Ötmilliárd dolláros öngyújtó

Működésbe lépett a világ legnagyobb lézeres gyújtókészüléke - igaz, hogy végső csúcsteljesítményének még csak egy századát vették igénybe. Az amerikai katonai nukleáris kutatás fellegvárában 2003 óta épülő és 2009-re elkészülő berendezés 192 hatalmas lézerével egyetlen ponton egyetlen pillanatig a magfúzióhoz szükséges 40 millió fokos hőmérsékletre lesz képes melegíteni a közben ezerszeresen összesűrűsödő anyagot, azaz be tudja majd indítani a magfúziót.

Ötmilliárdos projekt

A kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory büszkesége az egyszerűen csak "Nemzeti Gyújtó Berendezésnek" (National Ignition Facility, NIF) elnevezett, hatalmas ibolyántúli lézerekkel körülvett, és páncél-ablakokkal borított gömb alakú építmény. A 3,5 milliárd dolláros induló költségvetésről már tudni lehet, hogy a végső számla 5 milliárdnál is több lesz.

Az óriási építmény központjában egy "hohlraum"-nak, vagyis üregnek - nevezett kis arany űröcske a főszereplő, ebbe jutnak be kis lyukakon a lézersugarak, gyorsan felmelegítik az űröcske falait, és azok néhány nanoszekundum ideig a nap felületi sugárzásánál 60 milliárdszor erősebb röntgensugárzást bocsátanak ki.

Láncreakció

Ez az igen erős sugárzás felmelegíti a közelben elhelyezett, fagyott deutériumot és tríciumot tartalmazó kapszulát, és a hirtelen elpárolgó anyag közepében egy pillanatig 1000-szeres sűrűség alakul ki, s a nap legbelsejéhez hasonló körülmények között beindul a nukleáris fúzió.

Az első hohlraum-kísérletnél csak négy lézert használtak, és a fúzióhoz szükséges anyagok sem voltak jelen. Jól vizsgáztak a nagytisztaságú vastag üvegek és a lézeroptika. Csak a rendszer központjában keletkező röntgen sugárzás intenzitását vizsgálták, és az a tervezettnek megfelelően alakult.

Szakértők szerint a mini fúziós kísérletekkel mérni lehet majd az elöregedett hasadóanyagok tényleges tulajdonságait, és megfelelő számítógépes szimulációval kiegészítve alkalmasak lesznek a jelenleg hadrendben álló nyugdíjas korú hidrogénbombák újratervezésére - írta az Amerikai Fizikai Intézet (AIP) honlapján.