Jenő
-3 °C
6 °C

Kritikus érték felett a magyar ökológiai lábnyom

2007.05.17. 17:00
Nagyobb a magyarok ökológiai lábnyoma a fenntartható fejlődés alapján nekik járónál, és a nyugat-európai országoké még nagyobb - mutatható ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentéséből. Az ökológiai lábnyom a természethasználat szintjét jelző mutató, és a javak előállításához, azaz a fogyasztás biztosításához szükséges földterületek méretét jelzi népességarányosan. A mutatót bevezető WWF az ökológiai lábnyom kiszámításához az embereknek mindazt az energia- és nyersanyagigényét veszi figyelembe, amely a közlekedésüktől a ruházkodásukon át a táplálkozásukig szükséges.

2006-ban a Föld 6,1 milliárdos népességével számolva az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2,2 hektárt tett ki. Ehhez képest Magyarországon fejenként 3,7 hektár volt a természeti erőforrások felhasználását jelző mutató - mondta az MTI-nek Csáki Roland, a WWF magyarország kommunikációs vezetője. Mindkét érték magasabb a fenntarthatóság kritikus szintjénél. Ugyanis 6,1 milliárdos világnépességgel kalkulálva a bolygó biológialiag aktív 11,3 milliárd hektáros föld- és tengerfelületéből az igazságosság jegyében fejenként legfeljebb 1,8 hektár jutna.

1986-ban még jó volt

A lehetségesnél látszólag nagyobb természethasználatra úgy van lehetőség, hogy a WWF számításában a most felhasznált, de a régmúltban keletkezett fosszilis energiahordozókat is figyelembe veszi, és területnagyságra vetíti. Az ökológiai lábnyom egyre fenntarthatatlanabb szintjét jelzi, hogy míg a 2006-os érték már 25 százalékkal haladta meg a kritikus szintet, addig 2001-ben még csak 21 százalékkal.

A kommunikációs vezető azt mondta, hogy a kritikusnak tekintett 1,8 hektáros szint a fenntarthatóság szempontjából csak az elméleti felső határt jelenti. A gyakorlatban a Föld hosszú távon csak ennél alacsonyabb természeti terhelést képes elviselni. Ha az emberiség ökológiai lábnyoma tartósan magas marad, a bolygó éghajlata instabillá válik, és visszafordíthatatlan irányban változnak meg a földi élethez szükséges alapvető feltételek.

Az átlagos ökológiai lábnyom 1986-ban találkozott utoljára a bolygó biológiailag aktív területnagyságával, azaz akkor volt még fenntartható méretű. A Természetvédelmi Világalap 150 országot vont be az öko-lábnyom vizsgálatába, ezek közül Magyarországé a 32. legkedvezőtlenebb mutató. Nem ad okot örömre, hogy a régió országai közül a magyarok mutatójánál csak az 5,5 hektáros öko-lábnyomú osztrákok és az 5,2 hektáros mutatójú csehek állnak kedvezőtlenebbül, a többi országban élők mind fenntarthatóbb szinten fogyasztanak.

A lista legrosszabb helyét a fosszilis energiahordozó-felhasználásban és a környezet beépítésében élen járó Egyesült Arab Emírségek lakosai foglalják el 11,8 hektárral. Őket közvetlenül az ugyancsak az energiapazarlásról híres amerikaiak 9,6 hektárja követi. Ezeknek az országoknak a mutatója azt jelenti, hogy ha a világ minden lakosa annyit fogyasztana, mint az arabok és az amerikaiak, akkor hosszú távon több mint négyszer-ötször több földre lenne szükség a Földön.

A finnek se túl jók

Csáki Roland érdekességként említette, hogy a harmadik legrosszabb helyet foglalják el a más megközelítésekben a fenntartható fejlődés éllovasaként emlegetett finnek 7,7 hektárral. A kedvezőtlen besorolás okai a hideg tél miatt fűtésre elhasznált fosszilis energiahordozók és a kivágott erdők. A lista utolsó helyeit fejlődő országok foglalják el. Afganisztánban az emberek ökológiai lábnyoma 0,1 hektár, Szomáliában 0,4, Bangladesben pedig 0,6. Ezekben az országokban főként a legeltetésből és az erdőhasználatból adódik az öko-lábnyom. A kommunikációs vezető felhívta a figyelmet arra, hogy Kína és India ugyan jelenleg a sor vége felé helyezkedik el 1,8 hektárnál kisebb ökológiai lábnyommal, de egyre gyorsuló ütemben növekvő népességük, illetve gazdaságuk hatására a közeljövőben beérhetik Magyarországét.

Az egyéni ökológiai lábnyomát bárki percek alapján kiszámíthatja az interneten több weboldalon. A saját öko-lábnyom felbecsléséhez támpontként szolgálhat, hogy évente 4,5 hektáros ökológiai lábnyomot hagy az a budapesti, 90 négyzetméteres lakásban negyedmagával élő fiatal, aki főként tömegközlekedést és biciklit használ, repülővel évente legfeljebb 3 órát utazik, továbbá majdnem minden nap húst eszik és átlagos mennyiségű hulladékot termel.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?