Csehországnak, Észtországnak, Lettországnak, Litvániának, Romániának, Szlovákiának és Szlovéniának - az EU 15 tagjához hasonlóan - a 2008-2012-es időszakig 8 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátást egy szabadon választott bázisévhez viszonyítva, míg Lengyelország és Magyarország 6 százalékos csökkentést vállalt.

Nemzetközi helyzet

A kiotói jegyzőkönyv az üvegházhatás szempontjából jelentősnek minősített hat gáz - a széndioxid, a metán, a nitrogéndioxid és három fluortartalmú ipari gáz légkörbe kerülésének visszafogásáról szól. Kelet-Európa 1990-ben 7,4 százalékkal részesedett a világ széndioxid-kibocsátásából, míg az Egyesült Államok 36,2 százalékban, az EU 24,2, Oroszország pedig 17,4 százalékban volt felelős az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátásáért. Moszkva különben hivatalosan még semmiféle értesítést nem adott a kiotói megállapodás felmondásáról.

A legfrissebb számítások szerint az Európai Unióban 2010-ig 2 százalékkal fog növekedni az üvegházhatást okozó gázok összkibocsátása 2001-hez viszonyítva, ami a kiotói jegyzőkönyv 1990-es kiindulási évéhez képest mindössze 0,5 százalékos csökkenést jelent, szemben az EU által vállalt 8 százalékos csökkentéssel.

Eltérő eredmények az EU-n belül

Az EEA szerint a 15 EU-tag közül csak Nagy-Britannia és Svédország fogja teljesíteni a kiotói célkitűzéseket. Ha Spanyolországban változtatás nélkül folytatódik a jelenlegi politika, az ottani gázkibocsátás egyharmaddal fogja meghaladni a kijelölt célt.

Pótlólagos intézkedések nélkül nem sokkal jobb eredményt fog felmutatni Ausztria, Belgium és Írország sem. Az Európai Unió teljes gázkibocsátásának mintegy negyedét adó Németország csak kis híján fogja elvéteni a kiotói célkitűzést.

Ausztriában például 2001-ben 9,6 százalékkal volt magasabb a széndioxid kibocsátás, mint 1990-ben, vagyis óriási távolságra vannak a 2008-2012-re előirányzott 13 százalékos csökkentéstől. Az Európai Unió egésze a széndioxid mennyiségének 8 százalékos visszafogására vállalt kötelezettséget, ebből a koppenhágai prognózis szerint alig 0,2-0,5 százalék valósulhat meg.