Röhögő patkányok
Mindenki röhög
Valójában a nevetés idegpályái az agy legkorábban kialakult részeihez köthetők, és a játék, nevetés kezdetleges formái megtalálhatók az állatvilágban is – mondta Jaak Panksepp idegtudós. A kutató szerint amikor a csimpánzok játszanak, és kergetik egymást, lihegésük meglepően emlékeztet az emberi nevetésre, ráadásul a kutyák is hasonló hangot hallatnak.
A patkányok még ennél is messzebbre mennek: kuncognak. Panksepp úgy találta, hogy a rágcsálók csiklandozás hatására hajlamosak ciripelő hangot kiadni, és elkezdenek kötődni a csiklandozóhoz. Ráadásul igénylik a további szórakoztatást. A legvidámabb patkányok aztán elégedetten ledőlnek, a többi ciripelővel együtt.
Párhuzamok
A nevetés az embernél is fiatalon kezdődik, ami bizonyítja, hogy mélyen beágyazott agyi funkcióról van szó. A kisgyermekek - akiknek humorérzékük még elhanyagolható – önfeledten nevetgélnek és sikongatnak, miközben játszanak – jegyezte meg Panksepp. A párhuzamosságot bizonyítja, hogy a verbális viccek az embernél ugyanazokat az ősi agyi pályákat stimulálják, amelyek aktívak az állatoknál, amikor azok kergetőznek egymással.
Ugyanakkor még sok tanulmány szükséges ahhoz, hogy kiderüljön, melyik állat nevet valójában. A kutatás eredményeképpen talán választ kapunk arra a kérdésre is, hogy miért nevetünk, de Panksepp szerint még a depresszió gyógyítását is segíthetné a felfedezés.
Persze felmerül a kérdés, hogy mi olyan nagyon vicces az állatvilágban. Panksepp beismerte, hogy még senki sem kutatta a patkányok humorát, ha az valóban létezik, feltehetően helyzetkomikumra épül. Az idegpályák tudósa ugyanakkor rendíthetetlen: ha az idősebb patkányoknak nincs is valami fejlett humorérzékük, a fiatalabbak kifejezetten mókásak, mondta.