Nanopolisz lesz Miskolc
További Tudomány cikkek
-
Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag? - Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
Hamarosan regionális nanotechnológiai kutatóközponttá válhat az eddig inkább panelpoliszként ismert Miskolc. A városban közel kétmilliárd forintból új nanotechnológiai kutatólaboratórium jön létre, Kaptay György egyetemi dékán vezetésével.
Megszületett a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által tavaly decemberben kiírt NAP-NANO pályázat eredménye, így hamarosan megkezdődhet a munka a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány miskolci telephelyén megalakuló nanotechnológiai kutatólaboratóriumban. A pályázatra öten jelentkeztek, és a nemzetközi döntőbizottság végül Kaptay György és csapatának pályaművét találta a legjobbnak.
Pici dolgok
A magyar állam 1,8 milliárd forintos támogatásából létrejövő laboratórium 30-50 kutatónak ad munkát, akiknek a legfőbb célja a világpiacon is hasznosítható kutatási eredmények - szabadalmak, prototípusok - készítése lesz. Mivel a központ maga gyártással nem foglalkozik, eredményeit a hazai és az orosz ipar használhatja majd fel. A projektet Oroszország is támogatja, azt azonban az NKTH szerint még tisztázni kell, hogy pontosan miről szól majd a két ország együttműködése, és hogy az oroszok is támogatják-e anyagilag a központot. Az NKTH konkrétan meghatározta, hogy milyen témákkal kell a központban foglalkozni: nanoméretű tárgyak megfigyelésére alkalmas eszközöket, nanoméretű gyógyszereket, titán alapú implantátumokat, a terrorizmus elleni harcban és a gyógyászatban is hasznosítható parányi érzékelőket, illetve nanoporokat meg nanocsöveket kell majd előállítani.
Miskolc a központnak köszönhetően alapvető változásokon mehet keresztül, mondta Csepeli György, az informatikai minisztérium politikai államtitkára az eredményhirdetésen. Káli Sándor polgármester erre megjegyezte: technopolisz helyett így nanopolisz lesz a városából, és hozzátette, hogy a nanotechnológia Bushnak is nagyon fontos, ezért mindenképpen komolyan kell venni. Az orosz föderáció küldötte szerint 2010-re ezermilliárd dolláros lesz a nanotechnológiai iparág forgalma, tehát érdemes befektetni ilyen irányú kutatásokba, persze igencsak kérdéses, hogy Magyarország ebből mekkora részesedést tud majd megszerezni.
Régióelső
Kaptay György az Indexnek elmondta, hogy az 1,8 milliárd forintos támogatás nem sok, a legalapvetőbb dolgokra éppen elég, ezért további pályázatokon is részt vesznek majd. Ők azt vállalták, hogy három év alatt felépítik a központot, és addigra megszületnek az első eredményeik, illetve az első értékesíthető termékek is. Az új központ vezetője elmondta, hogy eredetileg 2,3 milliárddal számoltak, de a végén lenyomták az összeget, hogy nyerhessenek. Miskolc valószínűleg még egy milliárddal hozzájárul a központ létrejöttéhez, épületek formájában. A kutató szerint van esély arra, hogy Miskolc legyen a régió nanotechnológiai központja.
A kutatási témák
A nano-metrológiai kutatócsoport szereli fel műszerekkel a laboratóriumokat, illetve olyan mérési eljárásokat dolgoz ki, amelyekkel lehetővé válik hiteles mérések végzése az 1-100 nanométeres mérettartományban. Ehhez többek között nagyfelbontású pásztázó elektronmikroszkóp, atomi erőmikroszkóp, pásztázó alagútmikroszkóp és Raman-spektrométer szükséges. A nano-medicina kutatócsoport az orvosbiológiai vonalat képviseli; kutatási témái közül kiemelkedik egy újfajta biomimetikus mesterséges vér előállítása, csökkent mellékhatású rákellenes gyógyszerek kifejlesztése és a nanoszemcsék felhasználása az AIDS elleni vakcinák hatásfokának javítására.
A nano-titán kutatócsoport titán alapanyagú orvosi implantátumok kifejlesztésével foglalkozik. A titán kiváló nem vált ki allergiás reakciókat, korróziós termékei pedig nem toxikus hatásúak, mechanikai tulajdonságai azonban normál mikroszerkezet esetén nem elégségesek az implantátumok beépítéséhez. A kutatócsoport ezért nanokristályos szerkezetű, nagy szilárdságú rudak és lemezek előállításával foglalkozik majd.
A nano-diszperziós kutatócsoport általános célja stabilizált nanodiszperz rendszerek kifejlesztése különböző szintézismódszerekkel. A fém, félfém és ezek oxidjai, szulfidjai, szelenidjei, a szilárd nanorészecskék vizes és nem vizes közegű szuszpenziói a részecskék méretétől és összetételétől függően különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Színük, vezetőképességük, mágneses sajátságaik előre tervezhető módon változtatható. Felhasználási területük olyan érzékeny, kisméretű érzékelők kifejlesztése, amelyek alkalmazhatók az orvosi diagnosztikában, illetve a kábítószer és a terrorizmus elleni küzdelemben azáltal, hogy képesek kóros elváltozásokat kimutatni a vérben és a vizeletben, illetve alkalmasak a kábítószer- és robbanóanyag-gőzök kimutatására.
A nanopor-kutatócsoport szén alapú nanoporok, nanocsövek és nanoszemcsék létrehozásával foglalkozik majd. A karbon nanoszemcséket tartalmazó kompozitok, habok és emulziók iránt egyre növekszik a kereslet a szerkezeti és funkcionális anyagok piacán.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
