Gyereke miatt mosolyog rejtélyesen Mona Lisa

Francia és kanadai kutatók láthatatlan infravörös sugarakkal és egy speciális infrakamerával vizsgálták a 16. századi festményt, amely - a tudósok jelenlegi tudomása szerint - Lisa Gherardinit, egy firenzei selyemkereskedő feleségét ábrázolja. A vizsgálat során a kutatók kiderítették, hogy a párizsi Louvre-ban kiállított portrén Leonardo a modellt eredetileg egy nagyméretű, gézfátyolból készült köpenyben ábrázolta, utólag változtatott az öltözet megjelenítésén. Az eredetileg megfestett ruhadarabot nehéz észrevenni a festményen, de a figyelmesebb szemlélő akár normális fénynél is láthatja: az árulkodó ruharészlet a modell jobb kezénél található, igaz, úgy néz ki, mintha a háttér egy darabja lenne. "Akkor láthatják, ha tudják, mit keressenek" - mondta Bruno Mottin, a C2RMF-nek, a francia múzeumok restauráló- és kutatóközpontjának munkatársa.

Terhes vagy szoptat

Mottin szerint ehhez hasonló áttetsző köpenyeket viseltek a 16. századi terhes és szoptatós anyák, így az eredmény alátámasztja azt az elméletet, ami szerint a festményt Lisa Gherardini harmadik gyermekének születésekor rendelték Leonardo da Vincitől. Mindez alátámaszthatja azt az elméletet, hogy Mona Lisa titokzatos mosolya várandósságának köszönhető. Az infraelemzésből az is kiderült, a modell hajának egy részét apró kontyba, majd kisméretű főkötőbe fogták. "Ez mondjuk nem meglepő, a tizenhatodik században a nők rendszeresen viseltek főkötőt" - mondta a restaurátor.

Az infravizsgálat azt is kiderítette, a portréra évszázadok alatt rakódó szennyeződés elhomályosítja a festmény egyes részleteit. "Sokkal több pontos részlet mutatja, hogy ez a jelentős festmény valójában annál is jelentősebb, mint korábban gondoltuk" - nyilatkozta John M. Taylor, a vizsgálatban résztvevő kanadai nemzeti tanács kutatója. Bruno Mottin szerint a ruházat két darabja tűnt el a rétegek folyamatos elszíntelenedése miatt.

Habár a Mona Lisa többek között a modell nyugodt, sokak szerint rejtélyes arckifejezése miatt lett világhírű, a mostani vizsgálat szerint a beállítás egyáltalán nem volt pihentető. Az infraképek szerint Lisa Gherardini kezét erőlködő, szorító pozícióban festette a művész. "Mintha, éppen felállna a székből" - magyarázta Mottin, majd hozzátette, Leonardo végül megváltoztatta a beállítást. Da Vinci 1503 és 1506 között festette a portrét, és most bebizonyosodott, hogy közben többször változtatta a részleteket.

Jó állapotban

A Mona Lisát utoljára 1956-ban vizsgálták, amikor valaki megrongálta a festményt. A mostani kutatásban, amellett, hogy a legmodernebb technológiákat használták, a tudósok egy kanadai lézerkamerával vizsgálódtak, ami rendkívül részletes, háromdimenziós képet készített a festményről. Az elemzés kimutatta, a Mona Lisa sokkal jobb állapotban van, mint azt korábban gondolták. A festmény alapját képező vékony fatábla eldeformálódott egy ponton, de a háromdimenziós kép szerint a festék ennek ellenére biztosan illeszkedik a felületre. (Ugyanilyen háromdimenziós szkennert használtak az amerikai űrhajósok az Atlantis űrsikló védőburkának vizsgálatakor. )

A festményt 2004-ben két alkalommal elemezték az infraszkennerrel, amikor a Louvre zárva volt. A kamera képei annyira részletesek, hogy az elemzéshez speciális monitorokat fejlesztettek, és azóta is vizsgálják az eredményt. A kutatócsoport azt reméli, a vizsgálaton keresztül a restaurátorok és művészek megismerhetik Leonardo technikáját, ami vékony, szabad szemmel láthatatlan ecsetvonásokból áll össze. A vizsgálat azt is kiderítette, hogy a Mona Lisa több festmény-réteget tartalmaz. Mottin szerint már korábban feltételezték, hogy Leonardo először a világos, majd a sötét részeket festette meg, és a digitális elemzés után nyilvánvalóvá vált, hogy a modell szája és szeme körüli legsötétebb részek a legvékonyabb festékrétegek.

Mottin azt reméli, a részletezett digitális festmény elemzése további információkat szolgáltat. "Továbbra is tudni szeretném, hogy készült a festmény" - fogalmazott.