Gondolatra mozduló kurzor

Daniella Meeker, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója az Idegkutató Társaság éves konferenciáján prezentálta a program eredményeit.

Meeker csapata a főemlős-agy parietális lebenyét vizsgálták - nagy felbontású scannerek bevetése során tizenhat olyan sejtcsoportot találtak a ebben a régióban, amely a különböző mozdulatok végrehajtására irányuló szándékért felelősek.

Aszkézis*

Robot

A szakemberek elektródákat telepítettek ezekre a sejtcsoportokra rézuszmajmok agyában. Az idomított kísérleti állatok ezután egy egyszerű számítógépes játékkal játszottak - feladatuk az volt, hogy egy érintőképernyőn megjelenő pöttyökre bökjenek.

A játék során a kutatók fel tudták térképezni, hogy egy adott mozdulatért melyik neuroncsoport felel. Meekerék szoftvert írtak, amely értelmezi a beültetett elektródákból érkező jeleket.

A majmokat ezt követően arra idomították, hogy anélkül játsszanak, hogy a kezüket használnák. Az kísérleti alanyok így pusztán gondolati úton mozgatni tudták a kurzort.

Kilencven százalék

Daniella Meeker a Reutersnek elmondta, hogy a kutatócsoport elsősorban az agyi-motoros kapcsolatot kutatta, egy mozdulat megvalósításának első lépését. "A sorban következő funkciókat, amelyekért normális esetben az agy más részei, a gerincvelő, és az izmok felelősek, intelligens gépekkel helyettesíthetőek." - mondta Meeker.

A kutatás eredményei végül különböző bénulásokkal élő embereknek segíthet. Annak, aki nem tud mozogni, vegy beszéni, vagy egyiket sem, egy gondolattal irányítható robotvégtag drasztikusan emelheti az életminőségét. Több százezer életminőségre tessenek gondolni.

Meeker elmondta, hogy a laboratóriumi technikával, kisérleti majmokkal kilencven százalékos pontosságot értek el gondolati irányítás terén - az emberre jellemző komplexebb mozgásokat (például kézírást) is bevállaló rendszer kifejlesztése több évtizedet vehet igénybe.

Transz

Daniella Meeker ugyanakkor nem szánt nagy jövőt a transzhumanista vízióknak. Gondolati irányítással valóban lehetne autót vagy repülőgépet vezetni, a kutató azonban megfontolásra javasolta, hogy míg az új technika kiszabadíthat valakit betegsége rabságából, a rendszer meghibásodása egy gondolattal irányító pilóta halálát okozhatja. Ehhez a veszélyhez természetesen hozzá kell még adni egy agysebészeti műtét veszélyességét.

További reményekre ad okot, hogy jelenleg több kutatócsoport is dolgozik olyan eljárás kifejlesztésén, amely elektródák alkalmazása nélkül is képes pontosan követni az agyi jeleket.

* A majom lába, mer' az kéz is.