Kicsi, karcsú, de a miénk

Az első magyar műhold, a Masat–1 hétfői startja nemcsak a műegyetem műholdja, illetve az egész magyar űrkutatás szempontjából lesz fontos mérföldkő, hanem az ESA, az Európai Űrügynökség is izgatottan várja a kora reggeli (helyi idő szerint hét órára tervezett) felbocsátást: ez lesz ugyanis az új fejlesztésű Vega rakéta szűzrepülése.

Az ESA az utóbbi időben két nagy teljesítményű rakétával szolgálta és szolgálja ki a megrendelői igényeket. Egyrészt a nehézsúlyú Ariane–5 rakéta (heavy launcher) hordozhat akár húsz tonna terhet is, másrészt a közepes nagyságú Szojuz vihet az űrbe a műholdakat – a Szojuz természetesen az orosz űrügynökséggel, a Roszkozmosszal együttműködésben startol a Francia Guyanán található Kourou-ból esetenként 3-4 tonna hasznos teherrel (medium launcher).

Hozzájuk társul most a Vega, a kisebb terhek feljuttatására megtervezett, egyszer használatos, olcsó, gyorsan felkészíthető, kis méretű rakétatípus. Névadója a második legfényesebb csillag az északi félteke éjszakai égboltján.

A Vega fejlesztése 1998-ban indult, a 3 méter átmérőjű, 30 méter magas űreszköz másfél tonna hasznos terhet tud gazdaságosan alacsony orbitális pályára állítani. A négyfokozatú, kis méretű hordozórakéta 137 tonnát nyom start előtt. A Vega egy testből áll, ellentétben például az Ariane–5 háromrészes – két segédrakétával felszerelt – felépítésével. A karcsú rakétatest három szilárd hajtóanyagú szakaszt és egy negyedik kiegészítő, folyékony hajtóanyagú felső modult foglal magába. A három szilárd hajtóanyagú hajtómű (P80, Zefiro–23 és Zefiro–9) segít megfelelő magasságba juttatni a rakományt, míg a negyedik, többször is beindítható modul (Attitude & Vernier Upper Module, AVUM) felel a műholdak megfelelő pályára állításáért.

A P80 hajtóművet egyszerre fejlesztették a Vega első fokozatával, és ezzel párhuzamosan technológiai demonstrációnak is szánják. Ez a világon eddig épített legnagyobb szilárd hajtóanyagú rakétafokozat. A Zefiro–23 és a Zefiro–9 fokozatok a korábban kifejlesztett Zefiro–16 technológiájára épülnek, amit az Olasz Űrügynökség (ASI) fejlesztett ki. Mindkét fokozatot szilárd hajtóanyaggal töltik fel, mielőtt átszállítanák Európából Francia Guyanára, az Európai Űrkikötőbe.
A többször indítható negyedik fokozat, az AVUM magában foglalja a meghajtásért felelős modult és a repülési elektronikát. Ötször lehet be- illetve kikapcsolni, így lehetővé teszi, hogy a különböző hasznos terhek más-más pályára állhassanak szükség esetén.

Fontos újítás tehát a Vega esetében, hogy eltérően a legtöbb kis hordozóeszköztől, alkalmas lesz több különböző rakományt is pályára állítani. Első bevetésén a Masat–1 műhold mellett még nyolc másik eszköz is helyet foglal az orrkúpban, a rakomány legnagyobb darabja az olasz LARES műhold.