Lóháton Mongóliában

2000.05.22. 22:10
Az ELTE BTK Belső-ázsiai Tanszékének irányításával mongóliai kutatóexpedíciót szervez hat egyetemista. A július elsején induló útról folyamatosan beszámolnak - interneten, kizárólag az Indexnek.
Mindig is csodáltam azokat az embereket, akik olyan kalandokat terveznek és szerveznek meg, amely más (földi/átlag)ember számára elérhetetlennek tűnnek.

Avar Ákos, Balogh Mátyás, Bánfi Balázs Miklós, Lengyel Balázs, Törcsi Levente Balázs és Varga Ferenc is hasonló - ,,lehetetlen" kalandra vállalkozott: a hat egyetemista Mongóliába indul kutatóexpedícióra. Útjuk célja Mongólia északkeleti része, Hentij megye, a világhódító Dzsingisz kán szülőföldje. Az erdős-hegyes kelet-mongóliai vidéken magyar kutató évtizedek óta nem járt.

Nem csak az úti cél extrém, az utazás körülményei is azok: nem repülővel vágnak át a nagy orosz sztyeppén, a Transz-Szibériai expresszel zötyögnek egy héten át. Aki utazott már ezzel, tudja, hogy ez az út maga is lehetne kaland, játék, kockázat.

Irkuckban átszállnak a Transz-Mongólia Expresszre, hogy Ulánbátorig folytassák útjukat. Onnan még néhány száz kilométert vasúton tesznek meg utazás Öndörhánig, Hentij megye székhelyéig.

Itt egyrészt végignézik a három napos nádomot, a nomád pásztorünnepet. A nemzeti játékokon népviseletbe öltözött mongolok birkóznak (a győztes könyöke alatt átbújik a vesztes, majd hátulról megfogja a győztes két könyökét, fűből font hengereket találnak el harminc nyílvesszőnyi távolságból eredeti mongol nomád íjakkal, illetve lovagolnak - pontosabban gyerekek ülik meg a lovakat - ez a lovak versenye ugyanis. Az első öt elnyeri az ,,öt kumiszos" megtisztelő címet.

Ez után, mint jó nomádhoz illik, a magyar utazók vesznek néhány lovat és nekivágnak a pusztaságnak. Az út során bejárandó hegyek vízfolyások, hágók és sziklaképződmények, barlangok nevezetes helyek neveit gyűjtik össze a kutatók. Céljuk egyrészt a helynevek származásának és kialakulásának tanulmányozása, a helynevekhez fűződő mesék, legendák dokumentálása.

Másrészt Mongóliában ma is szokásban van áldozat bemutatása a nevezetes helyek szellemének, hogy a szellem jóindulatát elnyerjék. Ezért állítanak úgynevezett obokat, kőből vagy fából készült halmokat. Ezeken helyezik el vértelen vagy véráldozataikat. A kutatók megosztják majd az Index olvasóival az obokról kiderített tabukat és tilalmakat is.

Útiterv

Július elsején indulás Budapestről Moszkvába
Július másodikán indulás Moszkvából Ulánbátorba
Július harmadikán érkezés Ulánbátorba
Július nyolcadikán utazás Öndörhánba, Hentij megye székhelyére
Július tizedikén lóvásárlás után indulás Hamar Gadani hduag és Bürenhán érintéséval Bajan-owooba
Július 12-én érkezés Bajan-owoo-ba
Július 12-től augusztus elsejéig kutatás Dadal járásban.
Augusztus elsején indulás vissza Öndörhánba (Onon, Amaat uul, Bajan, Dzsargalan, Öljin dawaa, Hawcsuugijn hudag, Hecüü uul, Höh csuluunij hudag, Hudag uul és Szabalhundew uul érintsével), érkezés 16-án.
Augusztus 18-án érkezés Ulánbátorba, augusztus huszadikán Moszkván keresztül indulás vissza Budapestre.

A sztyeppei és tajga-menti utazások során nagy területen szétszórva élő kisebb nomád közösségekkel is felveszik a kapcsolatot. Ezek a közösségek - ailok - egymástól többnapi járóföldre élnek. Meséik, dalaik javarésze a nomád ember és a természet erőinek szoros kapcsolatáról szól. Ezeket a helyi meséket, a népdalokat is rögzítik.

Kutatják Dzsingisz kán szellemi és szakrális hagyatékát is. Dzsingisz a XII.-XIII. század fordulóján Belső-Ázsia pusztai nomádjait egyesítve 1206-ban kivívta a Nagy Kán címet. Dzsingisz néhány évtized leforgása alatt meghódította Ázsia nagy részét, és létrehozta a világ valaha létezett egyik legnagyobb birodalmát.

Az expedíció beszámol a sámánhitű lovasnomád nép hiedelemvilágáról, Dzsingisz kán (gyermekkori nevén Temüdzsin) szülőhelyének, az Onon folyó forrásvidékének, és mitológiai nyugvóhelyének, Burkan-Kaldun hegyének közelében élők életéről, mítoszaikról, meséikről, szellemi hagyatékukról.

Útjuk nem lesz veszélytelen. Egyrészt meg kell küzdeniük a természet erőivel, másrészt azokkal a betyárokkal, akik az ország keleti részén a mai napig is garázdálkodnak.

Betyárkarmaikat ki is próbálják - előszeretettel támadnak európai, idegen utazókra. A magyar utazók nem visznek magukkal fegyvert - az esetleges támadás esetén csak a saját lélekjelenlétükre, mongoltudásukra és a lovak erejére számíthatnak.

Át kell kelniük közel háromezer méter magas hágón is - ez azért is különös megpróbáltatás lehet majd, mert Magyarországon erre nem lehet felkészülni - a Kékes, ugye, 1014 méter magas csak.

Azútról folyamatosan beszámolnak - interneten, kizárólag az Indexnek, az expedíció médiatámogatójának. Ha módjuk lesz rá, az út során is küldenek tudósítást interneten (erre kevés az esély, ld.: lovak, puszták, végtelen terek), de ha visszaérkeznek, nagyobb lélegzetű fotóval-videoval dúsított riportban számolnak be kalandjaikról. A bővebb képanyagot az exit.index.hu-n találhatjátok majd.



  • Tippek
  • Hírek