![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Megvan a magyar küldöttség első érme: Muhari Eszter drámai fordítással harmadik női párbajtőrben](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5749/57490/574903/57490351_4252339_fbef88c68a0393b9406933a0f85ee08d_wm.jpg)
Olasz paleontológusok találtak rá tíz évvel ezelőtt Cortina térségében egy borostyán-lelőhelyre, ahol azóta már sok ezer mikroorganizmust tanulmányoztak.
Az 50 ezer, egyenként 1 centiméteres borostyáncsepp egy, a Triászkorban elterjedt toboztermő fa gyantájából képződött 220 millió évvel ezelőtt. A borostyánok legalább kétszer idősebbek a korábban talált leleteknél, és a bennük rejlő mikroorganizmusok tökéletesen konzerválódtak.
Ezek a mikroorganizmusok a tápláléklánc különböző szintjeit képviselik. A biológusok meglepődve állapították meg, hogy alakjuk a mai baktériumokkal, algákkal, gombákkal, egysejtűekkel összehasonlítva meglepő hasonlóságot mutat.
A mikroorganizmusoknak általában nincs szilárd vázuk, ritkán találhatók meg kövületi állapotban, pusztulásuk után gyorsan szétmállanak. Történetük rekonstruálása azért eddig meglehetősen nehéz volt. A borostyán védőrétege alatt megőrződött a mikroorganizmusok DNS-e is, és a kutatók lehetségesnek tartják, hogy még régebbi genetikai nyomokat is találnak bennünk.