Konstantin
12 °C
25 °C

Héliumszivárgás miatt áll két hónapig a részecskegyorsító

2008.09.22. 10:50
Nagymennyiségű folyékony hélium szivárgott ki a világ legnagyobb részecskegyorsító berendezésének, a nagy hadronütköztető gyűrűnek (LHC) a hűtőrendszeréből pénteken, a meghibásodás miatt legalább két hónapra le kell állítani a szeptember 10-e óta próbaüzemelés alatt álló gépezetet.

James Gillies, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) szóvivője a hét végén elmondta: a 27 kilométeres LHC föld alatti alagútjának utolsó szakaszán keletkezett a hiba. "Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy a pénteki meghibásodás legvalószínűbb oka két mágnes közötti hibás elektromos kapcsolat volt", ez nagy mennyiségű hélium szivárgását okozta.

A szobahőmérsékleten működő ütköztetők esetében az ilyen meghibásodás kijavítása néhány nap. Az LHC esetében azonban fel kell melegíteni az alagút ezen szektorát jóval a hadronütköztetőben uralkodó 1,9 Kelvin (-271 Celsius fok) fölé, majd pedig újra le kell hűteni. "A felmelegítés heteket vesz igénybe. Csak ezután tudjuk megjavítani, majd újra lehűteni" - magyarázta Gilles. A CERN fizikusai nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a leállásnak. "Ha az összképet nézzük, a gépezetet húsz éven át építettük. Az elindítás mindig is egy hosszú folyamatot jelent" - mondta Gilles.

Az LHC-t először szeptember 10-i üzembe helyezése után néhány nappal, szerdán állították le a hűtőrendszerben keletkezett áramellátási zavar miatt. Kicseréltek egy 30 tonnás transzformátort és újraindították a nagy hadronütköztető gyűrűt (LHC). Gilles szerint a hűtőrendszer pénteki meghibásodása jóval távolabb történt az előzőtől.

A részecskegyorsítóban szeptember 10-én futott körbe az első protonnyaláb. A tervek szerint ütköztetni fogják a későbbiekben a fény sebességének 99,9999991 százalékával száguldó nyalábokat, amelyek másodpercenként 11 245-ször futják majd körbe a 27 kilométeres alagutat. "Mini-ősrobbanást" kívánnak létrehozni így, a kutatók szerint ugyanis 13,7 milliárd évvel ezelőtt egy aprópénzérme-nagyságú objektum robbanása indította el a folyamatot, amely a csillagok, a bolygók és az élet kialakulásához vezetett.

A 6,4 milliárd eurós (1530 milliárd forintos) kutatási programban csaknem kétezer tudós vesz részt. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint például hogy az univerzum keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége és a hőmérséklete.