További Tudomány cikkek
A vérpótló szerek története az 1600-as évek derekára nyúlik vissza, amikor angol orvosok juhvért fecskendeztek egy sebesült katona vénájába, így próbálva megmenteni az életét. A kísérlet azonban balul ütött ki.
Az állat-ember transzfúziót betiltották, mert halálos immunreakciót vált ki. De a 19. század folyamán az orvosok számos vérpótló szerrel kísérleteztek, köztük vízzel, olajjal és tejjel. Ezzel egyidőben jelentek meg beszámolók az emberből emberbe történő transzfúzióról. Először 1795-ben, Philadelphiában mentett életet a vérátömlesztés.
A vércsoportokban rejlett a megoldás
A sikeres eseteket beárnyékolta, hogy a legtöbb vért kapó személy belehalt - vagy a sérüléseibe vagy az idegen vér által kiváltott immunválaszba. Nem véletlen, hogy az eljárást veszélyessé minősítették. A 20. század elején fedezték fel a vércsoportokat, a donort és a beteget elfogadható biztonsággal lehetett párosítani.
Jól jönne a művér
A vérhiány és a természetes vér hordozta veszélyek kiküszöbölésére a kórházaknak laboratóriumi tisztaságú folyadékra volna szükségük, amely teljesen kompatibilis bármelyik vércsoporttal és szövettípussal, és bármeddig eláll szobahőmérsékleten. A természetes vérben a vörösvértestek csak néhány hétig élnek, és hosszú időt vesz el ebből a tesztelés. A lefagyasztás sem segít mindig, mert a vízben képződő kristályok tönkretehetik a sejtfalakat. A megfigyelések szerint az elraktározottnál mindig jobb a friss vér.
A mesterséges vérpótlás legfontosabb feladata az oxigénszállítás volna. Ezen a ponton bukik el a legtöbb mesterséges vérkészítmény. Az oxigént szállító hemoglobin sóoldathoz adása nem működik, mert a hemoglobinmolekulák rövid élettartamúnak bizonyultak, sőt mérgezik a vesét és a májat.
Halál a fluorszénhidrogén-párában
Eddig csak egyetlen oxigénszállító vérpótló szert engedélyezett az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA. A perfluorozott szénhidrogént tartalmazó Fluosolt az USA-ban fejlesztették ki, és 1989-től 19993-ig volt forgalomban. Ezalatt az idő alatt 13 ezer páciensnek adtak belőle.
A Fluosol egy kétkomponensű, fagyasztott állapotban tárolt gyógyszer volt, a komponenseket közvetlenül a felhasználás előtt kellett elegyíteni. Nagy adagokban alkalmazva azzal járt, hogy a betegnek a természetes vér képződésének hetei alatt mérgező tiszta oxigént kellett lélegeznie. Az átmeneti idő alatt az orvosoknak 12 óránként kellett adniuk a szert, különben a fluor-szénhidrogént kilélegző páciens meghalt. A Fluosolt végül kivonták a forgalomból.
Embervér marhavérből
Ma mintegy 10 cég terméke vár elbírálásra az FDA-nál. Ezek között van a polimerizált hemoglobint tartalmazó Hemopure, amit levágott húsmarhák véréből készítenek. Nyugtalanító lehet az állati eredetű hemoglobin, de a Biopure mindenkit biztosít, hogy csak egy megbízható michigani csorda állatait használják.
Hasonló állatorvosi készítményt Oxyglobin néven már engedélyeztek az USA-ban és Európában. A fényvédett tasakokban szobahőmérsékleten 3 évig elálló Hemopure már több esetben bizonyított az USA-ban. Egy kísérletben 350, műtétje után idegen vörösvértestekre szoruló betegnek adtak a készítményből, és 96 százalékuk az első napon megvolt transzfúzió nélkül, 60 százalékuknak pedig a hathetes felépülési időszak alatt is elég volt a művér.
A jehovisták ajánlásával
A vérátömlesztést bibiliai alapon elutasító Jehova Tanúi egyébként kifejezetten ajánlják a művért. A Hemopure a végső engedélyeket elsőként Dél-Afrikában szerezte meg, ahol már a sebészek mindennapos segítőjévé lépett elő.
A felnőtt emberi test csak 5-6 liter vért tartalmaz. Ha ennek a mennyiségnek a fele elvész, az kivétel nélkül halálhoz vezet. Az élet fenntartására a vérnek öt lényeges tulajdonságot kell felmutatnia. Vörösvértesteket tartalmaz az oxigén szállítására, nyomás alatt áll, hogy fennmaradjon a keringés és a gázcsere, plazmát tartalmaz a tápanyag és az antitestek továbbítására, vérlemezkéket és alvadássegítőket a sebek gyógyulásához és fehérvérsejteket a bejutó idegen anyagok és kórokozók semlegesítésére.
Fontosak a vörösök
A beteg a vérrel együtt azok alkotórészeit közel egyenlő arányban veszíti el. Fehérvérsejtek nélkül képes lehet élni, legalábbis egy ideig, és a vérlemezkék eredetileg is annyian vannak, hogy a sérülések begyógyulása miatt nem kell aggódni. A vérnyomást lehetséges növelni a plazmát kiegészítő tiszta infúziós oldatok bevitelével. De a vörösvértestek elveszítése a vér oxigénszállító képességének egyenes arányú csökkenését vonja maga után.
A vörösvértestek pótlása Dél-Afrikában problémás feladat, mert a HIV vírus már legalább 4,5 millió ember, a lakosság tizedének vérében jelen van. Más becslések ezt a számot 25, 30 sőt 40 százalékra teszik, de eddig minden felmérés megegyezett abban, hogy a számok emelkednek. A kórházakban mindennapos gond, hogy óriási a vérhiány.