További Tudomány cikkek
-
Probiotikumok forradalmasíthatják a mentális egészség kezelését - Húszezer üvegnyi bontatlan bor hever az óceán fenekén
- Ha 28 centiméterről tölti a vizet, sosem fogy el a kávéja
- Ha az űrben főzne levest, ezt mindenképp tudnia kell
- A Harvard kutatója szerint a Marson élő civilizációt egy nukleáris háború pusztította el
A felnőtt emberi szervezet is tartalmaz őssejteket, melyeket bármely szövetté át lehet alakítani - állítja kísérletei alapján egy amerikai kutatónő. Más szakértők viszont azon a nézeten vannak, hogy éppen a kiválasztási-dúsítási eljárás hozza létre a különleges képességekkel rendelkező multipotens felnőtt elődsejteket (MASC). Mostanáig az volt az általános vélemény, hogy csak az igen korai fejlődési stádiumban levő embriókból lehet kinyerni a gyakorlatilag bármely szövet sejtjévé átalakulni képes őssejteket.
A saját őssejtekre Catherine Verfaillie, a Minnesota egyetemen kutatója bukkant rá az emberi csontvelőben. A felfedezés az utolsót is kihúzhatja a humán embriók klónozását támogatók érvei közül. Elképzelhető, hogy egy napon a beteg testéből, a csontvelőből kinyert saját őssejtekből tenyészik ki a pótlásra szoruló szöveteket, sőt szerveket.
A klónozás orvosi célú alkalmazása az adott személy saját őssejtjeinek kitenyésztését célozza, kicserélt sejtmagú, éppen osztódásnak induló embriók felhasználásával. Az őssejt gyakorlatilag bármely szövet sejtjévé képes átalakulni, így immunreakció nélkül juttatható be a szervezetbe.
A Minnesota egyetemen tett felfedezés azonban megkérdőjelezi, hogy a sokcélú őssejtek miatt valóban jogos-e folytatni a klónozási kísérleteket. A kutatási eredmények igen biztatóak, hiszen a csontvelőből kinyert sejtek mindenféle típusú sejtté képesek átalakulni, amit eddig csak az őssejtek esetében tudtak igazolni - mondta a New Scientistnek Ihor Lemischka, a Princeton egyetem kutatója.
Mivel a "különleges bejelentések különleges bizonyítékokat igényelnek", ezért a kutatócsoport még keveset publikált, viszont alapos kísérleteket folytatnak - véli tudni a New Scientist a szabadalmi bejelentés alapján.
A kísérletek bebizonyíthatják, hogy a multipotens felnőtt elődsejtek (MASC) rendelkeznek az őssejtek képességeivel. Az eredmények figyelemre méltóak, ha azokat sikerül másnak is megismételni - véli Irving Weissman, a Stanford University kutatója.
Korábban már legalább két másik laboratórium bejelentette, hogy hasonló képességekkel rendelkező sejteket fedezett fel egerekben. A San Diego-i MorphoGen Pharmaceuticals pedig állítása szerint a bőr- és izomszövetben, illetve az emberi csontvelőben talált ilyen sejteket. Viszont a jelek szerint egyedül Catherine Verfaillie és munkatársai láttak neki, hogy elvégezzék a kulcsfontosságú vizsgálatokat a MASC sejtek sokoldalúságának igazolására.
A minnesotai kutatócsoport különböző életkorú egerek, patkányok és emberek csontvelőjéből vonta ki a MASC sejteket. A mintákból eltávolították a jellemző felszíni jegyeket nem hordozó, illetve bizonyos körülmények között növekedésre képtelen sejteket. Így az adott sejtpopuláció MASC-ban gazdag lett. Verfaillie elmondása szerint a laboratórium képes volt a mintegy 100 emberi csontvelődonor közül 70 esetében elkülöníteni a kérdéses elődsejteket.
Korlátlan ideig képes növekedésre
A MASC sejtek tenyészete korátlan ideig képes növekedni, csakúgy mint az őssejtek. Néhány sorozatot csaknem két évig hagytak fejlődni, és az idősödés minden jele nélkül megmaradtak jellegzetes jegyeik - mondta a kutatónő
A megfelelő körülmények mellett a MASC sejtek temérdek sejttípussá képesek átalakulni. Képződhet belőlük izom, porc, csont, máj és különböző típusú idegsejtek. Ebből a szempontból döntő volt a "retroviral marking" eljárás alkalmazása, annak kimutatása, hogy egyetlen sejt utódai képesek voltak a különböző típusú sejtekké válni.
A kutatócsoport elvégezte azokat a teszteket is, melyek elfogadottnak számítanak a sejtek formálhatóságának felmérésénél. Az egérből származó egyes MASC sejteket igen korai hólyagcsíra stádiumban levő egérembriókba helyezték. A kísérletek nyomán megszületett egerek vizsgálata után kiderült, hogy az egyetlen MASC sejt a szervezet valamennyi szövetének felépülésében szerepet kapott.
A MASC sejtek az őssejtek sok tulajdonságával rendelkeznek, mégsem azonosak velük. Az őssejtekkel ellentétben nem formálnak burjánzó sejthalmazt, ha felnőttekbe fecskendezik. Ez igen kívánatos tulajdonság volna, ha sikerül igazolni. Az eddigi adatok igen jó képet mutatnak, nehéz hibát találni az eredményekben. De ezt más független kutatócsoportoknak még meg kell erősíteniük - mondta Ihor Lemischka.
Vagy kétséges még a sejt léte is?
Eközben néhány alapvető kérdést is meg kell válaszolni - vélik szakértők. Például azt, hogy a MASC sejtek valóban képesek működő sejteket létrehozni. A sejttípusra jellemző jegyek felvétele még messze nem jelenti azt, hogy például működő idegsejtté váltak.
Az felfedezés az új típusú őssejtek természetével kapcsolatban is kérdéseket gerjeszt. Verfaillie úgy véli, a MASC sejtek ritka összetevői a csontvelőnek, és csak hosszú lépések sorozatával lehet feldúsítani a mintát. Mások viszont azon a nézeten vannak, hogy a kiválasztási eljárás hozza létre a MASC sejteket.
Kétséges, hogy egy eredetileg is a csontszövetben kuksoló sejt képes volna megtenni ezeket - mondta Neil Theise, a New York egyetem orvosi karának kutatója. Véleménye szerint Catherine Verfaillie egyszerűen megtalálta az utat az így működő sejt előállítására.
Kíméletesen kinyert őssejtek?
Egy német őssejtkutató az emberi embriók elpusztítása nélkül, vagyis a jogi tiltásokat megkerülve kíván a kísérletekben alkalmazható sejtekhez jutni. Jürgen Hescheler kölni neuropszichológus szerint vékony pipettákkal az embriók feláldozása nélkül is kinyerhető néhány a sokoldalú sejtek közül.
A kutató az első kísérleteit egérembriókon végzi. A Rheinischer Merkur napilapban megjelent cikke szerint ennek során mindent megtesz azért, hogy az embriók életben maradjanak.
A tudósok már évek óta folytatnak kísérleteket egérembriókkal új sejtek beültetésére. Ezzel az eljárással a kívánt genetikai tulajdonságokkal rendelkező állatokhoz jutnak. Néhány sikeres változatot, például a rákellenes gyógyszerek tesztelésére használt, rákban nagy gyakorisággal elpusztuló egeret szabadalmaztatják is a kutatóintézetek.
Jürgen Hescheler szerint ahogy eddig a sejtbeültetések folytak, úgy lehetne sejteket kivenni a hólyagcsíra belső sejttömegéből. Az új őssejt-kinyerési eljárás kilátásairól még korai volna nyilatkozni. A javasolt módszer eddig még csak elméleti szinten létezik. Csak az állatkísérletek során derül ki, hogy az embrió valóban nem szenved károsodást, ha néhány sejtjétől megfosztják.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
