Szenzációs fotók a mamutbébiről
A mamutgyerek a szakértők szerint a hasonló leletek közül az eddigi legjobb állapotú. A hathónapos nőstény a kutatók szerint tízezer évvel ezelőtt pusztult el, tetemét a víz elsodorta, majd jégbe fagyott. A leletet májusban találták az észak-oroszországi Jamal-félszigeten, a Juribej folyó partján, azonban csak most mutatták be a közönségnek.
A Ljuba névre keresztelt mamutbébi 130 cm magas és 50 kilós, ormánya és szeme ép, testét néhol szőr borítja. "A mamut teljesen ép, kivéve a farkát, mert azt valamilyen állat leharapta. A konzerválódás állapota alapján azt mondhatjuk, ez a világ legértékesebb felfedezése" – mondta a BBC-nek Alekszej Tyihonov, az Orosz Tudományos Akadémia zoológiai intézetének igazgatóhelyettese. A fagyott állapotú bébimammutot további tanulmányozásra Japánba szállították.
Elefánttal klónoznák
A tudósokat most főleg az érdekli, hogy van-e a mamutban használható DNS-minta. Ha találnak ilyet, két éven belül képesek lehetnek klónozni az állatot, legalábbis évekkel ezelőtt ezt állapították meg a genetikusok. Az egyik lehetséges megoldás szerint a mamut egy sejtjének magját összeolvasztanák legközelebbi rokonának, az elefántnak egy sejtjével és úgy klónoznák az állatot, a másik lehetőség az, hogy mamutspermát injekcióznak egy elefánt petesejtjébe (mivel Ljuba nőstény, az ő esetében ez nem jöhet szóba).
Az első mamutok kb. négy-ötmillió éve jelentek meg, valószínűleg a mai Európa, Észak-Ázsia és Észak-Amerika területén éltek. Növényevők voltak, hosszú agyaraikkal a hó alól ásták ki az élelmet. Körülbelül tízezer éve pusztultak ki, de arról megoszlanak a vélemények, hogy a klímaváltozás, a kőkorszaki ember vadászatai, esetleg a kettő együtt okozta a kihalásukat. Leginkább az indiai elefántra emlékeztettek, de méretük inkább az afrikaiéra hasonlított, nagyjából 2,8 m magasak voltak. Testsúlyuk hét tonna körül volt, a gyapjas mamutok szőre több mint egy méter hosszú, bőrük pedig 2,5-3 cm vastag lehetett.