Beszélhetett a neandervölgyi ember
A tudósok már 2006 óta elemzik a neandervölgyi ember DNS-ét, amelyhez a mintákat egy spanyolországi, jó épségben megmaradt leletből nyerték. A DNS-analízis kimutatta, hogy a neandervölgyi is rendelkezett a FOXP2 génnel, amihez a beszéd kialakulását kötik. Ez még nem lett volna nagy szenzáció, mert az FOXP2 néhány aminosav-szekvenciabeli eltéréssel megtalálható a csimpánzban és az egérben is, a neandervölgyi DNS-ében viszont két különbséggel olyan variánst találtak, ami csak a ma élő ember FOXP2-jében van.
A vizsgálatot vezető Johannes Krause ezt meglepőnek nevezte. Eddig úgy gondolták, hogy az FOXP2 emberi változata 200 ezer évvel ezelőtt kezdett kialakulni, de a mostani felfedezés arra utal, hogy akár 400 ezer éve elkezdődhetett ez az evolúciós folyamat. "Ha a géneket nézzük, a neandervölgyi ember akár úgy is beszélhetett, mint mi" – fogalmazott Krause. A tanulmányt a Current Biology című szaklapban közölték.
Gyújtogatott, gyűjtögetett
Az FOXP2 gént egy beszédproblémás angol család vizsgálatakor fedezték fel, írja a Critical Biomass blog. A beszéd képességében azonban több, még ismeretlen gén is szerepet játszhat, erre Krauséék külön felhívták a figyelmet tanulmányukban. Egyébként a neandervölgyi ember rendelkezett a szükséges beszédképző szervekkel, legalábbis ezt támasztja alá egy nemrég megtalált, félmillió éves preneandervölgyi nyelvcsont.
A neandervölgyi ember Európa és Ázsia egyes területein jelent meg több százezer évvel ezelőtt. Gyakorlott eszközkészítő volt, vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott, állatbőrökkel védekezett a hideg ellen, és ismerte és használta a tüzet. Korábban úgy hitték, hogy a modern ember harmincezer évvel ezelőtt szorította ki Európából, de az újabb kutatások szerint csak 24 ezer évvel ezelőtt halt ki.