Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Héliumszivárgás miatt áll két hónapig a részecskegyorsító

2008.09.22. 10:50
Nagymennyiségű folyékony hélium szivárgott ki a világ legnagyobb részecskegyorsító berendezésének, a nagy hadronütköztető gyűrűnek (LHC) a hűtőrendszeréből pénteken, a meghibásodás miatt legalább két hónapra le kell állítani a szeptember 10-e óta próbaüzemelés alatt álló gépezetet.

James Gillies, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) szóvivője a hét végén elmondta: a 27 kilométeres LHC föld alatti alagútjának utolsó szakaszán keletkezett a hiba. "Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy a pénteki meghibásodás legvalószínűbb oka két mágnes közötti hibás elektromos kapcsolat volt", ez nagy mennyiségű hélium szivárgását okozta.

A szobahőmérsékleten működő ütköztetők esetében az ilyen meghibásodás kijavítása néhány nap. Az LHC esetében azonban fel kell melegíteni az alagút ezen szektorát jóval a hadronütköztetőben uralkodó 1,9 Kelvin (-271 Celsius fok) fölé, majd pedig újra le kell hűteni. "A felmelegítés heteket vesz igénybe. Csak ezután tudjuk megjavítani, majd újra lehűteni" - magyarázta Gilles. A CERN fizikusai nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a leállásnak. "Ha az összképet nézzük, a gépezetet húsz éven át építettük. Az elindítás mindig is egy hosszú folyamatot jelent" - mondta Gilles.

Az LHC-t először szeptember 10-i üzembe helyezése után néhány nappal, szerdán állították le a hűtőrendszerben keletkezett áramellátási zavar miatt. Kicseréltek egy 30 tonnás transzformátort és újraindították a nagy hadronütköztető gyűrűt (LHC). Gilles szerint a hűtőrendszer pénteki meghibásodása jóval távolabb történt az előzőtől.

A részecskegyorsítóban szeptember 10-én futott körbe az első protonnyaláb. A tervek szerint ütköztetni fogják a későbbiekben a fény sebességének 99,9999991 százalékával száguldó nyalábokat, amelyek másodpercenként 11 245-ször futják majd körbe a 27 kilométeres alagutat. "Mini-ősrobbanást" kívánnak létrehozni így, a kutatók szerint ugyanis 13,7 milliárd évvel ezelőtt egy aprópénzérme-nagyságú objektum robbanása indította el a folyamatot, amely a csillagok, a bolygók és az élet kialakulásához vezetett.

A 6,4 milliárd eurós (1530 milliárd forintos) kutatási programban csaknem kétezer tudós vesz részt. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint például hogy az univerzum keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége és a hőmérséklete.