További Tudomány cikkek
![]() |
"Svájci sajt" |
A Cornell Egyetem csillagásza, Dr. Peter Thomas szerint a mostani képek nem csupán kellemes esztétikai élményt nyújtanak, hanem új ismereteket is szerezhettek belőlük a tudósok. Így például fény derült arra, hogy a Mars északi és déli pólusa nem a jégtakaró sajátosságai miatt különbözik egymástól, hanem alapvető geológiai eltérések mutatkoznak a két terület között.
A Mars sarkvidékeit más földtani és meteorológiai hatások érték az elmúlt évezredek (vagy még ennél is hosszabb időszak) során. A bolygó északi sarkvidékét főleg "vízjég" borítja, amit még a Mariner 9 és a Viking űrszondák hetvenes évekbeli eredményeire alapoznak a kutatók. Itt a víz nyáron akár el is párologhat a napsugárzás hatására, s ez okozza a finomabb felszíni elváltozásokat.
![]() |
A Déli-sark olvadása Kattintson a nagyításhoz! |
Ugyancsak az űrkutatáshoz kapcsolódó hír, hogy a Hubble teleszkóp a Nagy Magellán Ködben (NMK) 27 csillag körül olyan "felhőzetet" talált, amelynek behatóbb vizsgálata magyarázatot adhat a mi Naprendszerünk, illetve galaxisunk kialakulására is. A mostani felfedezés a Tejútrendszeren kívüli legnagyobb planetáris köd feltérképezését jelenti.
Az NMK vizsgálata azért lehet fontos, mert a Nagy Magellán Köd a mi Tejútrendszerünknél ősibb (fiatalabb) állapotban van, és így könnyebben megérthető galaxisunk kialakulásának folyamata is. Például az NMK-ban sokkal nagyobb arányú a hidrogén előfordulása, mint a Tejútrendszerben. Érdekesség, hogy a Tejútrendszeren belül viszont a mi Naprendszerünk számít viszonylag fiatalnak (mindössze 4,6 milliárd éves a Nap), amit az bizonyít, hogy régebbi csillagok, illetve azok körül kialakult anyagokból épül fel, és például viszonylag gyakori benne a szén (az élet megjelenéséhez egyik legfontosabb, relatíve nehezebb elem) előfordulása.