A világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a svájci-francia határon, száz méterrel a föld alatt felépített Large Hadron Collidert idén szeptemberben indították be. A hatmilliárd euróból megalkotott szerkezet pár napnyi tesztüzem erejéig szolgálta csak az elméleti fizikusok kísérletező kedvét, aztán egy műszaki hiba folytán kiömlött pár tonna folyékony hélium az egyik alagútban, ezért az egészet lekapcsolták, a hivatalos megnyitó ünnepségre sem indították be újra.
A legutóbbi hírek szerint a javítás, és tesztelés egészen 2009 elejéig tartott volna (egyébként az eredeti tervek szerint is leállt volna decemberben a részecskegyorsító, hogy az addigi eredményeket elemezzék, és a műszereket ellenőrizzék), most azonban James Gillies, az LHC-t üzemeltető kutatóintézet, a CERN szóvivője még borúsabb képet festett: 2009 nyaráig biztosan, de lehet, hogy 2010-ig is elhúzódnak a javítási munkálatok.
A részecskegyorsító alagútjaiban a nyomást és a hőmérsékletet szinten tartó rendszereket kell lecserélni. Összesen nyolc ilyen berendezés dolgozik az LHC-ban, ebből hármat mindenképpel le kell cserélni. A Gillies által vázolt terv az, hogy gyorsan lecserélik ezeket a kritikus modulokat, és akkor 2009 nyarának végén, ha csökkentett üzemmódban is, de el tudnak indulni a kísérletek a részecskegyorsítóban, a maradék ötöt pedig később, a kisebb műszaki karbantartások alatt cserélik. A B terv az összes modul lecserélése most, és a teljesen felújított rendszer elindítása valamikor 2010-ben.
Az LHC vezetői az első verzió mellett vannak, és mindenképpen szeretnék minél hamarabb elindítani a kísérleteket (annak ellenére, hogy ebben az esetben jó ideig csak 4-5 teraelektronvoltos energiaszinten tudna a rendszer működni az eredetileg tervezett 7 helyett), de az utolsó szót az LHC biztonságáért felelős mérnökök fogják kimondani. A javítás 21 millió dollárba fog kerülni.